Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)

1943-03-13 / 59. szám

á. sfjchéz kivágni: ez bizony Kurszk. Akik már Jjól ismerték, kétszázezerre tették lakóinak Szá­mát. Még orosz viszonylatban is a nagyobb helyek közé tartozik, villamossal, egyetemével, klinikájával, hatalmas ka led ralisának ajchi- fcnandritájával. a régi szcp idők vallási és 4az új időkben hatalmas vidék kultiirelotenek központja vólt. Most? Valami maradt meg belőle. De csak valami. Hogy a többi hova' lett? Tessék megkérdezni azoktól a rátáké­tól. amelyek két héten keresztül minden éjjel 60—oO-as csoportokban »verték« (agyon) a sa­lát népüktől lakott várost. Fagyos csikorgással már meg is állt ve lünk a szerelvény. A holdvilág még szégyen­kezve bujdosott lévén még fiat a 1 számára az idő — de azért sötét se volt még egészen, beszállunk terepszemlére. Barátaink őrködnek Egymás, túllicitálva ugrálunk le a lép- jBSŐkön és kezdünk élénk gimnasztikába, hogy elgémberedett végtagjainkban erőteljesei)!» le­gyen a vérkeringés. Egy-két pere elég. Egy őrszem jön közénk, érdeklődik, az otthoni hírekről. Lassan már megindulunk a látnivalók jután, amikor az őrszem, úgy baráti alapon, megjegyzi, hogy vigyázva járkáljunk, mert itt az olasz kamerádok adják az őrséget.. . — Azok pedig nem sokat teketóriáznak! — fűzi hozzá. Álig teszünk meg néhány lépést az egy­kor volt hol nem volt állomásépület (ele.* amikor csak arra leszünk figyelmesek, hogy. kellemetlen suhogások szállnak a fejünk körül. Pikk Pikk Pikk ...... Fezünkbe jutott a fi jgv elmeztetés s nyomában repdestek az »áldá­sok« különféle formái, megfelelő szavak kí­séretében. Szerencsére egvikiink jól tudott ola­szul és elég válogatott formában fejtette ki hovatagiozását.. . A csatazaj erre fel elhal - gatott. Széjjel néztünk a környéken. Sokat lát­tunk. Az első szép látvány maga az állomás épület volt. amelyet túlmodern formára ala­kítottak át. Így történhetett meg az a fur­csaság, hogy a lépcsőházat a pincében találtuk mjeg) s az emeleteket nem választották el egy­mástól a föd énnél. Még ennél is voltak érde­kesebbek. beljebb: utcák, amelyek házaknel- kiili kémén vek bői állottak, háztetők, amelyek gerinccel a föld felé kívánkoztak. Nem any- nvira érdekességek, mint inkább látványos­ságok közé tartozott az egyik domboldali szé­les utcarész. Egy tálától küldött szeretetcsomag találta középen az örök nyugvóhelye!;. A cso­mag természetesen hatásos volt, s most már csak a helye látható. De az szépen. Mekkora súlvú volt? Ki tudja! Egy azonban biztos- Bem az m. kir. posta, sem az Ibusz, de még a MÁN sem vállalta volna szállítását. Elég az, hogy a tölcsér átmérője 18 méter volt, az alján pedig felszökött a víz a domboldalból Voltak, akik praktikus érzékkel bírtak és autóstradává kívánták volna kikiáltani eme infeniális jelenséget, mások váltig állították, hogv ekkora teher cipelése közben lehetetlen, hogy a pilóta sérvet, ne kapjon,.Nem is cső« 'dalkozott a végén senki, hogy nem bírta so­káig cipelni, hanem útközben elejtette »édes« terhét. Szakértői vélemények hallgatása én la­tolgatása közben ballagunk visszafelé guruló kaszárnyánkból/, s bú zunk el az őrbódé melletti útoip. amikor ismét halljuk a puskadurrogást. Figyeljük a forrását. Meglepődve állapítjuk meg. hogy az őrbó lé kémlelő ablakán n ülik ki a eső és onnan lőnek: láthatatlan célra. Nem mulaszthattuk cl. hogy meg ne ismerjük kö­zelebbről a lő forrás okával és okozójával, ilyen esetekben a részleteknek kisebb jelentőségük van. élég, ha összegezve adjuk