Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-09 / 6. szám
6. ZALAMHGYäl ÜJSÄ« 1943. jannár 9. m mm aa ö ideje alatt volt. Ebben az időben a papság * a püspöki jövedelemmel kikötötték a jövedelem j •gy harmad részének egyházi felhasználására. »ég köthetett házasságot, püspök azonban nem, de ha már korábban nos volt a püspökség elölt, Nagyon érdekes a lovagkirály következő intézkedése: Zsidó keresztény szolgál, vagy- szolga- nőt nem tarthat sein tulajdonul, sem eladásba, *em díjazva. Keresztény ne merjen Írást vejtóni zsidóktól. (Az első magyar zsidótörvény 'tehál 1086-ban kelt. A szerk.) Az 1092-es zsinat 49 egyiuV’i ünnepélyről gondoskodik a vasámapo- on felül, amelyeknek nagyrészé ma is fennáll. Itt mondották ki « házasság felbontatlan voltát, ami a római egyházhoz való tökéletes csatlakozást jelentett, mert eddig a keleti' egyház felfogását fogadták el, amely ' szerint bjif- aonyos esetekben a házasság felbontható. Érdekes Kálmán király törvényhozása aa isimaetitákkal és a zsidókkal kapcsolatosan. A a izmaeliták saját fajából nem köthetnek háaasságot, nem tartózkodhat a disznóhús evésétől, kötelesek \ egyházat is építeni, a zsidók pedig nem tarthetr j .inak keresztény szolgát, birtokot vehetnek, de azt { csakis pogány rabszolgákkal mfív'eltethetjk meg \ és kötelesek püspöki székhelyen lakni. Alatta jj lép éleibe a vám is. Ez szerint tilos volt az| | ailalkivilel és a magyar szolga külföldre való ef- r f .adása is. -Felállította a határvámol és a piáéi \ ! vámol is. Á második könyv az Aranybullától Zsigj- j moríd királyig,, a harmadik a Magyar alkotmány \ és művelődés törvényeit tárgyalja 1526-ig, a Mo- i liácsnál elszenvedett vereségig. A hatalmas és értékes mű, amely teljés áttekintést ad az 500 éves magyar ' történelmi: múltról és művelődéstörténetünkről,' megrendelhető a szerzőnél Zalaápá'Jhn»-. (sa.) * Az Ur 1824-ilc esztendejének kora tavaszán ■aalacsírástól volt hangos a sümegi püspöki kasj- Hély boltíves folyosója. A sivítozó hangok — még az új püspök — Makay Antal uram reggeli szumv nyadozását is megzavarták. Be is csengette nyomban Pali hajdút, hogy megtudja a nagy ribilhó (Valóságos okát. De ugyancsak kiderült a püspök arca Pali hajdú ama jelentésétől, hogy Kovács (Mihály, az úrbéri »erdőkerülő“, az éjjel lesen megriasztott emsevaddisznónak elsaedte mind a hat malacát és alázattal kérdezi, mit csináljon a csíkoshátú vadkocákkal? koncát szóró, szelíd tekintetű Tütő Jánossal s rákapva a gondtalan életre, otí is ragadtak. Nagyobb baj csak a görgős idején esett meg, amikor az emsékből lcilör a szerelmi vágyakozás és röfögő sóhajtásukkal maguk közé csalogattak a Bakony őserdeiből átcsatangolt agyaras lovagokat. Bizony Tütő Jánosnak is sokszor inába szor rult a kanászvirtiis, ha a sörényeshátú vadkan* óriások ráütöttek falkájára. Panaszos jelentéseit meg is tette püspöki gazdájának, hogy az idegen kanok szétzavarják szelídülő fekete disznóit. Sőt egy-egy ki nem elégített emse utána is kódorog a puskalövésekkel elzavart kanoknak. A nagy vadász-püspök szinte nekiizgult a hír