Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-10-23 / 239. szám

Magyar-német leánytalálkozó Szepetken 3. ZALAMF&YEI UJSÁ3 1942. október 23. — A Zalamegyei Újság munkatársától. — Szepetk, 1942. október. A levegőben az ősz fanyar leheilete úszik les az istvándl erdő lombjait láthatatlan kéz lestegeti sárgapirosra. De a faluban még új bimbók fakadnak a kiskertek rózsafáin és pánté tavaszi öröm sugárzik az arcokon. Nagy napja ez Szepetknek: megérkez­tek a bakonyjákói német lányok, akik taní­tóikkal és Fonyódi Vilmos plébános, volt sze­petki Icáplánnal jöttek el a kis zalarnenti faluba, a Leányegyesüiet vendégeként. Békés, nyugalmas szombat este van. A tisztára sepert utcákon itt is — ott is csopor­tok bukkannak: szélesszoknyás jákói leányo- kat vesznek körül a helybeliek. Gyorsan halad az ismerkedés, hiszen a vendégek — ha ki­csit törve is— mind beszélik a magyar nyel­vet, no meg a szeretet nyelvéhez nem kclle- jnek szavak. Megérti azt mindenki, akinek tiszta a szeme és a szíve ... És mire a Zalavölgyre leszáll az őszi este, 4.2 bakonyi sváb leányka hajtja fejét ottho­nosan párnára a magyar falu háztetői alatt. A vasárnapi szentmisén a leány ok sorai­ban felvillannak a csipkés, fehér réklik é3 sí- jmárafésült áhítatos fejek fejek hajolnak le az ima alázatában. Úgy érzem: ezekben a percekben érkez­tek meg igazán Szepetkre. Körülöttük ma­Í jyarul zeng az ének, magyarok a térdepelő eánytestvérek, de az oltárra leszálló Krisztus előtt eltűnnek a földrajzi és nyelvi határok, ö egyformán a németeké és magyaroké. Min­denkié ... Délután a kemendhegyi kápolna küszö­béről tárul eléjük a Zalavölgy. Októberi pom­pában integetnek fel nekik a rétek, majd a csupasz szőlőtőkék között kitárul a pincék ajtaja. Jókedv, vidámság, nóta születik nyo­mán ... Zsúfolt tereim Varja este a lúrdetett be­lmutató kezdetét. Csörrennek a pengők, meg a lyukasok a magyar Vöröskereszt javára. Mozdulni sem lehet, s egyesek már padokra, ablakpárkányokra kapaszkodva figyelnek a szi- pad felé, ahol egyenruhás egyesületi leányok sürögnek. Aztán szétlebben a függöny és tet­szés moroja zúg fel... ünnepi népviselet­ben úgy áll ott a vendég leánycsapat, mint egy pompás, fehér virágkoszorú... Gyöngyösbokréta — súgják a közönség •óraiban. A szepetki Leánykör vezetője köszönti őket. Szavában a zalai leányok szíve dobo­gása lüktet: — A szeretet ünnepe ez a mai nap, mi­körünkben köszönthelünk benneteket, akik ar­ról a vidékről jöttetek, hol a Bakony zúgó erdői felett Szent Gellért püspök imái vir- rasztanak. És a szeretet ünnepe azért is, mert túlnő Bakonyjákó é3 Szepetk határain, bele­fér minden küzdő honvéd s minden sebesült katona. Azután Fonyódi plébános úr beszélt: — Ne várjon senki művészi produkciót, hiszen a szereplők nincsenek nyilvánossághoz ezokva. De nem akartak üres tarsollyal jönnni, gazért népi kincseikből válogattak össze egy Ideveset, hogy a magyar falunak ízelítőt ad­janak belőle. 