Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-10-10 / 228. szám
s. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. október 10Zalai képek A falusi gyermekek, így természetesen a bazitaiak is, közismertek akaratlanul bizalmaskodó természetükről. Nem úgy értem ezt ebben az esetben, mint azt köznapi értelemben értik . .. A kis gyerek a férfiakat báesizza, a nőket nénizi. Ez eddig rendben van. De a kissé felcseperedcttek? Restellik már mondani: bácsi, néni! Gondolják: nem hozzájuk való! Az »úr« szó még nehezen szalad ajkukra. Elhagyják hát egyiket is, másikat is. így aztán beszédük egy kissé suta. No, meg kissé tiszteletien színezetű is. I Mivel az iskola nemcsak tanít, hanem nevel is, persze, hogy nem hagytam annyiba a dolgot. Megkezdtem a háborút! Felhasználtam minden alkalmat célom elérésére. A hibákat kijavítottam. Példákat hoztam elő, naponta többször is; hangsúlyoztam, súlykoltam, gyakoroltattam. így aztán elértem (no, nem egyhamar), hogy lurkóim jórésze nem azt mondta: érnének a biróhó, hanem: bíró úrhoz. Egy napon aztán meggyőződtem arról, hogy a súlykolás eredményes volt! Sőt (szörnyű »magyar« szóval): lúlercd- ményes! Történt ugyanis, hogy a II. osztályban a hittant tanítottam és (megint egy »jó« magyar szó) emléztettem. (Gyakoroltattam). Mégpedig ezt a részt: »Egy törvény tudó kérdezte Jézust: — Mester, melyik a főparancsolat?« Amikor már — úgy véltem — meglehetősen ment, sorban felkérdeztem nebulóimat. Rendben is ment minden. Mikor Egyed Valira került a sor, az ipse dagadónyakú igyekezettel mondta a mondókát: Egy törvénytudó kérdezte Jézust: — - Mester úr, melyik a főparancsolat? . .. Mondja még valaki, hogy a súlykolás nem volt — »túleredményes!« * * * A direkt-termő szőlőfajtákból sajtolt mustról szóló kormányrendelet alaposan megkavarta a Noha és társai híveit. Sehogysem megy fejükbe, miért akarja a kormány szegény nohát mindenáron letaszítani trónjáról. Mert a Noha bizony előkelő helyen üldögél: szőlőország trónján. Ha bitorló is, de jelenleg még gyakorolja alkotmányosnak vélt jogait. Nem mindenütt persze! (Nem is volna jó!) Főleg Göcsejben népszerű ez a szőlő-va- dóc. Nagyon sok gazdának alig van más szőlője. Kitartó, nem kényes, alig van vele munka, ezért szeretik. Meg a boráért! Hát igen! A Noha: az aztán a bor! Erős! Érzi az ember, hogy bort ivott! Van benne erő! De mennyi! Mi is lesz, Uramisten, Pákán, Kisszige- ten, Ortaházán; Zebeckcn, vagy Nagylengyelben, meg a többi szomorú sorsú községben, ha a Nohát úgy hirtelen elvonják a pincékből? Erről folyik most szó. Sorát ejtette a Noha-kérdésnek a nagy- lengyeli posta népszerű és közismert posta- hordója, Scheiber bácsi is. A postakocsin hazafelé aggodalmas arccal kérdezi: — Asztán igaz az a dolog avve a Noháve? Megbizonykodtam az öregnek, hogy csakugyan igaz. Scheiber bácsi kezében elernyed a gyeplő. Amúgy sem nagyon kell a poroszkáló táltosjelölteket kormányozni, mert partnak megyünk. Hallgat egy darabig. Gondolkodik. Aztán kifej ti nézetét. Nem lesz ez jó! Mert, teszem fel, nela is csak nohája van, mit csinál akkor egész télen?! Nem lesz innivalója. Egyik női utas tréfásan megjegyzi: — Ott a kút, Scheiber bácsi! Van abban elég! Az öreg ráBzaporáz a szóval: »Csakhogy attú nem lehet ám fütyGní!«' Hát ebben igaza is van Scheiber bácsinak. A víztől nem lehet fütyülni! Márpedig a fütyülés hozzátartozik ehhez a rongyos élethez! Avagy: ér-e egy lyukas vasgarast is az élet fütyülés nélkül? Minden rendes ember csak egyet felelhet erre: nem!... Bizony, bizony, sok keserűség éri az embert a mai világban! Még utóbb bevezetik a fütyülés-jegyet is! No, akkor hamarosan itt lesz a világvége! Amitől pedig mentsen Isten minden jóakaratét földi halandót! Huhn Gyula. ********************************** irodalom Vajta Ferenc: Isztambul kulisszái mögött. Isztambul kulisszái mögé vezeti el Vajta Ferenc olvasóit, hogy bemutassa azt a háborút, amelyet távol a csaták zajától vívnak egymás ellen a nagyhatalmak. Diplomaták, kémek, szépasszonyok, kalandorok, iparmágnások és hadianyagszállítók ennek a háborúnak katonái, akik között a harc egyetlen pillanatra sem szünetel. A múlt háború kulisszatitkait csak a háború után hozták napvilágra, Vajta Ferenc azonban drámai őszinteséggel mutatja be ezt a küzdelmet Isztambulban, ahol