Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-30 / 24. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG äeiiwempwHw»rai»a«»wMH)B»^<e!wäia^^ mamsemsssssaoam \ 1343. január 30. 1 tiások at vezettek a bolsevista utánpótlás eilen, amelynek során 187 járművet sikerülj (•Ipusztítani. Rzsevnél szintén jóim lássál bomlrázták a bolsevista utánpótlási 'vonalakat. Toropeznél 3 vonatot sikerült elpus-z lítani. 15 repülőgépet a vadászok és 6 gépet R légvédelmi tüzérség pusztított cl. Összeül az ausztráliai parlament (MTI) Ausztrália fővárosából érkező hírek szerint összeült a parlament, amely elé fcerül az a törvényjavaslat, hogy ausztráliai csapatokat idegen világrészeken is lehessen; h arcbak üldoni. A tervnek nagy az ellenzéke és nem egészen bizonyos, hogy azt sikerül keresztül- vinni. Még sem egyezett meg Giraud és i)e Gaulle (MTI) Giraud és De Gaulle tárgyalásain résztvevő egyik tiszt kijelentette, hogy addig a két férfi között az együttműködés nem lehetséges, amíg Giraud több volt vezető- férfiéit letartóztatásban tart. Mi az igazság a cigaretta hiány körül ? A Zalai Magyar Életben tegnap egv hír jelent meg. «Miért nem kapnak cigarettát a kis itrafikosok címmel. A közleményben az áll, hogy csak a nagytrafikban lehet kapni eg} es dohány és cigaretta féléket. Ma reggel több kis dohányáruddá felkereste szerkesztőségünket és. kérték, hogy Iiogv derítsünk fény t a cigarettahiány kérdésére, mert a közlemény nekik súlyos anyagi ,veszteséget jelent. Ugyanis, most igen sokait egyenesen a nagy trafikba ménnek cigarettát vásárolni és elkerülik a kisárudásókat, holott ja nagy trafik tulajdónké pen csak elosztó szerv, amelynek elsősorban is az a kötelessége, hogy a kisárudásokat lássa el áruval. Az üggyel kapcsolatosan azonnal felkerestük a helybeli nagváruda vezetőjét. Somogyi Mihályt és megkérdeztük, mi az igazság abban, hogy csak a nagy áruda árusít egyes cigaretta fajtákat, míg a kisárudákát nem látja el. — Nevetséges és rosszindulatú az egész közlemény — mondotta — mert a helybeli nagy árudához összesen 172 kisárusító tartozik. akik között természetesen egyforma arányban lehet csak elosztani az érkezett árukat. V helybeli elosztó állandó telefon-( Összeköttetésben van a nagykanizsai dohány- raktárral és ennek utasítása alapján lehet cak; feladni a rendeléseket. Ä mostani időkben körülbelül havi 120—130 ezer pengő értékű' áru érkezik, amit 172 felé kell eltörni, hogy mindenkinek jusson belőle. Nekem egyébként sem érdekem, hogy apránként: árusítgassam a cigaretta féléket, mert arra a nagyáruda csak ráfizet és igen felmegy az adminisztrációs költség is. Mi. a magunk részéről tehát mindent elkövetünk, hogy a kis trafikok megkapja! a lehelő legnagyobb mennyiséget és ezzel megé !i: élésüket b; ztosí * sók. ! I ogv kevesebbet kapunk, mint amire szükségünk van, arról igazán nem tehetünk ér- a cikkíró ugyancsak rossz szolgálatot teli a ki,'-árusoknak, mertf azóta mindenki idejön egy-két cigarettáért. Eddig van az igazság. Mindenesetre megállapíthatjuk. hogy csak köszönet jár Somogyi; Mihály * ozeíőo'-h nzE-i. hogy a megcsappant i kiutaló:. :c E iníbüolí mindenkinek egy- í í I T ” 1 " i f egy oaiam.:; kenyeret. EEI.ITIVÁS: ík r-s.zftkségle ét legel5e.yösehbeu bcszerezkrű Rőíícy Gyula bor nagy? rcskedoncl. ; Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 32 sz. ! Telefon 378. I Halló