1 Az ő konferálása nyomán élvezzük az­után végig a gazdag műsort is. Az ének éö a népi lánc ritmusa kibontja képzeletünk szár­nyát ... Ott járunk valahol a német erdők között, ahol vidám vadászkürlök zengenek és az erdész szép leánya kihajol la házuk ablakán. Dübörgő taps és lelkes újráztalás és sür­gető «nocbeimal» kí«r minden egyes számot. És a délutáni hegyi sétától még fáradt kis táncosok mosolyogva engedelmeskednek. Su­hognak a keményített szoknyák a tanító űr harmonika - szavára. Az igazi siker talán mégis az, amikor magyarul énekelnek. Kissé idegen kiejtéssel, de a szív őszinteségével sír Jel ajkukon a nóta, amelynek hallattára az embernek el­hagyott falusi temetőkre keli gondolni, ahol tavasszal vadon virít a nárcis és a vadrózsa piros bogyója díszíti ősszel: »Ha kimegyek a temető mély árkába...« És végül felzúg a Himnusz. A zsúfolt te­rem vigyázz-ba merevül és a nemzeti imát egy szívvel-lélekkel énekeli a bakonyi német és a zalai magyar. A műsornak ezzel vége is lenne, de senki sem indul haza. Ellenben a legények előadják a tiszteletteljes kívánságot: szeretnének egy csárdást táncolni a jákói hajadonokkal. Az engedélyit természetesen megkapják s ezzel tetőfokra jut a jókedv. Repülnek a bő szok­nyák, dobognok a lábak és egyre többen áll- be a táncosok sorába... Hiába, a m ágy aj embernek muzsikaszóra könnyen indul táncra a lába, különösen így, szüret után... Csípős, szeles reggel állunk az istvándi réten, a vízzel teli bombatölcsér szélén. Mo­solygó arcokat tükröz most vissza ez a vá­ratlanul támadt «kenderáztató» és én úgy A magyarság nagy tanítómesterének, Zrínyi Miklónak, a Vitézi Rend Zrínyi Cso­portja Mindenszentek napján ünnepélyes kere­tek között átveszi a síremléket. Ezekkel az ünnepségekkel kapcsolatosan a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja a következő ideiglenes műsort adta ki: Október 30-án Budapestről a Zrínyi Cso­port kiküldöttei éjjel megérkeznek Csáktor­nyára. Október 31-én reggel fél 10-kor a Zrínyi vár bejáratánál gyülekeznek, megte­kintik a várat, majd gyalogmenetben Szent- ilonára vonulnak. Délelőtt 11 órakor a Zrínyi sírhely ün­nepélyes átvétele és kegyeletes megemléke­zés lesz Zrínyi Miklós halála 278. évfordulója alkalmával. Az ünnepségen közreműködnek majd a H. M. regősösoportjának tagjai. Utána közös ebéd. Délután fél hatkor értekezlet lesz a város­házán, majd liatkor ünnepi előadás. November elsején, Mindenszentek napján fél 10-kor ünnepi szentmise, fél 11-kor pe­dig Zrínyi emlékművénél lesz ünnepség, amelynek keretében a Muraközi Szövetség zászlaját átadják a helybeli Zrínyi Csoportnak. Az ünnepség rendezőségének értesítése szerint a szónokok és a szereplő személyek neveit későbbi pontos műsor kereteben ad­ják hírük A műsorral kapcsolatosan érdekes meg­említeni, bogy a Zrínyi Miidós sírja a két kilométerre lévő Szentilonán van, az egy­kori pálosrendi kolostor romjai alatt. A nagy magyar költő és hadvezér, aki korának világ- viszonylatban is első hadvezére volt, ezideig teljesen jeltelen sírban nyugszik. A Zrínyi Csoport most teljesen rendbehozatja a sír­helyet és rajta megfelelő emlékművet is állít, amivel elsősorban a magyar katonaeszményt szolgálja. Természetesen, ezek mind kiadásokat ké­peznek, amit közadakozásból teremtenek elő. A község a kápolnát is magábafoglaló 120 négyszögölnyi területet a Csoportnak aján­dékozta és