milliók életéről döntenek egyetlen pere alatt, ahol villámgyorsan peregnek kézről-kézre a milliók és százezreket fizetnek egy bizalmas szóért. Vajta Isztambulban Papén nagykövet vendége volt és így közvetlen közelről figyelhette meg azokat a mozzanatokat, amelyek a sorsdöntő időben a kulisszák mögött lejátszódtak. Mert a kulisszák mögött éppen úgy nem szünetel egy pillanatig sem a harc, mint kinn a tűzvonalban, csak itt alattomosabb eszközökkel, amíg a fejedelmi szálló legelegánsabb lakosztályain nem dörren a revolver, vagy nem robban a bomba, amely félreállítja azt. aki a másiknak számításait keresztezi. Izgalmas és lebilincselő ez a könyv, amely sok oldalról megvilágítja a mostani háború kitörésének a hátterében lejátszódó körülményeit és titkait. Ennél a Titkos Szolgálat bizalmas aktái seni tudnak többet, érdekesebbet és aktuálisabbal mondani. Aki szeret a dolgok mélyére hatolni és ismerni egyes eseménvek indító okait is, annak okvetlenül ajánljuk a könyvet, amely kapható lapunk könyvkereskedésében. Vitéz Endre László: A zsidókról. Pest vármegye ismert nevű alispánja az idén ismét kiadta régebbi könyvét, amelyet a berni per tanulságai alapján írt a zsidóságról. A könyv aktuális kiadása a Stádium könyvkiadó cégnek, s benne az alispán nagy alapossággal és hatalmas munkával összeszedett adatait tárja az olvasó elé. Nemcsak a hazai adatokat sorolja fel ebben a könyvben írója, hanem mindazt, amit hosszú külföldi tanulmányútja során szerzett be. Megrendelhető lapunk könyvkereskedésében. Világhíredé Mexikóban a skorpió-csapás annyira elhatalmasodott, hogy a hatóságok kénytelenek -voltak jutalmat kitűzni. Hamarosan roppant mennyiségű skorpiót be is szolgáltattak, azonban csodálatosképpen, csak nem akart elfogyni. Hamarosan vizsgálat indult, ami kiderítette, hogy a magas díj jó konjunktúrának bizonyult és a szomszédos államból külön skorpióbehozatali vállalat szállította a csúszómászókat. — A Times amerikai lap több panaszt közöl arról, hogy Floridában, a milliomosok nyara ló vidékén sem fenékig tejfel már az élet, mert az állandó elsötétítés és a sok elsüllyesztett tartályhajóból kiömlő és a víz színét ellepő olaj tűrhetetlenné teszá az életet. Úgy látszik, már itt sem fenékig tejfel az élet. — Az ess?ni törvényszéken egy munkás a késés következményeitől az óra hátraolvasásával akart menekülni. A bíróság döntése alapján az állóóra okmány és az óra eltolása okmányhamisítás. — Érdekes statisztika számol be arról, hogy a százezernél nagyobb lakossal bíró v árosok száma Európában kerek 300. Ázsiában 213, Amerikában 155, Afrikában 20, Ausztráliában pedig c:ak 10, Németországban 69, a Szovjetunióban 65 és Angliában 58 a százezer lakoson felüli város. — Sommerset angol városban a napokban Allen Henry 91 éves vőlegény igen nagy kísérettel oltárhoz vezette Evers Harriet 76 éves hajadont. — Thaiföldön a tartós esőzések következtében a folyók annyira megduzzadtak, hogy többszáz ház áldozatul esett. — Ernst Reiner német repülő őrmestert a Führer a tölgyfalombbal tüntette ki. — Angelo Rótta pápai nuncius Rómába érkezett. Utazása miatt már nem vehetett részt a Katolikus Nagygyűlésen. — Angliában a hivatalos jelentés szerint évente 11 millió tonna szénhiány van és senki sem tud felvilágosítást adni arról, hogy ezt a roppant mennyiséget miből pótolják. — Franciaországban két bizottságot is alakítottak a zsidókérdés tanulmányozására. Ezzel kapcsolatosan Pétain kijelentette, hogy a zsidósággal nem lehet dűlőre jutni. — Ne- dies szerb miniszterelnök lemondott. — Franciaországban a Jud Süss című propagandafilm előadása közben az egyik moziban bomba robbant. — Amerikában minden állampolgárt fizetése egytizedének megtakaríl ására kényszerítenek. —- Koppenhágában nagv érdeklődést keltett az a hír. hogy a Nagv Beit medrének kimélyítésénél nagymennyiségű fái találtak a mederben. A tudósok a 1 ni várok által felhozott törzseket megvizsgálták és megállapították. hogy azok vízözön előtti időből származó tölgvek, vaskóménvségűek és kitűnően égnek. Mivel nagy a fahiány, most ezzel akarják Koppenhágát fűteni. — BcrlitaJ kutatások szerint a cukrosvízzel öntözött virágok sokkal hamarabb kivirágoznak, mint bi közönséges vízzel kezelt virágok. *********************************** HIRDESSEN A ZALAMEGYEI ÚJSÁGBA!*
