Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-12-31 / 294. szám
1942. december 3t. t At. • A «V5 Ipa ■' V tó I liJSAU Érdekes évfordulók a jövő esztendőben I. 19.16, december 30-án — 2< éve — ko- jmaázták magyar királlyá I. Ferenc József utódját, i \ . Károlyt. Akkor még nem sejtettük, hogy ez iesz egyelőre az utolsó király- koronázás Magyarországon. 1301. január 14-én — 642 évvel ezelőtt — halt meg III. Endre, az utolsó árpád- bázi magyar király. Igen érdekes datum ez «a ország történelmében, mivel az Árpádok fiihalta óta színtiszta magyar uralkodóházunk fiem volt. ' f -?•< M Január 15-én lesz 48 éve, hogy a király Bán ily Dezső grófot magyar miniszterelnökké nevezte ki. Ez a miniszterelnök 1943. tavaszán töltené be 100. esztendejét. A Wekerle által alkotott polgári házasságról hozott törvényt ő léptette életbe. Január 26-án lesz ^58 eve, hogy I isza István gróf, akkori magyar miniszterelnök feloszlatta a képviselőházai és új választásokat íratott ki. Az 1905-ös híres téli •riasztás két okból nevezetes. Egyrészt azért, mert ekkor bukott meg harmincéves uralom után a llsza Kálmán által alapított szabadelvű' párt, másrészt, mert ez volt az egyetlen olyan választás, amikor hazánkban a hatalmon lévő kormány nem kapott többséget. A most elkövetkező 1943. esztendővel jubilál a magyar pénzügyőrség. V. Ferdinand király ugyan még 1842. év őszén kiadta híres harmincad hivatali utasítását, amely elrendelte az osztrák-magvar pénzügyőrség felállítását. de ezt csak 1843. év elején valósították meg. így tehát az idén 100 éves a magvar pénzügyőrség. 1893 nyarán, tehát 50 esztendővel ezelőtt V eszprém varos háromnegyedrészét tűzvész pusztította el. A mentési munkaiatokat1 I. Ferenc József is végignézte. 1903. szeptember 16-án — tehát 40 éve -— bocsátotta ki I. Ferenc József a nevezetes cloppi hadparancsát, amely óriási izgalmat váltott ki az ország akkori politikai életében. Zalaegerszeg történetében az újév azért nevezetes, mert január 1-én tölti be hetvenedik életévét a vármegyeháza. Tudvalévő az, hogy az előbbi, megyeháza a mostani törvényszéki épület volt. 1872 tavaszán azonban az igazságszolgáltatást szétválasztották a közigazgatástól és így új vármegyeháza építéséről kellett gondoskodni. Az épület megépítése nem ütközött nehézségekbe, mert erre a célia felhasználhatták a régi katonai szállás- ] házat. Ebből épült ki a mostani díszes vár- j megyeháza. j 1903. június 10-én — 40 évvel ezelőtt — jj véres napra virradt Belgrád lakossága. E nap } V 1873—1943 Fanglei FŰSZER-CSEMEGE Száz é\ \ e! ezelőtt, i842. november 3-án jelent meg» Hazámban« címen az első, Felőli névvel ellátott költemény az Athenaeum II. félévi 54. számának +3. lapján. Ez a költemény immár egy ragyogó tehetség útjának egyik fontos állomását jelentette. A nagy ma_ gyár da [költőre most már felfigyelt az egész ország. Mikor és hogyan jutott a költő a Petőfi névhez? Bánzai 11. Péter tanár megállapította, hogy a Petrovics-család I. Lipót idejéből \ aló. pozsonymegyei címerleveles nemesi család. Armélisát 1668 március 30-án hirdették ki Vágújhelyen. A költő egyeneságú ősei először Nyitrába kerültek. Nagyapja 1770- ben költözött Aszódra. A szomszédos községben, Kartalon .született az ötödik gyermek, István, a költő édesapja, aki tehát magyar születésű, alföldi eredetű. Nevét Petro- vitznak írta. Később Kiskőrösre került s 1823-tól kezdve nevét a magyarosabb hangzá kedvéért Petrovicsnak írta és Petrovicsnak mondotta. Fia, Sándor, 1838-ban az aszódi esperes! iskola éwégí ünnepélyére írt búcsűzó- rersét már ezen a néven irta. Még ennek az évnek a nyarán Selmecre került, ahol a Petrovich nevet