Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-12-23 / 289. szám
&ALÄM13GYM UJSaG 1942. december 23. '2. esztendőben. Tavaly a 11 hónap alatt 3.55 millió tonna hajóterel süllyesztettek el, míg az idén 7.5 millió hajóteret küldtek a tender fenekére. Nagy érdeklődés Lávái Hitiemét tett látogatása iránt (MTI) Lavaí megbeszélései iránt még égen nagy az érdeklődés Európaszerte. Német körökben megjegyzik. hogv Laval azért vett részt a tanácskozásokon, hogy biztos tájékozódást nyerjenek Franciaország jövőbeni magatartását illetően. Megvitatták egyúttal a francia újjáépítés kérdéseit is. Ilymódon megteremtették azokat a lelki kapcsolatokat, amelyek n jövő tárgyalásainak alapja lehet. Boose felhívása minden hinduhoz (MTI) A Német Távirati Iroda jelentése szerint Boose hindu szabadságharcos beszédet intézett India lakosságához, amelyben felszólította az Indián kívül lévő honfitársait, hogy segítsék a hindu népet nehéz harcaiban. Különösen a Burma határán lakó hinduknak jut ebbői a harcból a mai viszonyok kö- aött nagy szerep. Angol és amerikai ellentétről írnak a francia lapok (MTI) A Moniteur című francia lap az angol-amerikai ellentétről írva megállapítja, hogy Washington egyre több befolyáshoz jut a domíniumokon és a gyarmatokon. A cikk végén a Moniteur annak a megállapításának ad kifejezést, hogy nem szívélyes Anglia és Amerika között a viszony. Megérkeztek a francia hadifoglyok Párizsba A Német Távirati Iroda jelentése szerint Párizsba érkeztek a huszadik hadifogolyszállító vonaton hazafelé igyekvő franciák. Párizsból azonnal valamennyit szabadonbocsá- tották, hogy a karácsonyi ünnepekre hazaérkezhessenek. Internálótáborba vitték Benes egész családját (MTI) Prágából jelentik, hogy Benes egész családját internálótáborba vitték, mert Benes lázítása alatt a család is izgatott a protektorátus ellen. Amerikában is bevezetik a munkaszolgálatot A »News Week« jelentése szerint az Egyesült Államokban olyan törvény életbeléptetésével számolnak, amely kimondja a 18 és .45 év közötti nők számára kötelező munka- szolgálatot. Elsősorban a fontos élelmiszereket termelő farmokat fogják üvei munkaerőkkel ellátni. m a éu wríndemtstp a h Etem közkedvelt prímás zenekarával muzsikál. A zongoránál Dv» B & a* ti á m % £ n é zongoraművésznő. Búcsúzkodó beszélgetés Janda Feri bácsival, aki azt sajnálja, hogy nem szolgálhatta 50 évig Zalaegerszeget A zalaegerszegi kép viselő testű let legutóbbi közgyűlése úgy határozott, hogy Janda Ferenc helypénzszedőnek, aki egyfolytában 46 esztendeig szolgálta a várost, kegydíjul egész fizetését folyósítja és szolgálata alól felmenti. 46 esztendő csaknem egy emberöltő, s így meg kell állnunk egy pillanatra a robotos élet munkájával, hogy éjbeszélg'fessünk Janda Feri bácsival, akinek keménykalapos alakja úgy hozzátartozott ennek a városnak kereskedelmi életéhez, akár a csizma a szárához. Mint elmesélgeti piacról jöttében, 46 évvel ezelőtt jött vissza Keszthelyről Zalaegerszegre, hogy cipészmesterségét folytassa. Itt született ebben a városban 1867-ben. Édesapja is cipész volt s így akarta megkeresni maga is a kenyérrevalót. Közben helvpénz- szedői megbízást is vállalt a várostól és mint ilyen, járta végig a piacokat és vásárokat. — Mikor ment legjobban Janda bácsi szerint Zalaegerszegnek ? —- Úgy 10—15 évvel ezelőtt, — mondja ■ megfontoltan. — Akkor még nem voltak azok a gabonaszedő intézmények és a gazdák kocsikkal két soron a Széchenyitértől egészen a gimnáziumig álltak. Ekkor ment jól a városnak, mert sok volt a helypénz. Akkor még szép fehér volt a templom fala is és felette szépen ragyogott az aranykereszt. Megbeszélgetjük még, hogy éppen öt polgármester alatt szolgált, négyet kiszolgált, s az ötödiknél már ő megy el. — Ki csinálta a legtöbbet a városnak a polgármesterek közül? — Czohor polgármester űr, mert ő volt a legtovább. Alatta fejlődött azzá Zalaegerszeg, amilyen most. — Mennyi lehet az a pénz. amit összeszedett ez alatt a hosszú idő alatt? — Hát, kérem, bárom bárányt is meg lehetne belőle venni, persze nem kis bárányt, hanem az Arany Bárányt gondolom. Sok pénz megfordult már, kérem, ebben a táskában — simogatja meg a nyakában lógó kis bőr- tarisznyát —, olyan rossz már szegényke, hogy papírost teszek bele, hogy ki ne hulljon az apraja. Ez is 46 esztendeje szolgál már. Elmeséli még azt is, hogy bizony a hely- penzszedésen