Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-03-06 / 53. szám
2, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1^43. március 6. ‘ Uj népvándorlás zajlott lo a Kaukázus vidékén (MTI). Egy némtet haditudósító részletes beszámolót írt az egyik német lapban a keleti iadszíntéren lejátszódott népvándorlásról. Mayanis a Kaukázus vidékén elterülő lábakban a lakosság a januári viszavonuláskor javaik jórészének hátrahagyásával csatlakoztak a német csapatokhoz. Á tudósító szerint, egész népfajok és vidékek pakoltak kocsikra, illetve szánkókra és indultak el a német csapatok nyomába. £iok helyen nagy akadálvt okoztak az úttesteken feltorlódó szekérfolyamok. Egyik oldalon a nemet gépesített csapatok. a másikon pedig a menekülő lakosság ment, amelyet lovas fe {fegyverzett emberek kísértek, hogy meg védhessék magukat. Igv tettek meg a holseviznvustól való félelmükben sok száz kilométeres utat ezek a szerencsétlen emberek. Utolsó töltényig fHLonvéd haditudósító századi. Kóródjy Béla Iha da pr ód őrmes tér.) ! O, városka védelme a nagy téli csata során bizonyára mindig egyike marad a leg tündöklői) b fegyvertényelvnek, amelyeket magyar katonák valaha végrehajtottak, 0, városkája a Don-menti arcvonal közelében feküdt, fontos vasúti csomópont s a Sfliagyar és német csapatok anyagkészletének ÜSgen jelentős tárolóállomása volt. Január elején, amikor már kétségtelen! volt. hogy a bolsevisták óriási támadásra készülnek s valamennyi szibériai hadosztályuk, valamint fegyverszolgálatra egyáltalán igénybevehető embertartalékük bevetésével megsemmisítő csapást szándékoznak mérni ellenfeleikre: a legfelsőbb német hadvezetés — felesleges veszteségek elkerülése végeit — &- határozta, bogy a csapatokat kivonja a téli állásokból és mozgó védelemre tér át, így került a sor előbb még az ott lévő) polgári lakosság, valamint a felhalmozott anyag fokozatos kiürítésére, illetve elszállítására és sünállásszerú hevenyészett megerősítésére. A városka anyagi kiürítése már Felerészben megtörtént, amikor a szovjet támadási beköv étkezett. Vnnak ellenére, hogy a védelemre való berendezkedés elrendelése, valamint a támadás bekövetkezése között alig néhány nap állott rendelkezésre, szinte csak kizárólag magyarokból álló helyőrség — amely hozzá meg főként ellátó-, egészségügyi- és építő,szolga!-1 latra bev ont öregebb korosztályú, világháborút járt magvar népfelkelőkből verődött össze — páratlan munkát végzett. Az egyszerű parasztházak valóságos erődökké v áltak. Szétlőtt teherautókat, lelőtt orosz repülőgépeket szedtek szét és azoknak vázát ékelték be a vályogfalak közé. Sínekből, vas- traverzekből buktatókat készítettek és drót- ‘akadály is volt bőven. Egy ilyen házban, ha volt megfelelő lőszere, sokáig lehetett védekezni. A házról-házra való védekezést pedig futóárkök tették lehetővé. A város szélein a másfélméterre csonttáfagyott földben három- négyszemélyes kis állásokat csákányoztunk ki a legnagyobb fáradtsággal, aminek során a legkményebb acélcsákányok ötven százaléka tönkrement. Minderre azért volt szükség, hogy tó™ CiTÜLífc úri és női szabóságából Kész nőikabái és ruhaosztály Uridivat' és szöveteladás adott esetben megfelelő időt tudjunk «verni az óriási raktárak és íeibee»sniíietefeetlen értékek elszállítására. Január 12-én lényegében megkezdődött a város kiürítése, 15-én, a második nagv támadás megindulásakor, a bolsevisták előnyomulása elég közelről fenyegette a várost Riadó Riadót követett és a városszéli állásokban a <•41 fokos hidegben csak a legmelegebben felöltözve, óriási szaímapapácsokban lehetett állni őrséget. Az előző éjtszaka nggyaránvű csapatmozgások mentek végbe a városon keresztül. M| - gyár és német csapatok vonultak a {‘rolnit veszélyeztetettebb pontjaira, ‘Különös látvány volt a holdvilágos éjtszakában, ahogy ezek a csapatok teljes felszereléssel meneteltek, hogy néhány kilóméterrel odébb, már tüzvonalba érjenek. Sehol egy hang sem hallatszott, mintha kísértetek lettek volna, olyan némán mentek a katonák előre a legkeményebb harcokba^ Azalatt a v árosban települt katonaság készült védelemre, A város északkeleti széű i lén már puskaropogás hallatszott, itt-ott fehér - | ruhás síjárőrök tapogatóztak élőre a város irányába. A hideg egyre keményebb lett. úgy-) annyira,, hogy a puskában néha csak minden ötödik, hatodik töltény sült eí. A töltényeket pedig félig fagyott kézzel, erőszak kait; kellett kirángatni, a légy vérből. A város közepén, a Rákóczi-út és a Kossuth Lajos-utca kereszteződésénél a magyar, térparancsnokságon lázas munka folyt. Vitéz B. B. alezredes, térparancsnok, telefonon éppen jelentette a főszállásmesternek, hogy az o-i. pályaudvar parancsnoksága a berakodásért már csak fél 11-ig vállal felelősséget. Erre (természetesen megdupláztak minden erőt. Altisztek, sőt tisztek álltak oda, hogy a legérté- /kesébb anyagot a vasúti állomáson vagonokba 'rakják. Előkészületek történtek arra is, hogy. azokat a raktárakat, amelyeket már nem lehet kiüríteni, adott pillanatban felgyújtsák.