egyúttal a munkaiatokhoz való értem: halk csobbanása valamit mondani akar nekünk.. Talán ezt: hiába támad orvul a gyűlölet, a szeretetet nem pusztítja el soha... Lám. a bombatölcsér szélén magyar és német lányok íogódzanak össze, tiszta tekintettel, mosolyogva Jés velük mosolyog a felhőtlen októberi ég ... Nehéz a válás a kedves jakéi testvérektől, akiket őszintén megszeretett Szepetk és az egyiket-másikat ugyancsak marasztalják egy Ids késői szüretre. Még az állomáson is kérik az egyik nevető szemű kisleányt, hogy ne menjen el, mire a jákói tanítókisasszony köz­beszól: — Ha szépen kérik Katust, könnyen meg lehet, hogy itt is marad. És Katus kis sóhajtással felel: — Nem kellene szépen kérni... Oe itt a vonat. Felpréselődnek a széles szoknyák és Zsuzsi, Annus, Ágnes, Katus az ablakból integet már: viszontlátásra Bakony­ja kón ... Az egyik egy cserép nyíló muskátlit szó­lít magához. Pókafai vendéglátójától kapta. Otthon majd, ahányszor rátekint, biztosan a szépetki napokra gondol és mindarra, amit egyetlen szó fejez ki: magyar... . (hám egy cserép muskátlinak is mekkora küldetése van.) Hosszan integetünk a távolodó vonat után. ^ elünk van Chapó Albert esperes úr is és Kulcsár Dezső igazgatónő, akik annnyi sze­retettel segítették elő a találkozó sikerét. Az­után indulunk vissza a faluba. A vonatnak már a zakatolása is elhalt és az istvándi erdő fe­lett dúdolni kezd a 9zél. II. E. j hozzájárulást is felajánlotta. A Magyar Mező- • gazdák Szövetkezete a vármegyei főispán kez- j deményezésére 2500 pengőt, a vármegye pe- •; dig 2000 pengőt szavazott meg. , A Zrínyi ünnepségek részletes program­jára még visszatérünk. Anyakönyvi hírek Zalaegerszegen A zalaegerszegi áll. anyakönyvi hivatal­ban az elmúlt hét folyamán a következő be­jegyzések történtek: Születések: Winkler Ferenc dr. árvaszéki ülnök és Komor Katalin Zsuzsa leánya r. k., Németh József vízvezetékszerelő Ó3 Sztrókai Ilona Károly fia r. k., Kolompár Gyula nap­számos és Kolompár Rozália Dezső fia r. k., Péterfalvi Miklós napszámos és Bakonyi Lenke Mária leánya r. k. (Botfa), Horváth Antal napszámos és Sáfár Erzsébet Katalin leánya r. k., Buda János villanyszerelő és Kovács Rozália János fia r. k., Sóvágó János moz­donyvezető és Lázár Etel Tamás fia r. k., So­mogyi István kocsis és Kovács Lujza László fia r. k., Kostyán János pénzügyigazgatósági segédtiszt és Győré Gizella Katalin leánya r. kf., Kántor László kisbirtokos és Varasdi Franciska László fia r. k‘. Halálozások: Somogyi István 66 éves r.k'., Kovács Istvánná Kiss Mária 56 éves r. k., özv. Filó Ferencné Taukker Katalin 87 éve# r. le., Varga János földműves 40 éves r. k. (Pacsa), Horváth Sándor napszámos 55 éves r. k., Török Pál ny. pénzügyminiszteri szám- tanácsos 56 éves r. k., Koller Ferenc 80 éves r. k., Kovács Istvánná Bors Mária 80 éves r. k., Horváth András földműves 39 éves r. k. (Bak), Boronyák Júlia 1 éves r. k. Házasságot kötött: Hári Sándor honvéd- szakaszvezető, légoltalmi motorszerelő ág. h* ev. Körösi Rozáliával r. k. (elvált). Nagyszabású ünnepséget rendez a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja Csáktornyán

Next

/
Thumbnails
Contents