itt rádióhallgató Igen tisztelt Szerkesztő Ur! IIr. Pornay Gyula ár az elmúlt napokban sikket írt nb. lapjában a rádióról s annak műsorával kapcsolatosan. Őszintén szólva, nagyon meglepett a cikk első részének hangja és beállítása. A levélíró Ur azt mondja mindjárt, hogy a naponkint! mezőgazdasági oktatás abból a téves hitből indul ki, hogv agrárnemzet vagyunk, következésképpen első mindenben a gazdatársadalom kellő kiképzése. A továbbiak során azt fejtegeti, hogy bár agrárnemzet vagyunk: ebből azonban nem következik, hogy a gazdatársadalmat minden fölé helyezzük. Őszintén megmondom: nem is tudom, hogy mire gondoljak ennek a fordított okoskodásnak az elolvasásán. Elsősorban is azért, mert. ha egyszer agráráilam vagy unk, következésképpen az ország óriási többlete a mezőgazdasági termelésből áll ki s így csak egészen természetes, hogy minden eszközzel annak az ágnak a megerősítésén kell dolgoznunk. Helytelen okoskodás lenne az, hogyha egy országban csak parasztok vannak, az boldog., Nem. De képzeljük el, mi lenne, ha csak tanárok, vagy bírók, vagy mondjuk, csak asztalosok, vagy cipészek lennének? A nemzet egv kerek egész, amelyben mindenkinek megvan a maga helyé, a tisztviselőnek éppen úgy, mint az iparosnak és a földművesnek, vagv a kereskedőnek. Az elsőbbségi joggal kapcsolatosan azonban meg kell jegyezni, hogy az államban mindig annak a rétegnek kell az elsőbbséget nyújtani, amelyik az ország gazdasági erejének; fenntartója, jelen esetben tehát a földműves, vagy éppen gazdatársadalom. Az azonban ugyancsak elfogult rövidlátásra vall, hogy valaki a gazdák hetenkint félórai oktatását teljesen elegendőnek tarljá. Ugylátszik, a cikk1 írója sohsem járt, vagy nem is olvasott Dániáról. Finnországról és a többi gazdag pa- rasztállamról, ahol a parasztság, illetve a gnz- datársadalom céltudatos oktatása olyan magas fokra emelte az ország gazdagságát és kul- túrális életét, hogy' méltán nevezhetjük ezeket a gazdag parasztok országának. Nem valószínű, hogv a dán gazdasági rendszer azért alakult ki olyan tökéletesen, mert az ottani! gazda okosabb és eszesebb lenne a mi gazdánknál, hanem azért, mert oktatása már korán kezdetét vette s így nagyon magasra emelkedett az általános műveltség, amellyel aztán könnyen kialakíthatták azt a páratlan és gazdag életet, ami ott egészen közönséges. Há- rom-négyszobás parasztlakások, telefonnal, rádióval, vízvezetékkel stb. Hol vagyunk mi még ehhez? De hol van példáid a mi középosztályunk is ahhoz, hogy ugyanabban a mulatóban szórakozzék a vezér- igazgató úr, ahol éppen a szobalánya is és ugyanannál az asztalnál ebédeljen a szakácsnő,' ahol az államtitkár úr és senki addig nem nyúlhat az ételneműhöz. amíg az utolsó cseléd is helyet nem foglalt.. Nem azért említem ezeket, mintha ezeket sorra nálunk is egy csapásra meg lehetne valósítani. Jól ismerem az alsóbb néposztály műveltségi fokát és éppen ezért a magam részéről nagyon is keveslem a gazdasági szakoktatást. Tisztesség ne essék, de azt hiszem, semmiképpen sem lehet összeha- senlítani más foglalkozási ágat a valószínűleg tízmilliót is meghaladó gazdák számával. Például a párezres tanári létszámot, vagy a százezres más foglalkozási ágakét. Nem mindenben célravezető ugyan Polgár Lajos megállapítása, de annak lényege, hogy a gazdaképzésre nagyobb súly t kell helyezni, hogv azt szaporítani és főleg azt gyakorlatibb akarókra kell helyezni, abban — szerény felfogásom szerint — teljesen igaza van. A nép fia. aki azok között él, ismeri a bajokat és így következésképpen jobban meg tudja .