Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-10-24 / 240. szám

4.

/.ALamEGY&I UJSaG

A gardákat és*d®MI

A mezőgazdasági szakképzés alsó fokán a m. kir. földmivelésügyi kormány által létesí• tett „téli gazdasági iskola“ jól bevált, amelyen a fiatal gazdanemzedék nyeri szaktudásöeli képesítését, valamint a „téli gazdasági tanfolyam“ intézménye is, amelyen az idősebb gazdanemzedék is a továbbképzésre alkalmat nyer. Előbbiekből lesznek az úgynevezett „aranykalászos gazdák“ utóbbiakból az „ezüstkalászos gazdák“.

Zalavármegyei Gazdasági Egyesület a vármegye arany- és ezüstkalászos gazdákat most működési körben vonta be és részükre külön arany- és ezüstkalászos gazdaszakosz* tályt létesített

A vármegyai Gazdasági Egyesület a szakosztály elnökévé Mócsy Béla nagykanizsai m. kir. téli gazdasági iskolai igazgatót, ügyvezető elnökévé Kováts Ferenc gazdaköri elnök, ka marai alelnök, kisbirtosost választotta, akinek vezetése alatt a szakosztály sikeres működéséhez minden remény megvan. A szakosztály téli munkába állítására rövidesen megtörténik az intézkedés az arany- és ezüstkalászos gazdákat e célból összehívják s községenkint, já- rásonkint állapítják meg a teendőket.

Mócsy Béla a szakosztályi elHök a szakosztály célkitűzéseit a következőkben foglalta össze :

1. Összefogni a magyar kisgazdaíársadal- mat a kor szellemének megfelelő emelkedettebb szellemi gazdatársadalmi munkára és állampol- ; gári életre.

2. Fejleszteni a gazdatársadalom elméleti és gyakorlati szaktudását.

3. Kifejleszteni a kisgazdatársadalomban a minél erősebb közösségi érzést, az egymásra utaltságot, a közös munkának megbecsülését, az élénk szövetkezeti életet.

4. A közösségben rejlő nagyobb erő révén hatékonyan előmozdítani az egyes gazdák boldogulását az közös beszerzések és értékesítések áltak.

5. A községi gazdakörök egységes műkő* j désének irányítása egyrészt a szakismeretek j fejlesztése terén, másrészt a mezőgazdaságfej j lesztő törvény intézkedési és a közellátási ren- j delkezések végrehajtása, illetőleg az ezekben ! biztosított előnyök kihasználásának ismertetése iránt.

Vármegyénkben az 1929/1930. évről az 1941/42. évig bezárólag 59 téli gazdasági tanfolyam tartatott, amelyen átlag 40—50 hallgató vett részt s a téli gazdasági iskolából évről évre kikerülőkkel tekintélyes számú kisbirtokos összefogásából eredő céltudatos munkával vár- j megyénk kisbirtokosainak gazdálkodása a ha- j ladó kor és a jövő követelményeinek megfele l lóén állítható be.

Az arany- és ezüstkalászos gazdák saját és gazdatársaik jól felfogott érdekében tehát a szakosztály munkájában mindanyian vegyenek részt.

horn akkor1 jé, ha L A IC 1

ssrűcst&l vaSé!

Bundák mérték után mikádok bélelése és gallérozása

legolcsóbban

if J. t.iU(l SÁNDOR

szücsmeste r-nél készülnek.

Zalaegerszeg Bethlen Gábor-u. 5.

c% sszeni! ofi

és leány oß

A turbánok nagy vetélytársa lesz a télre a hajzsák. Olyanok, mint az ápolónői főkötők. Nagyon jó viselet, mert meleg is és a hajat igen jól megvédi. Anyaga különböző lehet: muszlinbársony (csak ez egy kicsit költséges), jersey, vagy valami nehéz selyem. De ha kal>áí$zövetünk nem nagyon vastagszáhi, úgy abból is készíthetjük. Természetesen a j homlok teljesen kint van belőle, ami fölött kis fémtűt helyezünk el díszítésül.

