Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-10-17 / 234. szám

ZALAMEGYEt ÚJSÁG Jlsszonyoß és leánycß oly au ételt akarunk főzni, amihez sö­tét rántás kell (például szárazbabfőze­lék), akkor egy, lehetőleg vaslábasban állandó keverés közben a lisztet ma­gát pirítsuk meg s ha ez megtörtént­keverjük hozzá a margarint. Az őszi kaiapdivalbaai nagy szerepe lesz a sapkának. Legtöbb esetben a kabát anyagá­ból készül az úgynevezett barett, amelyet roj t vagy pompon díszít. A téli kosztümökhöz, amelyet legtöbbször szőrme helyet! bársony, díszít, bársony sapka is készül, tűzve. Szép: divat és jó, mert lényegesen olcsóbb, mint a kalap és mindenkit fiatalít. * Egy nagy német divatcég, mint minden évben, ezidén is bemutatta Pest egyik leg­elegánsabb szállodájában modelljeit. Különö­sen egy szép újítást emelnek ki a bemutatóból. Szürke kosztüm, elején zöld antilop és szin­tén zöld antilop sapkát mutattak be hozzá. Fekete délutáni kosztüm kihajtóját, széleit és a szoknya alját szintén zöld antilop díszíti egész keskeny csíkban. S végül voltak kosz­tümök, amelyek hátul hosszabbak voltak, mint elől. * Nézzünk körül régi kötött holmink kö«- zött, fejtsük el és kössünk katonáinknak mi­nél többet és minél többen. Erre a célra alább közlünk néhány igen szükséges mintát: 1. Sarkatlan bokaharisnya. Előnye, hogy többféle lábnagyságra is. jó. — 5 tűvel köt­jük egy síma, egy fordítottal, s csak bokán a visezahajtó bordás. Mérete 60x40 cm (kétszer). 2. Egyujjas kesztyű. Alul kezdve egye­nesen kötünk körülbelül 10 centit, itt szij­jal szorítjuk a csuklóhoz. A hüvelykujjba, te­nyér felől, toldjunk be egv karó-forma da­rabot. Méret: 35x10 cm. 3. Nyakba'.aló sál tarka maradék pamut­ból. Kétszer vesszük a hosszát és felébe össze­varrjuk, sokkal jobban tartja a meleget. Mé­ret: 100x20 cm (kétszer, hogy össze lehes­sen varrni). 4. Bakancsbavaló. Egyszerű téglalap-ala­kúra kötjük széles-bordásán, összehajtjuk s összevarrjuk, tetejébe zsinórt fűzünk. Az adott méretnél kisebbet ne igen kössünk. Méret: 60x30 cm. * HOGYAN FŐZZÜNK MARGARINNAL? Városunkban is megkezdték a margarin- osztást, ezért egy-lcét jó tanáccsal látjuk el olvasóinkat, hogy hogyan készíthetünk vele ízletes ételeket. Ha megkapjak a margarint, használatig tegyük szellős, hűvös helyre por­celán-edénybe, szita alá. Kisütni, vagy ki­olvasztani, mint a sertészsírt, nem szabad. Mivel a margarin növényi zsiradék, szerveze­tünk könnyebben dolgozza fel, mégis vigsázni kell, hogy ne használjunk belőle túl sokat éte­leink elkészítéséhez. Csak viágos rántáséi éte­lelvet tanácsos vele készíteni, benne sütni a lisztet nem lehet, mert a növényi zsír anya­gai a túlhevítés következtében elégnek és ez­által keserű, élvezhetetlen lesz a vele készí­tett étel. Tehát a margarint csak felolvaszt­hatjuk, belekeverjük a lisztet és rögtön fel­öntjük, lehetőleg langyos vízzel. Egy leves Lerántásához 4 személyre 2 deka margarin elegendő. Ila pedig Egyszóval a margarinnal semmit sem szabad pirítani. Tesz fák elkészítéséhez is igen jó, s ugyanúgy használható fel, mint a rendes vaj. * * * Töltött burgonya. Megtisztítunk közép- nagyságú burgonyákat és ß. közepüket kifúr­juk. Negyed kiló marhahúst ledarálunk, ke­veset pároljuk és összekeverjük kevés, előre párolt rizzsel. Adunk hozzá egy egész tojást, fűszerezzük sóval és tört borssal, jól kikever­jük és megtöltjük a burgonyákat. A burgonya kivájt darabjait apróra vagdaljuk, lábasba rak­juk és erre tesszük a megtöltött krumplikat. Húslé vei, 'agy vízzel feleresztjük, szórunk rá finomra vágott petrezselyemzöldjét, kevés sót és főlés közben többször felrázzuk. Lassan főni hagyjuk. Készítünk kevés híg rántást, ke­verünk hozzá egy kis vajat és így öntjük rá a burgonyára. Egyszer felforraljuk. Amikor a burgonyák teljesen puhák, tejfellel meg­lő esői va tálaljuk. * Birs.Tjhnasajt. Szép, érett, egészséges birs­almákat jól megtörölgetve bő vízben puhára főzzük. Ha egészen puha, meghámozzuk és még melegen szőrszitán áttörjük. Az áttört birsalmát lassú tűznél főzzük félóra hosszat. Főzés után lemérjük és 1 kg aknához 50 deka cukrot veszünk. A cukrot a birsalma levé­ből elvett kevés lével főzzük addig, amíg jó szálas, sűrű szirup nem lesz. Ekkor beletesz- j szűk a birsalma-pépet és sűrűre főzzük. Por- [ ce’ániáuyéron megpróbáljuk, megalszik-e. Kö­rülbelül félóráig kell főzni. Ha kész, vizezett porcelánedénybe öntjük s egy napig benne- hagyjuk s aztán ahogy tetszik, egészben, vagy felszeletelve celofánpapírba csomagolva el­tesszük. * Meleg burgonyaszeíelek. 