Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-02-13 / 34. szám, (35. szám)
1943. február 13. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3« Alinak még a nádasok a Balaton parton Téli utazás a magyar tenger partján, ahol nem lehet halat kapni - Rian a jég és életveszélyben küzdenek a halászok a kenyérért ~ Nines lábbeli és rossz volt az idő, lábon maradt a nagy nemzeti értéket jelentő nád - Kevés volt a sport-jég s kevesebb lett a kenyér is Balaton-partja, február hó. Zalaegerszeg felől hajnalban pöfékel a vp- fv.nnat a Balaton felé. Ahogy, a távolság nő, ídgy fogynak a vonatban az emberek. Sümegen aztán felfrissül az utas-közönség, hogy néhány állomással odébb ismét elfoggyon. Tapolcán bosszú, üres szerelvény kúszik ki az állomás- épület elől. Aztán csendesen zakatolunk tovább. Lassan utolsó felhőpalástját is bevonta az éj és itt-ott felszakad a szürke burok, mint a dió héja, amely mögül kikandikál a Nap. Előreküldi egy-két sugarát követnek, aztán lassan maga is megmutatja az arcát. A földeken száraz kukoricaszárkupacok silbakolnak, s közöttük itt-ott egy leromlott nyúl gubbaszt. Ahogy erősödik a nap, jobban előjönnek a varjak is a rejtekhelyükből és a magas nyárfán úgv hintáinak, mint nyáron a gyermekek a balatoni strandon. S ahogy a lábdi és a badacsonyi hegy/ kibukkan a hósipka alól, jobbra elénk tárul a téli Balaton egyszerű, de fenséges pompája. A jég szürke ugyan, de köztesen itt-ott fel- vidanik a tiszta víz. Amott egy ember dib-Iából a somogyi partok felé. S a partokon végtelen kanyargós hosszú sorban, keményen állanak a nádasok s valahogy ez bántja az embert. Nagy nemzeti kincs ma a nád és baj, haj »lég most is lábon áll. Vágása mindig megkezdődik, ha beáll a fagy és ezzel együtt? «mbertbíró jégpallót ereszt az éji tündér a ’s íz fölé. A nád ügye — Sajnos az idén nem volt jő üdő erre — tanakodik magában az egyik atyafi. közelebb ülök hozzá és meghányjuk-vetjük a dolgot a nádról es miegymásról, amiben, úgylátom, szakember, mert erre felé való. így tudom meg aztán nyomban, hogy mi is történt az idén. Nem volt elég jó fagy., amikor megjött a nagy hó. A széletáját megnyirbálták a nádvágók, de aztán, hogy bejött a 40—50 eentnnéteres hó, egyszerre megállóit a tudomány. Meg, mert nincsen kellő lábbeli. Nagyon jó lábbeli kell ám ide. Lehetőleg csizma, de bőrből, mert veszedelmes' a jégháton diblábolni egész nap. A torzsák között könnyen szakad a jég és az ember, hamar a derekánál érzi a jeges vizet. De félszárig nieg ritka eset, ha nem kell tapis- kölni a vízben, meg a hóban. Veszedelmes? foglalkozás. Megfizetik ugyan szépen, Bunda, boa akkor j 6, ha de azért ember az ember, hogy óvja, magát, nem is annyira magának, hát a családnak. Meghűl és megbetegszik az ember, kenyér nélkül van a család g ha beköszönt a fekete kaszás, kigondol a családra? Nincsen nyugdíj! Hát addig kell vigyázni az egészségre, amig lehet. Sokszor úgy sem lehet, mert nem azért faragtak bennünket vasból, hogy kényes pam- lagon pihenjünk, hanem azért, hogy dolgozzunk sokat és keményen. Balról a villák tarkállanak. Mintha mindegyiknek le-lebilíenjne a feje a nagy álmosságban, mert ilyenkor bizony csak a szél jár beléjük éjjeli szállásra. A falakra ilyenkor magasra kúszik a víz és belül a bútordarabok között éhesen cincognak az egerek. Rossz volt az idő a halászatra is Jobbról, meg a szikrázó jégháton egymástól egyforma távolságra kapcsolódnak a lékek, mint a láncszemek, sorjában. Halászni vágták, de mint hallom, erre nem volt jó a jég. ^ ^ ^ [ — Sok volt a rianás az idén — állapítja meg félhangosan. — Mikor volt az utolsó — vallatom^ mint a csöndér. — Két hete, körülbelül. Úgy zengett, mintha az ég akart volna összeszakadni, s amint hallom, egészen Kenéséig szaladt fel a repedés. Először csendben jött, aztán nagy pattanással jelezte, hogy valami készük Mintha jó békebeli vásznat hasítottak volna az égi végekből. Majd rettenetesen nagyot csattant. Fel is szakadt a jég és bugyborékolva felszaladt a víz. Nagy baj, mint megtudom, hogy előbb alul már volt egy jégréteg és a víz feletti ismét jégképződött. Rosszak is voltak a halviszonyok. Keveset lehetett halászni az idén. Megtörtént heteken keresztül, hogy Alsóőrs környékén nem lehetett halat kapni. A halászok hiába igyekeztek, nem lehetett rámenni a jégre. A ladikok a jég miatt használhatatlanok, rámenni meg a rianás miatt nem lehetett. így azután ugyancsak nehéz napok köszöntöttek