*

Uj övmegoldás a baj szerűen fonott öv. j Télikabátok és bundák bőségének összefogá- j sara használják. Elől egy gombbal összegem - j bolva. Kár, hogy csak vékony derekúak hasz- j

nálhatják, mert igen szélesít.

*

Svájci divatöíleíek: hócsizma- kész Ly ries kaiapdíszítés egyféle szőrméből. Szőrme turbán bársonyszalag díszítéssel, hozzá muff, amely középen van bársony szalaggal átkötve. Szürke szövetruha szőrme gallérral és man- zsettával. Úgy látszik, ott még bővelkednek a szőrmével.

*

Most, hogy a korai záporok s az elsötétítés miatt legtöbbet otthon kell tartózkodnunk, nagyobb gondot fordítsunk otthoni ruháink elkészítésére. Igen helves és kényelmes viselet télre is a parasztszoknya. Persze, jó íneleg szövetből, vagy flanellból. Hozzá kis kihaj tós nyakú, gyapjú blúzt hordjunk, amelynek nyakát, manzsettáját és ha szeretjük, a Zsebét a szélin egész keskenyen kirójtozva. ■Nagyon egyszerű, de éppen ezért nagyon szép.

ij;

A mull héten megírtuk, hogy főzzünk margarinnal, most egypár sülttészta-receptjét közöljük olvasóinkkal. Főleg kelt tésztához használjuk, nagyon jó könnyűvé teszi.

. *

Olcsó foszlós kalács. Hozzávaló: fél kiló liszt, 2 deka élesztő, 3 deka margarin, tetszés szerinti cukor, só, 1 tojás, 1 pohár víz és tej. Az élesztőt kis cukros vízben megkelesztjük, az elkészíteti liszt közepébe öntjük. A margarint is kis langyos tejben olvasszuk meg. Szintén öntsük a liszthez és dolgozzuk ki a tésztát, hogy szép hólyagos legyen. Ha megkelt, táblára öntjük a tésztát, három csíkba vágjuk. Mindegyik csíkot megsodorjuk, ösz- szefonjuk. Amint összefontuk a tésztát, mar- garinos kenővel megkenjük a fonások mentén. A tésztát sütőbádogba tesszük és még

Ids kelesztés után 25—30 percig sütjük.

*

Kuglóf. Szintén a fennt leírt tésztát készítjük el. Amikor a tésztát elkészítettük, teszünk hozzá 4—5 deka mazsolát. Amint hólyagossá dolgoztuk a tésztát, rögtön lisztezett gyúró táblára öntjük és egész vékonyra elnyújtjuk és kakaóval megszórjuk. (Természetesen valami pótlóval is jó, például ilyen az Itamil). Felsodorjuk, mint egy tekercset és beletesszük a kikent kuglóf-formába. Megkelesztjük, amíg mégegyszeresére nő s azután

sütjük, mint a kalácsot.

*

Linzer-karika. (Igen kiadós). Hozzávaló: 30 deka liszt, 8 deka margarin, 8 deka cukor, 8 deka mogyoró, 1 kiskanál fahéjpótló, késhegynyi sütőpor, 1 tojás és pár kanál tej. Miután a mogyorót! megdaráltuk és a tojást a margarinnal kikevertük, az összes többi hozzá va lóval összegyúrj ufc. Félóráig pihente tj ük. Lisztezett gyúrótáblán vékonyan kinyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és 6—8 per- | cig sütjük. Utána tetszés szerinti ízzel kettőt összeragasztunk.

• *

Porit anyós kiflik. 56 deka liszt, 14 deka margarin, 3 deka felfújtatott élesztő, 4 tojás sárgája, kis só, , 1 kanál cukor, bor, tejfel,, vagy rum kell hozzá. Ezt jól összegyúrjuk,

majd tetszés szerinti töltelékkel töltjük.

