Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-10-03 / 223. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. október 3. Rádiós szovjetkémek nyomában ... (Honved haditudósító század. Gödény Zoltán haditudósító.) Géppuskás század védi a partot és a szemben lévő szigetek zászlóit a vörösök betörése ellen, valahol a Don mentén. Honvédeink feladatát nagyon megnehezítette, hogy a közelben titkos rádióleadóállomás működött, amelynek női bemondója állandóan tájékoztatta a szovjet csapatokat a magyar állásokról, a géppuskák, páncéltörők plhelyezéjséről. Ezzel gyakran sikerült meghiúsítania akciónkat. Minden este hallgatjuk rádión a kém- nőt. Leadójának helyét a völgy jobboldalán emelkedő domb tetején álló templom környékén gyanítottuk. Ezt a terepet az oroszok géppuskával és aknavetővel annyira belőtték, hogy életveszélyes volt minden kutatás, mert B rádióleadó közlésére azonnal megnyitották la tüzet. Éjtszakánként mégis önként jelentkeztek honvédeink és átkutatták a házcsoportot. A vállalkozás egyideig sikertelen maradt, pedig B jelek arra mutattak, hogy a faluban két- három szovjet kém is tanyázik. A múltkor este fél nyolckor ismét megszólalt a titkos leadó, Marjusa néven hívta. B szovjet Iljena és Anna jelű állomásait. — Ma elcsípjük! — ugrottak föl vagy tízen. Az önként jelentkezőkből hamarosan ösz- ezeállítják a járőrt, amely Pfeiffer György hadapródőrmester vezetésével indul el a kutató útra. A nap épen nyugovóra készül, mire leérünk a domboldalra. Most, mintegy negyven méteres nyilt terep következik a templomig. Szökejyive, egyenként futunk át az oroszok által belátott területen. Szerencsésen elérjük a templomot, amely háttal áll a Don felé, így az ajtón veszélytelenül bemehetünk, védve vagyunk. Az oroszok későn vettek észre bennünket, mái’ mindnyájan benjnt vagyunk, amikor éktelen géppuska- és akna tüzet zúdítanak a környékre. A rozoga falétrákon óvatosan megyünk fel a toronyba és távcsővel kémleljük a Don túlsó partját. Jól látjuk a szovjet aknavetők torkolattűzét és azokat mindjárt be is rajzoljuk térképünkre. Tüzéreink majd holnap elintézik őket. A tűz később csendesedik. A sötétben hasoncsúszva érjük el az első házat, onnan már szabadabban mozoghatunk. Átkutatjuk a nyomorúságos szovjet viskókat, de sem kém- nőt, sem rádiót nem találunk. Teljesen sötét van már. Tapogatózva botorkálunk. Egy veremben szénából és bőrökből készített fekhelyet találunk, gazdája megszökött. Az ólban borjú áll, előtte széna, de embert sehol sem találunk. Minden hiába, ezek jobban ismerik a terepet, mint mi és bujócskát játszanak velünk. Hajnalig folytatjuk a kutatást, eredménytelenül. A századparancsnokságon halljuk, hogy az orosz kémnő a kutatás ideje alatt is folytatta a leadást: — Most mennek el mellettem az engem kutató magyar katonák — mondotta izgalomtól remegő hangon, -— majdnem elfogtak! Bejelentette azt is, hogy másnap nővérével együtt átszökik az oroszokhoz, a Don túlsó partjára. Járőrök tartják szemmel a vidéket és minden polgári személyt igazoltatnak. Délután három óra felé két nő igyekszik az: egyik horhosban a Don felé. Menekülni akarnak, amikor a honvédek megállásra kényszerítik őket. A zászlóaljparancsnokságon ösz- sze-vissza hazudoznak. Azt mondják, hogy gyári munkásnők és már napok óta bolyonga- nak. A közeli városba akarnak eljutni. Végül bevallják, hogy mindketten tanítónők voltak ezen a vidéken. Orosz újságok, röplapok és hatezer rubel kerül elő a táskájukból. I Tagadják, hogy a rádióleadóhoz bármi kö- j zük is volna. Hátrakísérik őket a hadbírósághoz. Ott is tagadtak. De a titkos leadó nem szólalt meg többé. A SZENT ATYA külön októberi ájtatosságot rendelt el a békéért Az Osservatore Romano közli, hogy a pápa október hónapban, a rózsafüzér hónapjának küszöbén felszólítja a püspököket, hogy Külön imádságokat rendeljenek el, amelyekben a papok és a hívek a Szent Rózsafuzér Királynőjének közbenjárását kérik, rövidítse meg annak »a szerencsétlen viszálynak« napjait, amely annyi idő óta szomorítja az Egyházat és az emberiséget. Kérelem Zalaegerszeg hazafias közönségéhez Mint megírtuk, »Vöröskeresztes napok« elnevezés alatt október 3. és 4. napjain az (egész ország területén urnákkal és