Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-02-27 / 47. szám
1943. február 27. »ATIIWTII 9« Felelőssége tudatában és a legnagyobb körültekintéssel tárgyalta a képviselőtestület a város anyagi megterhelésekkel járó ügyeit A város képviselőtestülete csekély érdeklődés mellett tartotta pénteken délután 4 órai kezdettel közgyűlését vitéz Tamásy István dr. elnöklete alatt. Kár, hogy a képviselőtestületi Hágok, hónapok óta, rendkívül érdektelenséggel' viseltetnek a közgyűlés iránt, pedig a városi komoly kérdései kerülnek megvitatás alá s, fontos lenne, ha minél többen vennének reszt a vitákban, amelyekben tapasztalatunk szerint,; minden körülméyek között a lehetséges legnagyobb körültekintéssel foglalkoznak a város lakosságát érintő kérdésekkel. Minden ülésen ugyanazt a pár képviselőtestületi tagot lew bet csak látni, igaz, hogy minél kevesebben; Vannak, annál nagyobb felelősséggel tárgyalják a közgyűlés kérdéseit. , • A közgyűlésen a 25 ezer pengős államsegély felhasználásával kapcsolatosan már is-t mertetett javaslatot a képviselőtestület el low gadta és a téli gazdasági iskola telkének hasznosítását vette tárgyalás alá. A téli gazdasági iskola telke még mindig, ezzel szemben a gazda az eke előtt ballagó igásállatait legfeljebb a jó Istenre bízhatja. Van azonban sok más is, akik nem jelennek meg a képviselőtestületi képviselő-i testületi közgyűlésen. A gazda most teljesíti] kötelességét, hála a jó időnek, elég kora ta-1 vasszal, s ha az iskola megépül, biztosak vagyunk benne, hogy megérti, miért is épült az fel. A szerk/) , • ’ [ A felszólalások után Tamásy polgármester mondott köszönetét az elismerésért, de mintj mondotta, a mezőgazdasági kultúra emelkedése érdekében fáradoztak valamennyien. Egyúttal bejelentette, hogy a szükséges telek rendelkezésre áll esi i az építkezés minden pillanatban megkezdődhet. I Reméli, hogy az illetékes helyen meg is teszik hamarosan a szükséges intézkedéseket.f A téglagyári iparvágány Hollósy Ernő mindenekelőtt köszönetét mondott mindazoknak, akik valamiképpen is hozzájárultak ahhoz, hogy a város ilyen kultúr intézményhez jutott. Kéri a város polgármesterét, hogy minden erejével hasson oda, hogy még éhben az évben érdemleges munka kezdődjék, egyúttal kéri, bőgj7 a fel - hoiSZu^ksSui kapcsolatosan a varos ne lépje túl a megállapított maximális munkabéreket, mert ez a mezőgazdasági napszámbérek általános felsrófoláisát eredményezné. \ Kakas Ágoston kifogásolta, hogy. eppeni azok a képviselőtestületi tagok hiányoznak,: akiket a téli mezőgazdasági iskola ügye valóban érint, holott a vidék termelése és egy-t úttal műveltsége alacsonyabb a külföldinél és más vidékek lakosságának műveltségénél. Felveti a kérdést, hogy talán nem értik meg a kérdés jelentő • , 1 séget a gazdák, mert különben mindenképpen szerét kellene ejteniük, hogy/ megjelenjenek úgy, mint az iparosoki és kereskedők, hátrahagyva a munkájukat. (A magunk részéről - szintén nehezmény ezzük! a gazdák távolmaradását a gyűlésről, de tel jesen valószínűtlennek tartjuk, bogy a gazdák; nem értenék meg a kérdés jelentőségét. Elfelejti, úgylátszik, Kakas Ágoston, hogy a sorozatos melegidő miatt a gazdák már bőséges, tennivalót találnak a gazdaságokban és a földeken és bizony, egyetlen lelkiismeretes gazda; sem hajlandó arra, hogy fontos munkáját elhalássza azért, hogy az ülésen megjelenjen. A kereskedők és iparosok helyzete nem hasonlítható össze a gazdákéval, mert az előbbieknél! legalább egy inas, vagy segéd marad otthon. esH Öltözködjünk í w 'J úri és női szabóságából Kész nőikabát cs ruha osztály Uridivat! A kérdés letárgyalása után Árvay László1 dr. főügyész a téglagyári iparvágány eléggé bonyolult ügyét ismertette a képviselő tes-j tűiét előtt. Ez szerint a téglagyár belső területén épült 900 méter hosszú iparvágány, a szerződés értelmezése szerint, beépített értéktárgynak számít, ami a szerződés! értelmében, a várost illeti, annál isi inkább, mert a szerződés csak olyan iparvasútró! tesz csak említést, amely egyéb célokat, nevezetesen, a faszállítást szolgált volna egészen a városig. Ez azonban nem épült meg. Hollósy, Ernő szerint ragaszkodni kell az iparvágányhoz. Lakatos Gyula azt javasolja, hogy a város ne indítson pert a bérlő ellen,, hanem indítson az, aki jogtalanságot lát. Aé város felfogása tiszta és így, nincs is annak!, perre szüksége. Varga Mihály, Wölfer István, Kovács Károly felszólalása után Hollósy Ernő kérte, hogy azonnal bizottságot kell kiküldeni a téglagyár ügyének alapos és lelkiismerete&i