14 deka cukrot 3 tojás sárgájával kis vaníliapótlóval elke­verünk és fél kilő. szitán áttört burgonyát jól eldolgozunk benne. Liszttel meghintett sütőpléhre öntjük és megsütjük. Ha megsüli, barackízzel vonjuk be. Szeletekre vágva, me­legen adjuk fel. * Édeslepény. 14 deka lisztet egy kanál zsírral leforrázunk. 12 deka cukrot egy kanál rumban kis szódaporral, fűszerekkel, 4 to­jás sárgájával és 4 tojás habjával összeke- | verjük. Tepsibe téve megsütjük. j TÉLI Jö TANÁCSOK: Édeskáposzlát és kelkáposztái garmadával ! szokás eltenni. Megóvhatjuk a rothadástól, } ha közéje faszenet rakunk, amelyet azután | vasaláshoz felhasználhatunk. * A kalarábé nem fásul meg, ha ősszel fe­jével lefelé ássuk a homokba. * Libatömésnél a sózott és áztatott kuko­rica közé tegyünk egy kanál faszénport. Az emésztést el ősegíti. * rr megérkezett Horváth Jenő né divatüzletébe Plébánia-épület LihahízlaTásnál nagy májat nyerünk, ha I sárga a g vág földet keverünk a kukorica közé. \ De csak módjával. A vezetéknév.., I Remeg a távbeszélő. A lóvezetőhői lett, » prófoyszolgá'a' os hí-adós kuszáit he lökkel veti \ papírra a kapott üzenetet. Jelentést továbbít I hozzá egy zászlós. A zászlós végül ezt dik­tálja: — Aláírás: Kádár zászlós. A híradós nem értette meg a nevet. — Majd betűzöm, — szól a távbeszélőben a zászlós. — Károly, Ádáin, Dezső, Ábel, Ru­í dolf ... No, tud ja már? — Igenis, jelentem alázatosan — bűz- | gólkodik a híradós, — a keresztneveit már j tudom a zászlós úrnak. Most már csak a ve- r zeiéknevet tessék megmondani!... 1942. október 17. IBBímíBímííííímhímmB Hírek mindenfelől Székesfehérváron egy honvédet, aki az elsötétítés ideje alatt lopott, csütörtökön reg­gel fél 9-kor felakasztották. Makón Komik Arosztid 18 éves gimna­zista diák a Maros partján egy füzesben fej- (belőtte magát. Az öngyilkos fiú kitűnő ta­nuló. szolid, szorgalmas fiú volt. Tettének! okát nem ismerik. Nagyváradon egy körmönfont szélhámos azzal állított be az intézetekhez, hogy a köz­ellátási hivatal nagyobb mennyiségű élelmi­szert utalt ki, amire pár száz pengő előleget is felvett. Amikor azonban a közellátási hi­vatal elé érnek, kísérőjét elküldi okmánybó- [lyegért s közben megugrik. Buzsákon a község egyik derék hősi ha­lottját közköltségen hazaszállítják a községbe. Nyíregyházán az egyik vendéglő előtt há­rom suhanc megtámadta á vendéglőst és bo­tokkal, pezsgősüvegekkel elverték. Amikor aa kiahá'ni kezdett, mindhárman futásnak ered­tek, de elfogták őket. Egyet 12, a másik kettőt pedig 10—10 évi f egyházra ítélték. Az ítéletet rögtönítélő bíróság hozta, így neu* is lehet fellebbezni. Nagvkónyi tolnamegvei községben Ma­dár Imre 73 éves gazda agyonlőtte harago­sát vadászfegyverével. Magas korára való te­kintettel nem kerül statáriális bíróság elé. Csősz fejérmegyei községben szabályren­deletet alkottak, amely megreudszabálvozza 0! libalegeltetést. Az országban ez az első ilye« szabályrendelet. Nyíregyházán Varga László legény, a me­zőőr fia, tréfából agyonlőtte nővérét. Nenn tudta, hogy a pisztoly töltve van, csak meg akarta ijeszteni testvérét. Békésszent mdráson felavatták az ország második legnagyobb vízierőművét. Az ünnep­ségen a kormányzó is résztvett. Budapesten tegnap délben kivégezték Kiss András 61 és Halmi István 64 éves betörő­ket, akik néhány nappal ezelőtt az elsötétí­tés ideje alatt betöréses lopást követtek eh Kecskeméten a statáriális bíróság halálra, ítélte Hazur Józsefet, míg társa, Koczó Mi­hály 10 évi [egyházat kapott, mert Nagy­kőrösön rablógyiíkosságot követtek el. "Rendezik I a hadiköicsönöket A pénzügyminiszter 18C0—1942. szám I alatt rendeletet adott ki az 1914 1918. évi IX. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatban. A rendelet elsősorban arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a hadikölcsönök átértékelése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni. Az elbírálás ugyanis azoknak a bejelentéseknek alapján történik, amelyeket az érdekeltek a ko­rábban kibocsátott rendeletek értelmében hadi- kölcsönkötvényeik letétbehelyezésekor, illetőleg bejelentésekor már megtettek. Ha ezekből a bejelentésekből az átértékelési igény elbírálásá­hoz szükséges valamennyi adat nem volna megállapítható, a netán hiányzó adat bejelen­tésére az érdekelteket a Pénzitézeti Központ felhívja. Ha tehát valaki a Pénzintézeti Köz­ponttól ilyen felhívást kap, a maga érdekében haladéktalanul tegyen annak eleget. HIRDESSEN A ZALAMEGYEí ÚJSÁGBAN I

Next

/
Thumbnails
Contents