hallatára. Maga elé rendelte Kovács Mihályt, tőszóval megdicsérve ügyeskedését, miig egy ssüz- máriás arannyal is megjutalmazta. Nyomban ki is adta rendelkezését, hogy a sarvali erdőben a ▼»- daskert szerszámos kamrájából kényelmes tanyázó helyet készítsenek a vadkocáknak és a legszebb malacos “mangalica» emsét adják melléjük táplálásukra. Ez a hat ivadmalac vetette meg alapját a máig is fennálló híres sarvali vaddisznó-tenyésztésnek, amelynek pYirja nincs egész Európában. A szabad természetért rajongó püspök lelkivilágába szinte belemarkolt új szerzeménye. Kitervelte vaddisznó-tenyészetének jövőjét. A szűzmu- riás arany is megtette hatását, az erdőkerülők igyekezete abban összpontosult, hogy — püspöki uruknak örömet szerezve — az erdőt taposok cselvetésével szaporíthassák a szépen fejlődő vaddisznó-állományt. Tütő János sarvali kanász is előléptetésben részesült. Ö leit gondozója a vad- csürhének. ö csalogatta ki állásukból a kukorica- zörgetés szavával az erdő bozótai közé először vad- kocáit. Sok ügyeskedéssel esti alkonyaikor ismét visszaterelve tanyázóhelyükre. A felszaporodott feketék közé különösen télvíz idején egy-két éhező — úrbérből átkódorgott — malacos emse is verődött. Azok is lassanként megbarátkoztak a kuMakay uram egyrészt örvendezett a vérfel- fi'issítő jelenségnek, mégis hajlott szakértő kanásza tanácsára. A görgős főidénye után hajtóvadászatot rendezett a falka tanyázóhelye körül settengő bakonyi agyarasokra. Ezekben az izgalmas vaddisznó-hajszákban nemcsak Makay püspöknek, de a vendégül meghívott híres puskás! •táblabírálcnak is nagy gyönyörűsége tellett. Kisfaludy Sándor is nagy lelki örömmel akasztotta vállára ezüstveretes kovás-mordályát* Shotty őrnagy pedig valósággal ujjongott, ha bekopogtatott hozzá Pali hajdú, püspöki urának hívó szavával. A délelőtti órákban indult hajszát Branovics fővadász rendezte, ő fogadta feketei- szőrfí topóival, csizmát húzó püspöki urát a kerülőház udvarán, úgy a ruganyos csezákon berobogó táblabírákat. Pár kupa baglashegyi törköly, néhány ropogós pörcöspogácsa bekebelezése után a dörögdi útra dűlő fenyvesben kezdődött a disznóhajsza. Ez csak olyan előhajtás-féle volt, majd a kanászházalcra dűlő hegyoldalból kerülnek elő az agyaras óriások, azokra fente fogát legjobban Skotty őrnagy uram. A kocapuskás félszemű fiskus, Hertelendy Gyuri az utolsó hajtásban bizakodott, amelyik a sarvali forrás halastavának szomszédságában, a tornáoos erdősház leintett asztalánál zajlik le. Nyomtatványban Papíráruban Könyvekben Kegyszerekben 1 Y R, hírszolgálatban, elevenségben, színességben pedig a mindenkor vezet. Zalamegyei üjság KA sárga ruhát öltött őserdő őszi hangulata rajt feküdt ay »úrbéri» sűrűségen. Zizegve hullott a falevél a szellő]lírás nyomán. A hegyoldalból felhangzott az cues ahol ás, a bájtok riadt kiáltozása: — Disznó! Disznó! Skotty uram kezében megremegett a kovás- puska. Izgalmában kétszer is felporozta szikra- fogó teknőjét, hogy csütörtököt ne mondjon.. Hertelendy Gyuri, pedig félszemével. a szomszédos görbederekú fával barátkozott. Az'nyújtogatja