megvitatására és a körülmények lelkiismeretes mérlegelésére. A közgyűlés így is határozottá Tisztázni kell a Z1E ügyét A közgyűlésen heves vitákra adott okot a ZTE adósságainak likvidálási ügye. Árvayj dr. főügyész a pénzügyi és jogügyi bizottság előtt ismertetett módon részletesen kitért af kérdés minden pontjára. A bizottság javaslata, szerint vagy hat éven keresztül 1500 pengőt,; vagy 10 éven keresztül 1000—1000 pengőd törlesztést adnának Riegler Mihály hitelező-* nek. Hollósy Ernő a bizottsági ülésen tett indítványát odamodosítja, hogy a 10 ezer pengőt a város inkább adja a Levente Egy sülét-* nek, mint a ZTE szabálytalan adósságait tör- lessze vele. Ugyanis a ZTE-nek minden évben mérleget kellett volna felfektetni, amiből az egyesület anyagi helyzetének ki kellett volna tűnni. Bődéi Gyula tisztázni Óhajtja, hogy joga volt-|e a ZTE-nelc építeni a területre vagy sem. A főügyész szerint a leventéknek nyújtandó kölcsön ügye nem tartozik ide, mert nem szerepel a tárgysorozatban. Ami a rá - építést illeti, az a város, vagyis a telektulaj-' donos tudomásával történt. A működés megszűnésével azonban a városnak kötelességei lett volna az épületet átvenni. Hangsúlyozza,, hogy éppen a mérlegek nem vezetése és általában a szabálytalan működés miatt oszlatták' fel. Akárhogy vesszük azonban a dolgot, a belügyminiszter a tisztává- gyónt adta, de azt nem mondotta ki, i hogy mindenképpen kell is kapni valami! * Levente Egyesületnek, az ügyek rendezésére pedig a feloszlatott egye- «Kilétnek is joga vau. Illetve a hitelezők igényeit ebben az cselt-.’ ben is ki kell elégíteni. A kisebb hitelezők! azonban valamennyien, a nemes célra való) tekintettel, elengedték követeléseiket. Rieglerí Mihály azonban legfeljebb 4 éves törlesztésbe hajlandó belemenni. Kakas Ágoston csak a hátéve. fizetési/ tervet fogadja el. Csak a hivatalos íratok beszélnek Kovács Károly szerint a yáros képviselőtestülete ilyen nagy kötelezettséget nem vállal-! hat. A javaslatot nem fogadja el. * Lakatos Gyula azt vitatja, hogy van-e egyáltalán jogalap, arra, hogy ez az adósság! fennáll. ’Árvay, László dr. főügyész a Levente Egyesület érdekében kéri a javaslat elfogadását! Varga Mihály azt kéri, hogy, , Riegler Mihály mutassa be a képviselő- testületnek azokat az iratokat, a nie-, lyekre követelését alapítja, mert a képviselőtestület csakis hiteles hatolj alapján ismerheti azt el. Hollósy Ernő szintén azt követeli, hogy aj ZTE irataiból állapítsák meg» mi jár Riegler; Mihálynak. Ha ott szerepel, elismerik. Különben a 6—10 éves fizetési terv] elfogadja arra az összegre, amelyet az iratok elismernek, ha azonban az iratok szerint ekkora összeg nem járna^ kéri azt a leventeotíbon javára átengedni. A képviselőtestület végül is úgy, határozott, hogy Varga és Hollósy javaslatai szerint kéri Riegler Mihálytól a hiteles iratok bemutatását, amit a város számvevősége vizsgál felül. A hosszúra nyúlt képviselőtestületi lelki- ismeretes vita ezzel véget is ért. 4 A hóvirág csokrot nem én, hanem a fiam kapta, A lényegen azonban nem változtat e;f semmit se. Éppen úgy fehérlett, virított az iroda íróasztalának vázájában, mintha az enyém lett volna. Két csokorral volt., Megsímogattani, friss vizet adtam nekik és kinéztem az ajtón. Kinn csodás, tavaszi derűvel terült szét a napsugár.' A csillingelő kis virágfejek, min!ha hangot is adtak volna. Alig hallható hangot, tavasz hangját. A naptár szerint ugyan.; tél van, de a napsugár és a hóvi-V. rág a tavaszt mutatja. Olyan simogató, olyan meleg érzés futja át az ember egész lényét, amikor rápillant az apró1, bólogató fejecskékre. Életet jelent ez, mozgást a földben, apró erők megindulását, amelyek kihajtják a földből a tavasz kis hírnökét. De mozgást a szívekben, az emberi erekben is, tavaszi muzsikát, feltörő munkakedvet, vidámságot, szépséget, jóságot és sok reményt. Reményt a jobb életre, reményt a békességre, az emberi! tisztaságra, az emberi megbékélésre, az! egymás iránti szerétéire és egyetértésre,.^ A kicsi hóvirág csillingelő kicsi' harangja keltette mindezt bennem és mindazokban, akik találkoztak már vele és a szívükkel felfogják a hangjukat, amikor a kongó, zúgó nagyharangok mte'gindulftak útjaikon, hogy a szeretet és a hála szava* helyett gyilkos tüzet, emberpusztííó lövedékeket röpítsenek az ellenség felé. Milyen különös. Ugyanazon a napon jött hozzám az örömhír és ugyanakkor a’könnyes szomorúság is. Az elsőt, a bóbiskoló kis hó- virágharang, a másikát pedig a szereteti és hála h arangja okozta ,.. (s'z)
