Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)

1943-03-19 / 63. szám

0.

ZALÁMIGYEI UJSA«

1943. március 19.

■aréthf Meiatlert megfosztják a Memzetwédeimi Kereszttől

(MTI) Megírtuk, hogy a Festi Újságot a belügvmin iszter az ország vedett erei ekeit súlyosan sértő Tormában való megjelenése miatt (örökre betiltotta. A Nemzetvédelmi Bizottság

az üggyel kapcsolatosan ülést hívott ösisze.) amelyen javasolták, hogy Maróthv Meinlért a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetésétől Tofez- szák meg.

HJUV/Vir ^m>mnnc»*iiÉi«i« r ‘YVrv^'W\~"r^niVY*‘Y‘r

A ruha- és lábbeliellátásnak a mezőgazdasági munkásságra és törpebirtokosokra leendő kiterjesztését sürgette az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara

Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara most tartotta ez évben első választmányi ülését Báró Mirbach Antal dr. elnöki megnyitójában .— tekintettel a mai rendkívüli viszonyokra — & kamarai testületek fokozottabb működésének szükségességét hangoztatta abból a célból, hogy; a gyakoribb összejövetel résén a kamara kellő tájékozottságot kapjon a kamarai kerület kívánalmairól és a felvetődő kérdések alaposabb megtárgyalása nyomán tájékoztató tevékenységével bekapcsolódhassék a gazdatár- Badalom érdekét kedvezően befolyásoló földművelésügyi pol itíka :i,rányitásába.

A napirend során részletesen és a mezőgazdaságunk jövőjét alapvetően befolyásoló jelentőségéhez mért komolysággal és alapossággal vette beható tárgyalás alá a választmány, az 1943. évi terménybeszolgáltatási kötelességet szabályozó 102.800/1943. Ív. M. számú rendeletet. Az elhangzót jt‘felszólalások alapján kialakult gazdakívánságokat összefoglaló kamarai javaslat sürgős kidolgozására a választmány szükebbkörű bizottságot küldött ki.

Mivel a választmány a Kamarához érkezett jelentésekbe^ úgy látta, hogy a mezőgazdasági munkásoknak az elszegődéstől való tartózkodása

nem is annyira a megállapított munkabérek elégtelenségére, mint inkább a lábbelikben és ruhanemű ekbeii való hiányfa vezethető vissza, a földművelés- ) ügyi miniszterhez intézett táviratban

kérte a lábbeli- és ruhaellát ásnák a mezőgazdasági munkásságra és törpebirtokosokra leendő legsürgősebb iű terjesztését és befejezését.

Egyidejűleg javaslatot fogadott cl a választmány a mezőgazdasági munkásság jövőbeni lábbeli- és ruhaellátásának intézményes megoldására.

Mivel a városba özönlés a mezőgazdasági, munkálatok zavartalan menetét a legkomo- Uyabbán veszélyezteti s ennek okát a válasz - mány különösképpen az ipari és mezőgazdasági munkabérek közötti aránytalanságban látta, elhatározta, hogy ennek az indokolatlan aránytalan sásnak megszüntetése érdekében a ka- mára felirattal fordul a földművelésügyi miniszterhez.

A mezőgazdasági munkásságra kiterjesztett szociális gondoskodásnak a megváltozott Gazdasági viszonyokhoz mért és a megélhetési

Öltözködjünk

TÓTH GYULA

úri és női szabóságából

Kész női kabát és ruhaosztály

Uridtvaf és szövetei r»dás

FERENCJOZSEF

KESERÜVIZ

a termelés színv onalának és folytonosságának épségben tartása nemzeti érdek, javaslatot fogadott el a választmány a cselédek hadba- vomdásából a mezőgazdasági üzemekre !■»-> ramló aránytalan bérterheknek közadó kivetésével leendő igazságos elosztására.

Hogy a szerződéses termelés cl lenében! szállított olajpogácsa, valamint a malmok részéről szállított korpa minősége körül fölmerült jogos és beigazolt panaszok megszüit- tethetők legyenek, javasolta a választmány, hogy erőtakarmányok minőségi ellenőrzése mája a szállítással megbízott gyárakban és malmokban történjék meg. j

A mezőgazdasági üzemeknek vasanyaggal való ellátása és a rendelkezésre álló vasnak^ a szükséglethez mért lehető igazságos elosztásai érdekében a választmány elosztó szerv ekként az iparosok mellőzésével a falusi Hangya szövetkezeteket és keresztény kereskedőket jelölte meg.

Mit adott a magyar a világnak?

Nemrégen beszámoltunk arról, hogy íöl- dink, Molnár ív. Lajos makói kereskedelmi iskolai tanár rendkív ül érdekes és nagy előtanulmányt igénylő előadást tartott: Mit adott a magyar a világnak címen.

Az érdekes előadás vázlatos tartalmát sikerült megszereznünk és azt, mint már bejelentettük, vázlatosan közöljük:

I.