♦ * *

Ha mosó-zappankcszleíünk megengedi, s

1942. október 24.

viszont mosdószappanra szükségünk van, úgy a következő összeállítással az utóbbit megkapjuk. iiecept: 1 kiló háziszappant finomra meg- reszelünk. Ezt egy tálba tesszük és belekeverünk 22 csep glicerint, fél deka hamu zsírt (ezt patikában lehet kapni), és 1 deci kölnit, vagy paríőmöt, csak jó erős illat legyen. Az egészet összekeverjük és fél liter, jó forrásban lévő fölnélküli tejet forrón ráöntjük és fakanál segítségével finomra kikavarunk. Ha ki- kavartuk, vizes kézzel formákat gyúrunk és száradni tesszük. Kct hét múlva állandó forgatás mellett, liasználható szappanunk lesz. Körülbelül 10 darab 10 dkg-os szappant kapunk a teljes kiszáradás után. Ha a teteje érdes lesz, az nem baj, mert a használat folytán úgyis lekopik és belül finom, krémes, jól habzó szappan lesz.

Kis hírek a nagyvilágból

A puli a lomposszőrű juhászkutya és a vadászkutya keresztezéséből származik és már az ókorban is ismeretes volt, a középkortól: kezdve pedig okosságánál fogva különös népszerűségre tett szert. A 16. és 17. században a vándordiákok és bűvészek kísérője volt és mutatványaikban is szerepet vállalt. Okossága a filozófusoknak is feltűnt. Leibnitz azt állítja egy puliról, hogy emberi hangokat nal- Üoít tőle, Schopenhauer, a pesszimista filozófus pedig kora diákságától kezdve mindig tartott pulikutyát.

*

A mókusok gombát gyűjtenek télre és f aágakra akasztva szárítják. Vannak, akik azt állítják, hogy az ember is tőlük tanulta ezt a szokást.

*

A méhtenyésztés már á régi görögöknél is nagy elterjedtségnek örvendett és Krisztus előtt a .negyedik században magában a kis Attikában is 20.900 méhcsaládot tartottak nyilván.

*

Az ökör három méter távolságra lát a legjobban, míg egy méteren belül úgyszólván egészen v ak.

*

A cetnek 50 lóerőt kell kifejtenie ahhoz, hogy óránként tízcsomós sebességgel haladhasson. Ez azonban még korántsem a legnagyobb erőkifejtés, amire képes. Amikor legnagyobb sebességével, azaz mintegy 27 csomós sebességgel úszik, nem kevesebb, mint 500 lóerőt fejt ki.

*

A földi giliszta erős esőzések után azért bújik elő a földből, mert a behatoló víz elnyelt oxigénjét bizonyos anyagok magukhoz vonják és így oxigén nélkül marad. Oxigén- tartalmú vízben különben nagyon jól érzi magát, de csak éjjel. A fénnyel szemben any- nyira érzékeny, hogy a napsugár a vízben is megöli. Ez az oka annak, hogy felhőszakadásszerű nappali zápor után a tócsákban

annyi élettelen gilisztát lehet látni.

*

Míg a legtöbb rák állatokkal táplálkozik, a Maláj-félszigethez tartozó. féligrmeddig lakatlan szigeteken olyan rákfajta is él, amelynek legkedvencebb csemegéje a kókuszdió. A félméter hosszúságra is megnövő, állat szükség esetén a pálmafára is képes felmászni. Ä kókuszdiót erős ollóival először lehámozza, a kemény tokot az egyik csírahelyen feltöri és hátsó lábaival belseiét ügyesen kikanalazza. A fehérjedús táplálékon a rák, hamarosan meghízik és ez lesz a végzete: a bennszülöttek saját zsírjában sütik meg.

*

A világ legritkább lepkéjét Madagaszkár szigeten előbb felfedezték, mint valaki látta volna. Egy botanikus a sziget egyik orchidea-fajtájából, amelynek porzói nagyon mélyen ülnek, arra a következtetésre jutott, hogy a szigeten 20 centiméteres ormánvú lepkének is kell élnie, mert csak ez termékenyítheti meg ennek az orchideának világait. Ä később' csakugyan felfedezett lepke ezért a '»predicta« = »előre megmondott« nevet kapta. (MN) ‘ j