Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-03-13 / 59. szám
1943. március 13. Z AL AMEGY El UdaG Csühéfeldolgozó tanfolyam záróünnepélyét tartották Csatáron Msárnap Ez a tanfolv um az idén a harmadik a csatári plébánia tcrüleleni. A háborús anyaghiány enyíiieleaeL hatásosan szolimái ja!; ezek a tani oly amok. Az eddig semmibevett í.-nt'evi- hasznos nyersanyaggá válik s minden ha.sz- tuílati tárgy, amit a csuiicból állítanak elő. felszabadít ugyanannyi és szükségesebb iá;: gyak előállítására íeiluy-.zn álható n\eTsum ago!. Vegyük csak a csuhéoipőkvl és papucsokat. Mennyi bőr-anyagot takaríthatunk' meg ez réven. és milyen nagy mértékben -azimteilletjük meg a lábbelihiányt. ilyen gondolatokkal foglalkoztunk, oi — kor a tanfolyamokat 'élétrehívó és a kiállításokat rendező Káuzli Gyula esperespléhsmos meghívására megjelentünk a csatári iskola-- bari. Egy tűt sem lehetett volna már a földre leejteni a kiállítás termében. Lassú és hosszadalmas torn agy ókori atta 1 jutottunk a kiállítási tárgyak közelébe, ahol már sok ismerő:-: legerszegi arcot fedeztünk fel, akikről ragyogott a tetszés, megelégedés. Áradó dicséretek hangos megjegyzései hangzottak a kiállítási rein ek ek sze mi de te u é 1. Ott láttuk Bóhémus Vilmost, a zalavár- m-egvei. Közjóléti Szövetkezel igazgatóját családjával együtt. Asztalos Józsefet, a zalavár- megyei Közjóléti Szövetkezet háziipari vezetőjét és (ül volt a Szövetkezet tisztikarának nagy része. A szociális gondozói karhói Klics Anna volt jelen. Áiűtatos csendből zendült fel a csatári Kalász Leányegylet énekeseinek ajkán a Hiszekegy, majd a Kalász jelige. Utána ülés Piroska szavalt. Újra ének csendült: a csitári hegyek afatt, Szánt a babám. A művészi rendezéssel egy vonalon állónak táláig a színes es kedves műgonddal elkészült, szép holmikat. Kifejezte teljes elismerését a tanfolyamvezető'- Tóth Gizellának és hangsúlyozta, hogy a .tanfolyamra fordított pénz bőven megtérül a szerzett íudá; nyomán varható munkából. Egy ily ej 1 sikeres tu.iíolvam után itt már nem lesz lábbelihiány, sok, apró szükségletét a maga munkájával elégítheti ki a nép, de az eadáora készülő szép és ha.-znov liolmik könnyebbé is fogják tenni a szorgalmas falusi nép életét. Megdicsérte Asztalos József a lei>*-agvo- góbb munkák készítőit: Csurgai \nnát, Csurgai Erzsébetet. Jakii Annát. Horváth Irmát. Farkas Piroskify. Simon Gizellát és Zala Inai Júliát. Hangsúlyozta azonban, hogv tulajdonképpen minden résztvevő nevét fel kellene sorolnia, mindnyájan kiváló munkát végeztek. Káuzli Gyula esperes a maga és a tanfolyam résztvevői nevében hálával emlékezett meg a zahl vármegyei Közjóléti Szövetkezet; áldozatkészségéről és a tan folyamot m-egszer - vező Somogyi Marilla iparmuvésznő, háziipari vezetőről. Megköszönte Bohemusz Miklós szövetkezeti igazgatónak és a • szövetkezettől megjelent vendégeknek fáradságot nem kímélő áldozatukat és meleg érdeklődésüket. A kiállítási terem még hosszú ideig maradt zsúfolt. A zalaegerszegi vendégeket Káuzli Gyula esperes és nővére látták vendégül nagV* •Szeretettel. Meg kell említenünk még. hogy néhány kiállítási tál •gy Káuzli József zalaegerszegi üzletében n íegtekin th-ető. Ä A* áj 5G>ilr magyar királyi osztáijsc i l játék játékterve páratlan esélyeket njnjr, mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben- nyerhető ; £**!?