állapítani a gyógyítás módját is. Megállapítható, hogy n gazdaság-: fé’órák és ismeret te’-; oszt ő előadások wm mindig hasznosak egyrészt azért, mert. azok nem elég gyakorlatiak. nem elég meggyőző erejűek és így a kisebb iskolázottsággal bíró gazdák előtt ke- vésbbé érthetők. Nem azt akarom mondani ezekkel a fentebbi megállapításaimmal, hogy ne közvetítsenek az ország más társadalmi rétegének 1» hasznos es ismeretterjesztő előadásokat, denen» szabad elmulasztani ismételni és megint ismételni a gazdák előtt azt. hogv az okszerű gazdálkodás milyen anyagi hasznot hoz s hogy Németországban például ugyanakkora, dte gyengébb minőségű földön 16 mázsa búafct, míg Dániában harmincat is megtermelnek a mi 4—5, legfeljebb 8—10 mázsa eredményeinkkel szemben. Ezek az ismeretterjesztő előadások meg mindig' sokkal nagyobb hasznára lennének a rádióhallgatóknak, mint a sok verklizés, aminek a legutóbbi időben mérgelődő tanéi «• talán szenvedő alanyai is vagyunk. Mert teljesen igaza van a cikkíró Urnák abban, hoqy a rádió műsora csapnivalóan rossz és íelkii«- meretlen. Mást nem hallunk nappal, mint olyan számokat, amelyek vajmi kevés pitibe:'! érdekelnek. A vasárnap délutáni műsorról jobb nem is beszélni. Az esti előadások élvezhetetlenek a rossz adások miatt év ae egyes műsorszámok a legutóbb bevezetett rendszer értelmében újra jönnek vissza napok. esetleg hetek múlva, mint a bumeráng. Nem szégyenlős a rádió műsor igazgatósága, mert háromszor is képes ugyanazt kisebb-, nagy obb késedelemmel előadni. Nem szóira a rengeteg külföldi hanglemezről, amely úgy tüntet fel bennünket, mintha mi lennénk a világ legt eh e t ség t el er. ebb nemzete, am elv csakis úgy boldogul, ha állandóan a mások dolgait szajkózza. • S ami mindennek a teteje: ismét nem volt szégyenlős az igazgatóság, amikor még meg' is emelte a rosszabb műsor mellett az előfizetési díjat. Mindenesetre a rádióra valló üzleti politika, a minél kevesebb kiadás, minél rosszabb műsor és ezzel szemben annál nagv ol r V előfizetési díj. Ebben teljesen igaza van a cikkírónak! Kiváló tenyészállatanyag lesz az idén a mezőgazdasági kiállításon A mezőgazdasági kiállítás legjelentősebb csoportjában, a tenyészáliatkiáilítási - csoportban, január 10-én járt í’e a jelentkezési határidő. A rendezőbizottság az e kiállítási csoport szervezésében közreműködő állottéin ész tő szervezetek segítségével feldolgozta már a bejelentések anyagát és ennek alapján megállapítható, hogy az ez évi kiállításra felhő aodái tenyészállatok száma nemcsak eléri, hanem egyes csoportokban meg is fogja haladni a múlt évi csúcsteljesítményeket. A férőhely ok korlátozottságára való tekintettel a szarvas- marhák csoportjában lényeges létszámcsökkenést is kell végrehajtani, tekintettel azonban arra, hogy itt még a múlt év inéi is több férőhely áll rendelkezésre, a kiállítandó létszám emelkedni fog. örömmel lehet megállapítani, hogv a részvételre most már nagyobb számmal jelentkeztek a visszacsatolt területek gazdái is. így Erdélyből is idén már több tenyésztő fog a kiállításon szerepelni: a hússertések és a juhok kiállítási csoportjában pedig a délvidéki gazdák kívánnak nagyobb számó állattal cés:<t- v enni.