a halászokra, akiknek télen-nvá- ron járni kell a vizet. Itt terem a búzájuk, ■s itt csinálják a lábbelit is a lábukra. Inkább csak csinálnák ezt is, mert nagy szeme van most a halászcsizmának is. Ha van is utalvány, ki tudja megcsináltatni. Egész hónapi bér sem elég egy halászcsizma elkészítésére. Nem egyszerű dolog ez. Térden felül kell érni és vízmentes is legyen. Lakyszűcstől való Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallérosa legolcsóbban ifj.Laky Sándor Mint érdekességet említi meg egyik uti- társam, hogy bizony Balatonfüreden is sokszor megtörténik nyáron is, hogy nem lehet halat kapni s bizony, ami talán hihetetlenül is hangzik, a Balaton mellett dunai halat árulnak igen sokszor. szücsBiestsrnél készülnél ZALAEGERSZEG Fakutyázás Kenésén Bethlen Gábor-u. 5. sz. Kenésé táján a fakutyátok élvezik a teii nap örömeit. Balatonfüreden nagy murikat emlegetnek. Egyesek nehezménezik ezt, a másikak helyeslik. Én nehezményezem a háborít* miatt. A sportesemények nem maradhattak e| az idén sem, a főváros minden jégkirálya( és jégki rálynője bemutatta tudományát azoknak, akik eljárnak ide, hogjr nocsak nyárom,, ! hanem télen is magukba szívják a inagya* j tanger páradús levegőjét. ... Mát így vagyunk. Raj, az van elég, i Jó a gyenge tél, de egyúttal baj is jár vele.) ! Számszerűleg csak kettő, de annál jelentősebb,, | mert a Balatoni ember csak ezekből él. A ' halból, illetve a halászatból, meg ilyenkor ri nádból. | Nagyjelentőségű ez az utóbbi, különösen ebben a műanyago* világban, amikor a nád olyan nemes és annyi mindenre felhasználható. De, ha rossz voll az idő és főleg nem lehetett lábbeli! Í szerezni hozzá. Úgy gondolom, hogfyl igen fontos lenne pedig ennek a kérdésnek is a megoldása, mert nap, mint nap kijjebb csúszunk « télből és egyszer csak észre sem vesszük, itt lesz aj tavjaPz, a sok nád, a nagy nemzeti va gyon pedig ott marad korhónak. Mer# ez is csak addig jó, amíg a tőből nemj , sarjad ki az új, meg elképzelhetetlen! is ezt a töméntelen mennyiséget, am8 nyáron zöld, télen meg szürkés-barma» koszorút vont a hatalmas Rálátom királynő fejére, csónakból kivágni. így is sok ember és sok munka kell hozzá* úgy meg lehetetlen. Pedig valamit tenni kell. Nagyon kevés a levágott nád. pedig pusztulni hagyni, nem szabad! Azt mondják, minden nemzeti értéket meg kell védelmezni^ hát ez meg olyan érték, amit csak le kell] aratni. Amikorra végigszaladunk lassú masinánkno kai a parton a Nap magasra hág, csalogatva megmutatja a tavaszt. Persze, tél van még, csak éppen kelleti magát és úgy tesz. mintha! közeledne, talán közeledik is .. . Kenésétől mégegyszer visszalekintiinkl cs a borzas fák között eltűnt a rettenetes nagy} Balaton, amelynek hátán a távolban nehézí köd ül, de a réseken kicsillamk a tiszta viz* a nyár és a tavasz ígérete, csak a sok nád ne lenne még lábon, talán könnyebb szív vel hagynánk itt mindannyian. Pusztul a vagyon napról-napra jobban beleroskaJ a tavaszodé szürkeségbe ... (Szakái) Megtalálták a tökéletes talpbőr utánzatot? Az ember a háborúban sok mindent megtanul és sok mindent kipróbál. Különösen) így van ez azóta, amióta a cipőtalp beszerzése nagy nehézségekbe ütközik a tengertúli behozatal szünetelése miatt. Talán, még soha semmiben annyi szabadalmat nem adtak ki, műit éppen a cipőtalpban. Készült az már az elmúlt egy-két év alatt egyetlen fából, csavarokkal felerősítve, készült fadarabokból, Bőrdarabokból, d isznóbő ri >ői, alumii úuml túl, üvegből, múgummiboi és ki tudná még fel- sorolni, hogy miből. Ideig-óráig persze, mindegeik bevált, legjobban azonban a fa felelt meg. Sok és nagy gond ez ma is a családban. Másnak is, nekem is. Az ember örökké keres, kutat, hátba ráakadna valami jő anyagra. 'mit meg is lehet fizetni és jó is. így vetődtem he Kiss Jánosi kereskedésébe, ahol egy Celotex nevű szabadalmat raktak elém. Jobban szemügyre vettem és hajlítani* dögöm öxni kezdtem az anva- got, végül vettem belőle egy párat és azóta: azt viselem a cipőmön. Ez v alami zsákszerű anyagból készült, ami teljesen át van itatva rugalmas celud-szerúj anyaggal. Teljesen olyan kinézesre, mint a bőr és használatban is legalább annyit kiáll. Körülbelül 7—8 pengőbe kerül egv pár talp és nem is kell hozzá jegy. Ugv hiszem, hogy tartósságban és rugalmasságban teljesen egyedül álló mútalpat sikerült a Celotex-ben gyártani. Egyelőre még korlátlan mennyiségbe» kapható Kiss János bőrkereskedésében. ^