*$© Jutalom: 00,000 P Főnyeremények: 300.300 P 70.900 P I 2X50.000 P 60.000 P | 2X40.000 P továbbá so.ooo p 36 á 26.660 P 27 á 10.060 P stb. stb* Összesen : 10,810.000 pengő. Áz első oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Nyolcad 3’50 P Negyed 7 P Fél 34 P Egész 28 P Sorjegy az összes főelárusitóknál kapható! Minden számnak egyenlő esélye van ! & ftM&ás feexdete április 10. A Kalász vezető Farkas Piroska fejezte ki örömét a vendégek megjelenése előtt. Ő- sziníe bírálatot kért, hogv annak nyomán munkájukat tökéletesíthessék. Heinén vét fejezte ki, hogv a csatári esuhémunkának híre lesz és a falu jobb sorsa fog belőle kivirágozni. »Kern is olyan nehéz azt kitalálni« című kedves ének után előadták »Egvszer egy királyfi« című. dramatizált \ erset amelynek’sze- replői közül M rakó vies Lenke, mint kocsis és királyfi. Illés Piri szegény leány cs Bíró Maliid gazdag leánv tűntek ki és sok, sok tapsot nc-okat mutattak be a tanfolyam isták: a »Kicsiny még a mi lányunk« és' a »Titkot fogtam- népies dalink ütemére. Zugó tapsot kaptak érte. Hangos derültséget kelteti a következői népi játék is,, amelyet a »Beten, réten« dallamára adtak elő. Utána énekszám következett: »Házunk előtt«. Majd a Himnusz imája zengett és megnyitották a kiállítást. A röv id, négyhetes tanfolyam eredményeké nt !()() darab csuhémunka bizonyította a castári Kalász leányok ügyességét és szorgalmát. Fáradhatatlanul dolgoztak déltől keso éjtozakákig Tóth Gizella oktatono irányításával. 55 pár fűzőscipő, szép színekben es ízléses . kiállításban sorakozott. Látták azt a , 20 pár papucsot, amelyeket a zalaegerszegi hadikórház sebesült je inek szánták ajandekbe a tanfolyam résztvevői. Voít 6 darab i étikül. 16 erszény, 18 vekker, 4 kazetta, 2 bőrőnd, 16 alátét, egv remek asztalközép, 3 üveg fonás \piros, lehciy kék), 16 lábtörlő (2 fehér, a többi színes), szebbnél, szebb mintákkal. 3 fal ved o. Szép, mintás mindegyik. Egyik középén a magyar címer, míg a másik kettőn a készít ok monogrammja. .Művészi volt a kiállításon a tárgyak elrendezése cs ezért minden dicséret Ivauzd Gyula esperes-plébánost illet i. ^ Nagyon sok tárgyat vásárolták nieg a kiállítás megtekintői. Valahogy ügy éreztük, hogv nehéz otthagyni a magyar életrevalóságnak ezt a művészi keretbe illesztett tömeges bizonyítékát. V jelenlevő Asztalos József háziipari vezető is a legnagyobb: elis méréssel nyilatkozott a kiállításán látottakról. \ alódi néni ti Dante utján előre... vMBaMmmmmmKmmmmMMmamammBummmBMmmBnmutmmBmnBBmmmBSuamaiaatKsi mm P. Fekete Géza riportja a keleti hadszíntérről Város a ködben VI. Néhányan nagyon unták már a »banánt« — mint szokták mondani. I fiába, a v onat szűk keretei napokon keresztül a szabadmozgáshoz szokott emberekben olyan érzést' vált iá,, mint a madárból a kalitka. Nem csoda hát, ha I ha a nagyobb állomásokon történő félnapos rostokolásoknál, egyesek dühöngeni kezdtek. Nem mondom, hogy a dühöngés nem volt általános, és magam sem voltam kivétel alóla de hivatali beosztásomnál fogva »e\ off« kötelességem volt a nyugalmi helyzet megóvása, amelynek érdekében biztattam a népet: —- Sebaj gyerekek: beszámít a nyugdíjba! Igen ám, de a nyugdíj hangoztatása se lehetett hosszói ideig a mézes madzag. Harmadik nap már ezt is unták, s tartanom1 kellett a saját nyugdíjbátételemtől, azért hát mától kezdve változtatnom s gondoskodnom kellett a pályaudvari lekötöttségről, hogy ne unatkozzanak. Elvittem volna a népet városnézésre, de ha közben jön az ott is piros sapkás bácsi a zöld serpenyővel, s míg rni vizitelünk, addig elfut alólunk a vonat? Hát bizony, akkor az azonnali »nyugdíj«, elkerülhetetlen. Pedig! Megint elibe néztünk hasonló jónak, ugyanis az esti ködös szürkületben, a megles telhetetlen színű háttérből egyre erőteljesebben bontakozik ki. a hatalmas domb tetején épült városnak körvonalai. Tekintettel arra, hogy álmunkban is kívülről fújtuk már az útirányunkba, eső bel vek neveit nem volt Munkában egy magyar távbeszélői szakasz. A hadapródőrmester job kiválasztott fedezékből veszi pa-. rancnoksága jelentését.