»Téves az a felfogás, hogy a nemzetnek csak politikai értelemben vett diplomatái vannak. Ha az ember külföldre megy, a hazáját képviseli, tehát a ka r va - ne maka r v a - diplomatává- válik. A magyarnak van egy közismert rossz szokása, nevezetesen: erősen cl benne az idegenk iránti — sokszor indokolatlan — tisztelet. Ez még magában azonban nem baj.! A nemzet, a köz szempontjából ott van a baj, erdője, bog) ez az idegentisztelet sokszor nemzeti, faji értékeinek rovására megy. Első királyunk, Szent István törvényt is hozott, amely elrendelte az idegenek tiszteletét s talán a nagy királynak ez az egyetlen törvénye, amelyet teljes mértekben meg is tartottunk. A helyes álláspont az, hogy a külföldit becsüljük meg, tanuljunk tőle, de naivitás azt gondolni, hogy náluk minden jobb. Manapság sokait hajlamosak arra, hogy népeket aszerint értékeljenek, hogy mivel járultak hozzá a civilizáció fejlődéséhez. Mit ér az ember, ha magyar, hangzik egv modern könyv címe? A válasz rá: pontosan annyit, amennyi öntudata van, annyit, amennyire tisztában van hivatásával. Sajnos, nagyjaiüikról mi sem tudunk sokat. A külföld sem tudja, s igyekszik elfelejteni, ha nem emlegetjük őket. Nagy baj, hogy nem ismernek bennünket, de még na- jgyobb baj, hogy rosszul ismernek.

— Ezckután vegyük sorra, mivel is gazdagítottuk az emberi kultúrát, mivel is állt a magyar zsenialitás a kultúra szolgálatában a századok folyamán.

— Legelőször is’ m,i hoztuk Európába a gombolható ruhát, de mi hoztuk Ázsiából a patkót, a kenigyefjt, a csizmát és a fehérneműt. A bicsakot is a magyarság ismertette meg Európával. A birsük, amely az idők folyamán a bicska nevet vette fel, a legelső a világon még a mai napig is, mert hogy csak! egy példára hivatkozzunk1, a híres svájci bicskával nem lehet elkészíteni a pásztorbot művészies faragását, nem lehet írni vele a rovásírást.

— A magyar dicsőséget hirdeti a II.;

Kallixtusz pápa által a nándorfehérvári győzelem emlékére elrendelt déli harangszó is, mert az írás azt mondja: »harangozzanak örök időkig minden keresztény templomban«.

Mit adtunk az ISA-aak?Az Amerikába induló expedíciók tagjai között sok kiváló orvos, tanár, földrajztudós és tengerész ka pi tán v volt. Washington sé regében egy Kovács nevű ezredes is szolgáit. New-York városrendezési terv ét is magyar era bér, Asbóth Sándor készítette, telefonközpontját pedig Puskás Tivadar, Edison munkatársai Többek között Amerikában van Ko ssuth-me gye. Munkácsinak két képe szintén itt van. Kossuthnak New-Yorkban, Petőfinek Bufiaiéban van szobra. Washington György első szol»' rát Európában Budapesten állították fel a V árosligetben.

Japánba is eljutott a magyar szellem terméke: Tokióban van Kőrösy Csorna Sánctor szobra. A japán császár kedvenc lovát II évi szolgálat után »nyugdíjba«: helyezték. Ebben az a nevezetesség, hogy ez a ló is magyar földön látta meg a napvilágot, mert 1932-hr* v ásárolták Magyarországon.

(Folytatjuk.)

A III. A. C. előadásának programmja

Folyó hó 21-én délután (> órakor tartanul A. C. gyűlés programmja íi következő:

1. A hazaszeretet. Énekli a Legényegylet

2. Mécs: Vád- és védőbeszéd. Szavalja Nagy laky Béla.

3. Korunk eszmeáramlatai a házasság ki rül. Előadja: Zsidó Sándor dr. ügyvéd.

4. Fúlta S.: Lámpafény. Szavalja:Boncz Pál.

5. Székely himnusz. Énekli a Legény egylet.

— A pótanyagok diadala. Megérkezel a Schütz Áruházba az első küldemény bútor szövet, amely sodrott .hártyapapírból dérből van összefonva. Olcsó, csinos és tart» Matracokra és díványhuzatra alkalmas. Méter csak 6.63 pengő.

lehetőséggel arányos kiépítése érdekében a választmány a földművelésügyi minis zteerhz; olv javaslat felterjesztését határozta el, amely a munkavállalói illetékek méltányos le léinél- sével teszi lehetővé a járadékoknak a mai, viszonyokkal való arányba hozatalát.

Mivel a mezőgazdasági' cselédek hadba- vonulása egyes mezőgazgasági üzemeket más üzemekhez viszonyítottan aránytalanul súlyosan érinti és előbbienektő! aránytalanul nagyobb áldozatot és bérterheket követel, viszont