itt : az őrségen álló kamerád kényelmesebbnek tartotta így, ha 10 l-r> percenként a kémlelőn kersztül; egy-egy «őrtűzzel bizonyította be jelen — és ébrenlétét. (Megadtuk' neki kellő információn­kat az őrségváltásra vonatkozóan'.) ’(Folytatjuk'.) ZALAMEGY«! UJSÁ& mi március 13. * ttüMg,ü— in -T7riTiüFwiiiwlnMiiiii ü - -mmmmmÉmmmmámmm cftsszcnycR és leány cX I lazafias kötelességünk a mai nehéz ter­melési lehetőségek között igényeinket az öltöz­ködés terén éppen úgy, mint az élet mi megnyilvánulásaiban is, a minimálisra csök­kenteni. Ez nem azt jelenti. • hogy elhanyagol­juk külsőnket és elhordott ruhákban jelen­jünk meg társaságban, munkahelyünkön, csak arról van szó. hogv leleményességgel és jó ízléssel próbáljuk régi ruháinkat újávarázsobn. Már téli ruha összeállításoknál is iglen gyakori a 3—4 színárnyalatú am ágból készült ruha. az elütő színű szoknyával hordott kosz­tüm. Ez a megoldási mód érvényesül a ta- vaszi ruháknál is, de még sokkal erősebi 3 méí/tékben. Kégf. szűk. egyenes kabátok]>óf például csinálhatunk új vonalú testhezálló kabátot,.egv szélesebb, 12—15 centiméteres idegen ővrész hozzáadásával. A régi kabátot derékban el­vágjuk, enyhén behúzva, vagy csinosan ren­dezett redőkkel állítjuk a kabát derekát c-v szoknyáját az önrésszel összes. Megtarthatjuk azonban a. kabát egyenes vonalát is. akkor a vállrészt, újjá kát. és esetleg a kabát kibővítésére a kabát két elején végig­vezetünk egy-egy kb. 8 cm., szélességű csí­kot az idegen anyagból. Fel tudjuk használni régi. szűk tavaszi kabátunkat kosztümnek átalakítva. Csípőben bedolgozott 2, v agy 3 soros gomb-Tiszáié sű. ;s a csípőt eltakaró kabátot csináljunk belőle. A csípő kihaiigaúly ozására csinos zsebeket te­gyünk. Ehhez a kabáthoz gyengén h a ramm- szoknyái v iseljünk. Divatját múlt rövid kosztüirikabátifixkból csinos, divatos, derékig érő kabátkát, lumber- jacket csinálhatunk. Derékban övbe fog juk össze a felsőrész bőségét, csinos zsebeket te­hetünk rá és kihajtott gallérral vagy gallér nélkül készíthetjük. Különböző szoknyával hordjuk. Ha. akad családunk fériitagj únak ruha­tárában olyan öltöny, amelyet már nem tud­nak használni, csináltassunk belőle kosztümöt. A szövetet kifordítva használjuk, egy vagy két gombos kabátot csináltassunk belőle., a nad­rágból i:edig négyrészes cm bén h a rangos szók m át. —o.— Tavaszi és kora nyári divat a sapka, y sapka harmadszor is a sapka. Van: elől sílt-szerűcn, szögletes formában, hátra csapva, fejtetőn bojttal, rojttal, egyszóval minden for­málván. Szép. kényelmes viselet, csak *4 ne túlozzák, mint az ilven hirtelen fölkapott Tubá­éi aral>okat szókás. * Nyárra igen sok esetben hozzák a jvesti szalonok a fehér színű ruhát, kosztümöt, ka­bátot. Díszítésül használják a r'árga színt, de a legtöbbször pettyes és csíkos imprime tar­tozék van hozzá. * * * RECEPTEK: Fatányéros. Sertés-, borjú- és birkahúst veszünk. Készíthetjük azonban tisztán sertés­húsból is. 1 kiló sertéscombot 8—10 darabra vágunk, hegyes késsel megszurkáljuk és jobb­ról, halról megveregetjük a kés fokával. Pap­rikával, sóval, fekete borssal meghintjük, aki szereti, tört fokhagymáv al is megkenheti. Pon­tos, hogy igv előkészítve, legalább 2 óráig állj on a hús. Ezután erős faparazsat készítünk. Ha tüzhely'en készítjük a fatányérost, akkor ha már jó parázs van. a karikákat leszedjük, helyére sütőrácsot t eszünk és a rácsra rá rak juk a húst. Mikor a hús egyik oldala félig meg­sült. a másik oldalára fordítjuk és mikor) az teljesen megsült, csak akkor fordít juk meg az előbbi oldalára, hogy ott is pirosra süljön. * Párisi tekercs paradicsomban. Igen finom I húsétel. Mindenféle leveszöldséget gyengén sós- j vízben puhára főzünk. Termesztésén kitisztítva l daraboljuk apró kockákra, azután leszűrjük. párisi szeleteket vágtánk, elég vékonyan, hőjét lehúzzuk és minden szeletbe úgy csomag»- lünk a zöldségből,. hogy kis tekercset for­málhassunk belőle, fehér cérnával át i> kötjük. Pai'adicsomWtv et felhígítunk a zöldségiév el, be­lerakjuk (a tekercseket és puhára' pároljuk. 