Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-02-04 / 27. szám
2. Z ALÁMEGY El ÚJSÁG 1943. február 4.! * Heves harcot és Jelentős beit veszteséget jelentenek Tuniszból MTI Tuniszból érkező jelentősek szerint Fáid környékén bevés harcokra került Bor. Egész napos heves tarn a clast indítottak a brit csapatok, de a tengely erői v isszav etettek a támadókat és 33 repülőgépet megsemmisítettek. Bon Fieiia városánál erős tüzérségi harcok után indítottak támadásokat a britek, aamelyeket sikerült visszaverni. A tengely- csapatok 22 repülőgépet lőttek le. Újabb Salamon szigeti csata zajlott le (MTI) Tokiói jelentések szerint az elmúlt napokban a Salamon-szigetekhez tartozó í a- jbel-szigettől délre ellenséges repülőkkel keveredtek harcba a japán repülők. Később a harcok kiszélesedtek és a japánok megtámadták a hajókat is. V harcok eredményeképpen eg\ amerikai cirkáló elsüllyedt, egy súlyosan megrongálódott és 33 repülőgép megsemmisült. Gilbert, Főnix és Karton szigeteknél! folytak a harcok. Február hő 3-án I mberland angol sziget északi részén indultak újabb ellenségeskedések. Kiállítás volt Bocföldén Gyertyaszentelő napján A Kalász Leányegylet négyhetes csuhé- feldolgozó tanfolyamának kiállítását mutatták be az érdeklődőknek. Négy hétig tartott csak a tanfolyam. <le a résztvevő 36 leány és me- nvecske hallatlan szorgalma, nagy ügyessége óban eredményt mutatott, hogy a kiállítás még a szakértőket is bámulatba ejtette. Olyan színes faIszőnvegeket láttunk, hogy szinte hihetetlennek tartottuk, hogv azok a bársonyos fénv ű szőnyegek m -,z eddig semmire fel nem használt — tengericsuheból készülték. Láttunk olyan csuhából készült natúr és kékpiros női cipőket, hogy tanult cipész nem talált volna rajta hibát. Az ilyen csuhécipő nemcsak elegáns és szép. de egészséges es kényelmes viselet és amellett még tartós is. Olyan technikával készült, hogy éppen úgy újra talpalható, mint a bőrcipő. Láttunk strandtáskákat színes hímzésekkel. kék piros kézitáskákat egészen szenzációs kivitelben. Ezeket szinte percek alatt szétZalaegerszegről. már ezzel bebizonyították, hogy komoly érdeklődést tanúsítanak a fala népének boldogulást kereső munkája iránt. Zsúfolásig megtelt a tanfolyam helyisége, amjkoi' megérkeztek a vármegye szociális gondozója Boróczy Márta, a Zala vármegyei Közjóléti Szövtkezet igazgatója ős a "háziip,ar vezetőije, Somogyi Marilla iparművésznő. felcsendült a Kalász Leányegylet tagjaiból alakult énekkar ajkán a magyar Hiszekegy, majd a Kalász jeligéje. Molnár Mariska köszöntötte lelkes beszédben a vendégeket: :— Kiállításunk bizonyságát adja annak mondotta többek között —. hogv mi megértettük az idők szavát. Munkánkkal bizonyítjuk he. hogy az eddig semmibe vett anyásból, a kukoricacső leveléből is lehet szépet és hasznosat alkotni, csak tudni kell az anyagot feldolgozni és akarni kell dolgozni! A mi falunkban nem kerül többet se takarkarmányba, se a tűzre a kukoricácsuhc. Hogy, is kerülne, amikor mi abból lábtörlőket, fal- szőnyegeket. kosarakat, táskákat, papucsokat és cipőket tudunk készíteni, tehermentesítve ezzel is az ország anyaggondjait. Palkó vies Hedvig ismertette Boc földe haladásának útjelzőit, majd így folytatta: — Két évtizeddel ezelőtt Borkőidének olyan kendőkötő háziipara volt már,- hogy) annak kiállítását — ugyan ezen a helyen — elragadtatva szemlélte meg akkori püspök- atyánk, akkori alispánunk, Zalaegerszeg akkori polgármestere és sokan mások. .. — Bocföldén alakult a nagy környék első, élő és működő gazdaköre. Uj székhazának anyagát összehord tűk. Hogy építőanyaga évek óta ott rohad és hogy nem kattog benne az a tíz szövőszék, amelyeknek faanyagát már két évtizedé adományozta főispán urunk nagynénje, a neki felajánlott vállkendőért, hogy mostani tanfolyamunkat se tarthattuk az új székházban, annak nem mi vagyunk az okai. — De büszkék vagyunk rá. hogy a mi határunkban dolgozik a környék első tárcsás boronája, kapáló ekéje, kisgazda kézen! Nálunk volt a környék első 8 napos és az első téli mezőgazdasági tanfolyam, Bocföldén épült tavalv a környék első három kisgazda silója és ezidén a silók tucatja fogja bizonyítani, hogv Bocfölde népe minden jóban az élen akar és tud járni. .. Kifejezte azt a reményét, hogy azt sí második háziipar próbálkozását nem engedik az első sorsára jutni. Énekszámok következtek, majd