perselyekkel, valamint gyűjtőívekkel készpénzadomá- nyokat gyűjtünk. Hős katonáink érdekében a Magyar Vöröskereszt Zalaegerszeg városi és járási fiókja nevében bizalommal f ordulok Zalaegerszeg in. város és a zalaegerszegi járás hazafias érzésű közönségéhez, hogy ezekben a napokban a város és a járás minden lakója, bármily csekély mértékben is, vegye ki részét erre a legszentebb célra leendő adakozásból. A Vöröskereszt jelenti háborúban a búkét, a szeretetnek és irgalomnak azt a csodálatos munkáját, amellyel önfeláldozó magyar orvosi karunk és hűséges segítő munkatársai: az áldozatos lelkű hivatásos és önkéntes vöröskeresztes testvérek igyekeznek a magyar életnek visszaadni a csataterek hősi sebesült áldozatait: á magyar katonáinkat. A vöröskereszt-zászló a kötözőhelyen, a kórházon, vagy vonaton, repülőgépen a legnemesebb emberi érzésnek, az irgalomnak, a szeretetnek örök virrasztását jelzi sebesült (iáink mellett! Minden fillér, amit ezeken a napokon és mindenkor hazafias közönségünk jó szívvel hullat a Vöröskereszt urnáiba, perselyeibe, házról-házra járó kedves leventéink gyűjtő- íveire: hős fiaink, vérző honvédeink élete megmentésére szolgál! Nem tudom elhinni, hogy akadna valaki is, aki nem áldozna szívesen erre a nemes célra! Mindent a Magyar Vöröskeresztért és rajta keresztül vitézül harcoló, bős katonáinkért! Zalaegerszeg, 1942. október 2-án. Czobor Mátyás s. k. ny. polgármester. OKTÓBER van s ilyenkor cseppenkínt csorog minden szölőjürtbe a méz. A nap olyan, mintha augusztus végét jelezné a naptár, aranyló, csókos sugárnyalábokat hint a fejünkre és úgy simogatja arcunkat, mintha maga lenne a szeretet. Lassan elpirultak a fákon a haragoszöld almák és a tőkék alján megtarkállott a gerezd. Ilyenkor az én szülőjöldemen, a szekszárdi hegyeken, már kongnak a javított és tisztított hordók a hegyoldalak fehér foltos köpenyén. Fehérre meszelik a megszürkült falakat, tisztaság költözik a présházakon belül minden talpalatnyi helyre. A gazda pedig frissen, már kora reggeltől ott szöszmötöi a portája körül A gazdaasszony kiszeme lie a levágni való tyúkokat, kakasokat és a hátrahagyott sonka is lekerül a padlásról, hogy megfőzve ízletes vacsorát adjon majd a szüretelőknek. Közben a naptár lapjait egymásra fordítja a csendes októberi szél. Aztán egy reggel, amikor a fürtök már elég mézet loptak a pajkos napsugártól, megindul a szekszárdi szüret. Az ország más részein előbb kezdik, mint errefelé, de itt a minőség számít s az a kétezeréves múlt, ami bearanyozta azt a cégtáblát, amelyen a „szekszárdi bikavér“ felírása áll. Különös nép és különös vidék, csak kevés ősi magyar lakja a földet, de a bevándoroltak, ha csak egy század óta is isszák a hegy levét, teljesen olyan jó magyarok lettek, mint akármelyik más vidéken, ahova idegen elemek nem szivárogtak be és nem keverték meg a magyar népet. A dér reggelenkint észrevétlenül megüli a tőkék fejét és nekividámodott fiatalok és öregek kacagással, elfeledkezve a háborúról, a bajról, a gondról, az adóról, meg a jegyekről, csak a mának él és gyűjti a hordókba, amit bőkezével és áldásával megadott az Isten ... Gondolatban magam is ott járom a rendeket, megsimogatoni a fürtök aranyló szemeit, végigszaladok a hullámos dombok és hegyek ormain és végigkiáltok minden udvaron, itthon vagyok, veletek vagyok... S ha száz meg száz kilométer is köztünk a távolság, ilyenkor évente egyszer haza- vágyom, talán, mert ott láttam meg először a májusi kék eget, vagy inkább, mert van ott egy sír, amely magába zárta az életem felét... Szakái Ferenc Tomi acipö : | megérkezett Horváth Jenöné divatüzletébe Plébánia-épület. Be keit szolgáltatni az ellenséges röplapokat Aki olyan röplapot, vagy egyéb nyomtatványt talál, amelyről feltehető, hogy azt ellenséges repülőgépről dobták le, vagy bármely módon az ellenség juttatta az ország területére, köteles azt a hatóságnak (főszolgabíró, m. kir. rendőrség, községi elöljáróság) vagy a közbiztonsági közegeknek (csendőr, rendőr) haladéktalanul beszolgáltatni, illetőleg átadni. — Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel (1928. N. te. 5. §.) büntethető az, aki az első bekezdésben foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget.