15 perc alatt levsz. Akkor a levébe habarunk kis le j l ett, de anélkül is igen: Iírnom' és je­le les. Ráütött szeletek. 40 deka marhahúst töbH- :v.öj- át darálunk, hogy nagyon fin.mi, pépe* legyen. 20 deka burgonyát veszünk, ez meg­felel két nagyobb, vagy bárom kisebb darab­nak. 'megtisztítjuk., megmossuk és nyersen re­szeljük. A mcgres/.elt burgonyát összekeverjük a hússal, fűszerezzük sóval, törött borssal és elkeverjük két evőkanál tejföllel Egy órát hagyjuk állni ezt a húskeveréket, majd sze­leteket formázunk belőle zsemlvenior/.sáha. ha az nincsen, a kenyérhéjáhak lereszelt mor­zsájában megforgatjuk és forró zsírban ki­sütjük. * * * IDŐSZERŰ HASZNOS TANÁCSOK: Késeket, villákat visszaerősí th e tünk ove- lükbe a következőképpen: 250 gr. vasforgáesot, 050 gr. ként és 600 gr. kolofon i un») t öss ze - melegítünk, melegen az evőeszköz nvélnvílá- sába öptjük. lenyomjuk, a megmelegített nye­let és egymáshoz kötjük. Nyugodtan moso­gathat j uk bá rrnikor.. * \ itrijitár.gvak. parcellást amit nem mo­sunk jn.eg sokszor, kitűnő ragaszlószere a fi­nom fehér olaj festék, (kremsi fehér). Az eset­leges régebbi ragasztót tökéletesen eltávolít- juk. utána a törési- felületet megszánt jukf bekenjük a festékkel vékonyan, pontosan egy­máshoz illesztjük és összetörve hat hétig pi­hentetjük így. , * Gipszfigúrák. törését összeragaszthatják a következőképpen: 2 deka ólomfehccet, 1 deka porcukrot oldott gummiarabikummal péppé keverünk. \ ékonvan bekenjük vele a törést, egymáshoz illesztjük pontosan a darabokat .és. összeköt ve a laposan niegszárí tj uk. • * Gipsziigurákaí, ha azok nincsenek politúr­ral (fénylő máz) bevonva, nagyon szépen tisz­títhatunk, ha törött magnéziát vízzel péppé keverünk, tiszta ecsettel a figurára kenjük, de tégy. hogy minden pará íy'i részt bekenünk^ 24 órát rajta hagyjuk, akkor tiszta, lágy), keiével lekeféljük. * Fésűk mosása. Soha: em jó. ha meleg­vízben, erős szerekkel mossuk. Egészen langyos tízbe adjunk pár csepp szalmiákszeszt és ab­ban áztassuk a fésűt, utána öblítsük alajiosan tiszta hideg vízzel. így tiszta lesz és nem? töredezik. Mire jó az antenna? Berlinből jelentik: A rádiótechnika hőskorában a Telefonkén gyár a magasantennái drótháló antennával próbálta helyettesíteni, amelyet gondosan el­szigeteltek és néhány centiméterre a talaj; felett feszítettek ki. Meglepetéssel látták bi­zonyos idő múlva, hogy a dróthálóealiít fel­tűnő dúsan terem a fű. Azt remélték, hogy a rádióantenna kedvezően befolyásolja a nö­vénytermelést, ezért marharépát ültettek a drótháló alá és várták a hő termést. A várt eredmény elmaradt. Gondos vizsgálat kide­rítette azután, hogy a hálóantenna uagv vonzó­erőt gyakorolt a közeli major teheneire, me­lyek trágyájukat az antennára és az alatta lévő földsávra hullatták — igv nem csoda, ha a fű dúsabban termett az antenna alatt,, mint másutt. Régen bevált, lódcnkahátok. esöküpcnyek. női tavaszikabátok és ruhák nagy választék + bau Tóth Gyula divatházában.

Next

/
Thumbnails
Contents