kívül egyéb dolga is akadt elégszer az életben a vásárokon. Sokszor kellett békebírónak is lennie s ő mindig igyekezett békésen igazságot tenni, hogy a pert elkerüljék. Minek a pereskedés? Mintha nem is magyar ember mondaná. — Csak azt sajnálom — fejezzük be a beszélgetést —, hogy most már nem igen bí- évet szolgálni, hogy ki lenne az ötven esz- rom a szolgálatot. Szerettem volna még négy tendő. de már nem bízok magamban. Fzzel aztán búcsút is mondunk egymásnak. Janda bácsi azonban mégegyszer visszajön. mosolygósán toldja meg az előbbieket: — Csak azt tessék még beletenni, hogy Gersli Károly mesternél voltam segéd utoljára. — Látszik, hogy kedves emléke ez, ezért ragaszkodik hozzá. — Még azt is, tekintetes úr, hogy nagyon szépen köszönöm a v árosi tanárnak az irántam tanúsított jóságát, amivel csekélyke fizetésemet kegy díjul engedélyeztek. Nem sok, kérem, az a 86 pengő havonta, de nekem elég. egyedül élek úgyis. Aztán mégegyszer kezet szorítunk, neki sietnie kell vissza a piacra. Igazít egyet szép tiszta keménygallérján és fekete nyakkendőjén s elsiet a hivatását teljesíteni. Még egy bét csak a munka, pedig de szerette volna letölteni azt a négy esztendőt. . . (az) Távolságok és zárógyfirü a Földközitengsren Bécs. Jóllehet a Földközi-tenger műn számít azok közé a területek közé, amelyeket az ismeretlenség homálya takar, távolságait illetően azonban legtöbbször olyan elképzeléseink vannak, amelyek a valóság mögött messze elmaradnak. Európa és Afrika között a közlekedési távolságok többnyire nagyon jelentősek. Gibraltár és az egyiptomi Port Said kikötő például 3.800 km-es utat jelent, tehát Köln és Königsberg távolságának háromszorosát jelenti. Ki gondolná, hogy Gibraltártól Máltáig kerek 2000 km-t kell meghajóznunk. Észak és Dél eltávolodása ugyancsak számottevő adatokról tesz tanúbizonyságot. A francia földközi-tengeri partok és Északafrika 1000 km-re esnek egymástól. Algír kikötőjéig pedig 720 km-es utat kell megtenni. A két kontinens közöli elterülő hatalmas beltenger a legutóbbi háborús fejlemények során különleges jelentőségre tett szert. A hajózás és a légi fegyvernem életében rendkívüli fontosságú. Közelebbi elképzelte lés céljából példáinak felhozhatjuk, hogy Gibraltár és Szardínia között légvonalban is 1500—2000 km az oda-v issza vezető úl, tehát bomba szállítmányokat illetően még mindig nagy szerepet játszik. Ezzel szemben a Földközi-tenger uyugnli. részén viszonylagosan kis távolságokkal találkozunk. A Pantelleria nevű olasz szigetel: csupán 70 km-es út választja el Tunisztól. Pantelleria és a szicíliai Marszala ugyancsak 70 lcm-re fekszenek egymástól. Korzika és Szardínia közölt 10 kilométer a választóét, Korzika északi csücskét: és fJvornót 120, Nizzát 1.70, Tripolis/! - pedig 350 km választja cd. A szicíliai Catania és Benghazi 700, Palermo és Tunisz pedig csupán 350 km-es utat jelent. Szardínia és Tunisz távolsága 300 km-re rúg, míg Szardínia déli csücske és Bone algér;ai kikötő között csupán 220 km-t kell számítanunk. Az angol-amerikai csapatoktól megszállt Francia Északafrikában a következő távolságokat figyelhetjük meg: Algírtól számítva Gibraltárig 750, Oranig pedig 375 km az út. Algír és az olasz támaszpontok közötti távolságok pedig a következők: Genua—Algír 980. Korzika—Algír 685. Északszardínia—Algír 640, Szicília—Algír 960, Tunisz—Algír 650. Tripolis/—Algír 1.030, Benghazi—Algír pedig 1.680 km-t tesz ki. Algírt Cartagéna es 1 a- leneia spanyol kikötőktől 400 km választja el, Mallorca spanyol szigetig pedig 300 km a távolság. A nyugatafrikai Dakar 3300, Casablanca marokkói város pedig 1.080 km-re esik Al- gj rtól. Mindezek a számok világos áttekintést nyújtanak a földközi -tengeri pozíciók előnyeit és nehézségeit illetően. A repülőgépsebességi és a modern légi fegyvernem hatósugara, (o-* v ábbá a hajójáratok szolgálatba állítása lehetővé teszi az egves támaszpontok szigorú ellenőrzését. Különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az olasz zárógyűrű sielc, amely Szardínia és Tunisz. Szicília és Tunisz között olyan védelmi övét jelent, amely a Földközi- tenger keleti és nyugati medencéjét két különálló operatív egységgé avatja. WWWWWWWWWWAAflWWWWWWW FELHÍVÁS! Borszükségletét legelőnyösebben beszerezheti Bődey Gyula bornagy kereskedőnél, Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 32 $*. Telefon 378.