használta, de ekkor már megkísérelte nevének kicserélését. Nehezen tudott dönteni. Egv ajándékba kapott könwbe »örömfi Vidórnak« írig magát. Színész korában elég gyakran változtatott nevet. Rónai. Sió, Homon- nai, Borostyán neveken szerepelt. Első írói álneve Dalma. Ezen a néven zengte első szerelmi költeményeit a szép Tóth Rózához. Ka tonai lapján ismét Petrovich név bukkant elő. 1841. április 17-én egyik barátjának emlékkönyvébe Sólyom Sándor aláírással írt verset. Ebben az időben Pönögei Kiss Pálnak is írta magát, majd Lánc néven akart egy verses- füzetet kiadni. 1841 ölet éber havában kerüli másodszor Pápára, s itt tartózkodása fontos eseményt hozott. 1842 május 22-én jelent meg az Athenaeumban első nyomtatott verse, » V borozó«, Petrovics Sándor aláírással. KözKedves vevőinek, rendelőinek és ismerőseinek boldog újévet kíván a ZRINYI-nyomda bérlője: GAÁL ISTVÁN ben szorgalmasan kereste a megfelelő állatid« nevet s egyszer Homonnai, máskor Andor diák névén költött verseket a Regélő részére. De tovább is használta a Petrovics nevet, míg azután Petőfi Sándor aláírassa napvilágot látott a már említett »Hazámban« című költeménye. Egy kutató ieítevése szerint írói nevet keresve, veszprémmegyei tartózkodása idején értesült a türjei Petőfiekről, akiknek a neve megtetszett neki. Lehet, hogy közben bolyongásai alatt Tűrj én is járt. A Petőfi név egyébként a régi pozsonyvármegyei nemesi családok nevei között már a XIV. században is szerepelt. Pozsony Vármegye Monográfiája több helyen megemlékezik az ősi Petőfi-caa- ládról, de közölt adatokat a Petrov ich-családiéi is. Érdekes tehát, hogy a Pozsony vármegyében élt egy Petőfi-család és egy Petrovich- család. Nem lehetetlen, hogy a türjei Petőfi családnak a nevét vette fel. Hogy azután a költő ismerte-e a türjei Petőfieket, vagy maga találta ki az új nevet, azt eldönteni — újabb adatok hiányában — egyelőre nem lehet. Akárhogy történt is, ezzel a névvel vált á költő hallhatatlanná s ez a név minden művelt embernek a magyar lángész dicsőségéről beszél. / (R. O.) Csak egy éjtszakára (Lyoni Géza verse nyomán). Csak egy éjtszakára küldjétek el őket, A kishitűeket és a kétkedőket. Csak egy éjtszakára, borzalmas viharba, Repülőzúgásba, bombarohbanasba, Akna s puskagolyó süvítő zajába! Csak egy éjtszakára küldjétek el őket, Hogy megbecsüljék az sdeknit küzdőket. Csak egy éjtszakára, ki a Don partjára, Amikor a muszka a bombái okádja, j Harcokban megedzett hős baka posztjára. | ) 1 j Csak egy éjtszakára küldjétek ei őket, i Hogy fássák meg ők is a doni vidéket. Hol a baka ál! őrt hulló vér nyomában, Nehéz pokoltáncban, sorsdöntő csatában, Vörös árral szemben, győzelmesen, bátran! Csak egy éjtszakára küldjétek el őket, Érezni a téli dermesztő időket. Belegázolunk itt hóba. dérbe, fagyba. Nem félünk senkitől, bátran megyünk harcba. Így nézz íe’ otthon a hős magyar honvédre. Csak egy éjtszakára küldjétek el őket, Hogy becsülni tudják a fronton küzdőket!.., ... 3 ti, kik átértitek a mi nagy munkánkat, Küldjétek az IJrboz kitartó imákét! ...S nyugodt!» teszitek a mi éjíB/akánkaí! Bakom László orv. 219/33. Tűrjei eredetű Petőfi Sándor neve? cjtszakáján szerb katonatisztek berontottak a ivonakba (királyi palota; és meggyilkolták 1. Sándor királyt és feleségét, Masin Dragant. A szerb királygyilkosság fordulópontot jelentett a világ történelmében is, mivél Sándor király az Obrenovicsok családjából való volt és barátja volt a Monarchiának. Meggyilkolása azért történt, mert a szerbek Oroszországhoz húzó királyt akartak, hogy megvalósíthassák Nagy Délszláv ábrándjaikat. Ez volt ; a kiindulópontja az elmúlt világháborúnak.