( Este 7 órakor orosz repülőgépek jelentek meg a város fölött. Ez egyáltalán nem voltf újság, mert hiszen úgyszólván, mindennapos látogatók voltak, támadásuk azonban ez alkalommal minden elképzelhető arányt felülmúlt, A légi bombázás este 7—tői hajnali 3' óráig tartott. A legfőbb vezetés a városban elhelyezett légvédelmet ekkor már kivonta és máa fontosabb szakaszra állította, úgyhogy a szovjet gépek csaknem teljesen szabadon garázdálkodtak. Egymást követő hullámban az állomás és a raktárépületeket támadták. Négy magyar gépágyú kétségbeesett harcot v ívott ellenük. A légvédelmi tűz gyér volta tenné,ízesen biztonságérzetet adott az ellenséges pilótáknak, akik legtöbbször mélyrepüléssel dobták le bombáikat. Egy más után robbantak a nagy kaliberű bombák a pályaudvar környékén és a vasúti pályatesten. A rakodó személyzet úgyszólván percenként hasalt le a földre, hogy a következő rövid ideig tartó bombaszünetben hősies elszántsággal és vak- ■njoirőréggel tovább folytassa a rakodó munkát. E légitámadásnak természetesen »ok sebesültje volt.. A magyar gépágyúk, amelyeknek kezelő - legénységét a vörös repülők ne n egyezer gép- pH»katüzzel árasztották el, két nehézbombázót és három kisebb orosz gépet szedtek la az égről. Ez azonban nem sokat jelentett a* ellenséges gépek nagv számához képest. Af folytonosan megújuló, egymást követő hullámok támadásai lassan kiterjedtek a város egy éb részeire is és éj fái Felé már száimaíaa ponton magasan lobogott a tűz, oltására többé» senki sem gondolhatott. Ilyen körülmények között került sor a német és magyar kórház kiürítésére. A sebesült szállító autók zsúfolásig megrakott«» egymásután indultak el a bombázott városból délnyugat lek*. Reggelre megkezdődött a város ellen a, • gyalogság támadása, amelyet harckocsikkal támogattak. Három irányból akartak betömi a városba. A városba vezető útak már mind a. birtokukban voltak. Mindössze egyetlen szabad út maradt meg. délnyugati irányija, amelyet erős alakulatok védelmeztekA v asút reggelre már hasznav ehetetlenaéi vált. vonat többé nem mehetett ki a városból. Azokat az értékeket, amelyeket mindenáron meg kellett menteni, már csak szekereken és autókon lehetett elszállítani, lás dél-1 nyugati érámban, mintegy végeláthatatlan kígyózó sor, haladt a szekérkaraván lőszerrel, téli felszereléssel és élelmiszerrel. A városszéli állásokban ezalatt puskákkal. könnyű gépfegyverekkel is három napon át tartotta magát hősiesen egy kislétszámú magyar alakulat. Csaknem 60—70 százalékban, világháborús öreg katonákból állott és az öreg katonák hihetetlen nyugalommal és kitartással dicsőségesen álltak helyt, teljesítették a rájuk bízott feladatot. Úgyszólván váltás nélkül, hiányosan táplálkozva, három napon át tudták tartani magukat hiányos harci, felszereléssel a 3zaka-{ datlanul megújuló bolsevista rohamokkal szemben. És amikor észak felől a várost már félig elfoglalták az oroszok, az utóvédek hősi önfeláldozással még mindig kitartottak he- Ivükön. Igv tették lehetővé, hogv a vjáröjsj körnvékén. annak fedezete alatt átv onuló egyik • német és magvar hadosztály rendezetten húzódhatott ki az ellenséges gyűrűből s foglalhatta el új védővonalát. V hősi harc végeztével még ez az utó- 1 véd is ki tudta vágni magát az utolsó pilla-* náthán a bekerítés veszedelméből. Felhívás A zaiav ármegvei Társadalmi Egyesületek 4 nemzeti egv üttmúködésének alakuló ülése f, I hó 16-án délután háromnegyed 5 órakor a vár- i megyeház nagv termében lesz megtartva. Meghívót erre az ülésre a vármegye területén működő hazafias társadalmi es jótékonysági egyesületek kaptak kizárólag, személvre szóló meghívót nem küldtek szét. Ezért ezúton hív ja fel az előkészítő bizottság a vármegye, különösen Zalaegerszeg megyei város intelligens közönségének figyelmét, hogy a gyűlésen, annak érdekességére és jelentőségére való tekintetett 1, minél nagyobb számban jelenjék meg. Nyugodt időkben is. de még inkább háború idején, az ország nyugalma, a lelkek} kiegyensúlyozottsága, a társadalmi erők céltudatos megszervezése és a közvélemény helyes nemzetpolitikai szellemének kialakítása szempontjából szükség van a hazafias irályé társadalmi egyesületeknek erőteljes és össz- hangzatos tevékenységére. Különösen szükség van arra, hogy a legfontosabb, nagy magyar kérdésekben és célokban, a társadalmi egyesületekben rejlő erők megfelelő felhasználásával, egészséges, nemzeti közszellem és szikard magyar Lelkiség alakíttassák ki. Ezeket a szempontokat tartotta szem előtt az előkészítő bizottság, amikor a fenti fthá* egybehívását határozta, el és egyben ni kaimat) nyújt arra is, hogy ugyanakkor hallhatja » közönség Stitz János dr. egyetemi m. tonlár, országgyűlési képviselő legidőszerűbb kűl|»- Htikái kérdésekről tartandó, általános bsábsk’- lődcssel várt elű'adKaát, i I