Káuzli Gyula esperes, a Kalász fáradhatatlan vezetője felolvasta Brand Sándor dr. -alispán és dézsa Fábián dr. főszolgabíró, közjóléti előadó meleg üdvözlő sorait és a kiállítást megnyitotta. A kiállítás megszemlélése és a vásárié-' sok lebonyolítása a Kalász, teán látta v endégül a megjelenteket, amelven a háziasszony i tisztet Andrássv Jánosné tanítónő, a tanfolyam gondolatának felvetője és. rendezője látta el. kapkodták, pedig 20 pengőn alul egy et sem adtak. Ügyes cipzáros erszényeket láttunk, sunelvek mind különlegességek, biztosan divatba fognak jönni. Sok lábtörlőt is láttunk csuhából és ott sorakozott 36 pár bélelt csuhépapucs. amelyek láttára dombé borult a szemünk, mert ezeket a papucsokat a zalaegerszegi hádikórház hon-; véd sebesültjei számára ajánlották fel a- tanfolyam résztvevői. Kedves volt a kiállítás bemutatása alkalmával. hogy a Közjóléti Szövetkezet igazgatója. Bohemus Vilmos ezeket a papucsokat meg akarta vásárolni a sebesült honvédek számára és ekkor derült ki. hogy — lelkűk! nemes sugalatát követve — már a tanfolyam megkezdésekor a sebesült honvédeknek szán- iák ajándékul a tanfolyam résztvevői. llendkívül jelentőseget ad ezeknek a munkáknak, hogy semmiből értéket, hiszen a csuhát seholsem tekintik értéknek, ahol még nem látták ilven feldolgozásban. Maga az időjárás igazan nem kedvezett a kiállításnak. Egész nap ködös, borús időben. sokszor szakadt az eső és akik ouneló <lacára eljöttek a szomszéd községekből ég eltelve, i nyílásokat szad iddá kell tenni1 éjs a munkákat ellenőrizni kell. Amcny- nyibien a község határában mélyebb' fekvésű területek vannak, amelyek árvíz alkalmával "álakkal, vagy eltorlaszolásokkal az elöntéstől megvédhetnie,- a gát és torlaszok anyagát márt ins í-ig ki kell a helyszínre szállítási! és készenlétben kell tartani. Árvízkor, jégzajlás nie-;indulásakor 'árvédelmi készültséget kell tartani és a jegeij el kell távolítani. Ameimvihen a munkálatok azok erejét meghaladják, segítségül közerőt kell kérni és kirendelni. Mindazokkal. akik kötelezettségeiknek) nem tesznek eleget, vagy az elrendeli munkálatoknak nem végzik el. a járás főszolgabírója, mint elsőfokú vízrendőri hatóság, a legszigorúbban jár el. TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és rubaosztály Uridivat, és szöveteladás A vármegyei jegyzői karban beállott változások A vármegye jegyzői karában 1942. junius I-tői 1942. december 31-ig a következő váltó/, ások voltak: 1 joaman meg vá laszt attak, kinev-ez tettek: a Csáktornyái járásban: Somogyi Béla seged- jegy/ővé lirávanagyfaluba cs Szulyá .Jenő körjegyzővé Stridóvái ra. A parsai járásban: Orosz Sándor községi jegyzővé Parsára es Kovács; Zsigmond riigédjegyzővé Parsára. A zalaszent- groli járásban: \íérksz János seged jegyző ve. Zalai »érre és Lógrádi József segéd jegyzővé Aranyodra. \ perlaki járásban: Kőröshegyi János községi jegyzővé Alsódombonira, Zalán Gyula dr. segéd jegyzővé Alsódomborúra, Selény i József községi jegyzővé Kotorba, Kelemen László községi jegyzővé Muravidre, Álmos ijászló körjegyzővé 1 lodosánvba, Yincze Gábor körjegyzővé Kisszabadkára és Bors János segéd jegyzővé Murakirály ra. Az elmúlt- félévben a következő jegyzőket nyugdíjazták: Szilágyi János körjegyző .Stridóvár, Mészáros László körjegyző JvUsza- badka. Kovács János körjegyző Zalabaksa és Török Gyula községi jegyző Pacsa. Az állásukról lemondtak: Horváth Isí- ván dr. segédjegyző Diszcl és Péntek Géza segédj egyző Za Iabér. A vármegye alispánja az árvízvédelmi intézkedések egyöntetű foganatosítása miatt az j alábbi intézkedést adta ki: A parti birtokosok kötölessége a vízfolyások és a ízvezető árkok medrének és partjának rendben (tartása és a hidak és átereszek olyan állapotban »való fenntartása, amelv mellett a víz akadálytalanul levonulhat. Engedélyezett vízhasználatokhoz tartozó vízimnek, meder és csatornaszakaszok állandó karbantartásáról és a zsilipek kezelhetőségéről a víz- használatosok engedélyeseit tartoznak megír- .« 1 élőén gondozni. < A községi elöljáróságok kötelesek a víz- ; folyások és rézvezető árkok medrét figyelem- *] mel kísérni és a I eliszaposodások, bokroké fák vízfolyási akadályokat a tulajdonosokkal záros batáridőn belül rendbehozatni. A hidakat és átereszeket figyelni kell és ha azok szakad nyílása hóval, vagy Vármegyénk felkészül az árvízvédelemre