védő karját, ha feléje törtetne a. megsebzett vadkan, amelyhez-:— Zrínyi Miklós kora óta — a »Corpus JurlsSáU enyelgő gyöngébbszívü táblai líráknak sem volt bizodalma. A vadkan nyomát járó ebvakkántás veszedelmesen közelgőik Rosty Antal uram szomszédságában tanyát vert Skotty őrnagy előtt meg- zörrent a bozót. Másik pillanatban szaglászva, dugta ki fejét a felborzolt sörényű agyaras. A vadászizgalom hevében Skotty uram lövése megkésett, a dördülés nyomán megrogyott ugyan a vadkan, de erőhöz kapva, nagy csörtetéssel tdp- tetett a nyugati sarok felé. Ott repült fületövte mögé a biztoskezű püspök úr golyója. Oda is vágódott nagy hörgés&el a vadkanóriás a bozófc közé. Felhangzott újra az cbcsaholás, dörgölt & puska. Rosty uram egy kódorgó emsét ejtett eJ. Kisfaludy Sándor büszkén simogatta az utolsót rúgott tizenkettes bikáját, Branovics fővadász váltott puskával két visszatörő agyarast terített fej — Skotty úTarn szerencséjét a sarvali hajtás váltotta ki, de ugyancsak nem volf henne köszönet, mert arra kódúit az egész fáblahíró-társasag. A sarvali szálasban agancsos vadakra ment a hajtás. Ez volt a pfosoök űr legkedvesebb szórakozása. Szívesen ejtette cl dámvad-kertiének ellenségeit, az őserdő agancskomuás királyait. Bo ezek között is volt egy kedvence, a sokszor puste- cső elé került csenevész szarvasbaka, amely tékvíz idején bekotnyeleskedetf a dámvadak eíofo* házába is. Ismerte vele együtt összes erdőgondozója rendellenes növésű agancskoronájáról, amelynek egyike hatágas, a másik nyársas volt... (Folytatjuk) x£itm~&zinMz EMBEREK A HAVASON. Budapestet megelőzve, — bemutatja az Edison mozi vasárnap 2, háromnegyed 4, fél $ és« fél 8, hétfőn, kedden és szerdán 4, háromnegyed 8 és fél 8 órakor. (Naponta az első előadás olcsó helyárú). Nemes, bátor és szellemiséggel tele íjlin, amely kibékít a mozival és hálára indít a velencei filnt- verseny iránt. Szőts István, a rendező, sémink féle fogáshoz nem nyúlt, hogy megnyerje magá,- nak a tömegeket, sőt, elidőz a kis részleteknél, dekumentumszerű jelenetekben terjeng, veszedelmes helyzetek megoldására vállalkozik. De valahányszor egy-egy meggondolatlan néző szellemos- kedni akart, a tömeg reakciója hirtelen és kétséget nem tűrően torkolta le. A rendezőnek tehát, igaza volt. Ez a film szellemi rokonságot tart a felejthetetlen »Aráni ember»-rel és a filmművészet történetében minden bizonnyal azzal egyforma sorsa is lesz. Nemcsak helyek, de lelkek dokumentuma. Mélységesen emberi, bensőségesen vallásos. Néhány jelenet megrázóan megható, a zárén- jelenetben a pásztorok szertartásos éneke hosszantartó ovációt keltett. Ha tekintetbe vesszük, hogy a film fiatalok műve, el kell ismernünk, hogy az új filmtermés egyik legjelentősebb, legnagyobbszőrit alkotása, amely becsületére válik a magyaré filmművészetnek. A szereplők közül a két legnagyobbat, Szellay Alizt és Görbe Jánost emeljük ki. akik feladatuk magaslatán állottak. De a többiek- ről is csak jót mondhatunk. A fényképezés ki- tűnd. 1 ; , fii K®slilifl' r^ÉI?is m flf - glaÄXtC^t ÉTOtJ érfas i Dwnay Kálmán
