Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-10-10 / 228. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. október 10. Három új mezőgazdasági szakmunka a háborús gazdálkodás szolgálatában A mai vérzivataros világégésben, amikor naponként ezrek és ezrek áldozzák életüket a haza oltárán, a haza üdvéért, becsületünk- kért, szabadságunkért és egy boldogabb, szebb Jövő érdekében, amikor a kormány az irányított gazdálkodással igyekszik az ország és a íront ellátását biztosítani minden eszközzel, lakkor kétszeresen örvendetes, hogy az országnak ezt az erőfeszítését, éppen gazdasági téren, olyan szakmunkák segítik elő, amelyek ta legégetőbb gazdálkodási problémákkal foglalkoznak. Olyan tárgykört ölelnek fel, amely éppen napjainkban a legfontosabb. Közismert, hogy háborús gazdálkodásunk' ma nemcsak a szorosan vett gazdákat állítja sorompóba, nemcsak azokat, akik élethivatásból ezzel foglalkoznak, hanem sorompóba állítja a városi lakosságot is, a lateiner, hivatalnok osztályt is, mert ma mindenkinek egynek kell lennie, mindenkinek minden eszközzel a haza érdekeit szolgálni, a többtermelést előmozdítani. Ezen nz alapon alakultak ki. íőleg városokban, a vitamin-kertek, hogy ezek révén biztosítsuk a háztartások konyhaszükségletének termelését. Igaz, hogy ehhez is szakismeret kell, ha azt akarjuk, hogy e téren is eredményt érjünk el. Mérhetetlen szolgálatot tesz most e téren a napjainkban megjelent, egyik legkiválóbb szakemberünk könyve, amely a »Konyhakerti termények okszerű termesztésével« foglalkozik. Soha jobbkor nem jelenhetett volna meg ez a munka, amely mindenki munkája, éppen úgy a falusi kisgazdának, mint a kertészkedő városi embernek, aki kertjében megtermeli a mindennapi konyhaszükségletet. Mennyire fontos tárgykört ölel fel, kitűnik, hogy ez a munka, amelyet vitéz Csonti Szabó István m. kir. kertészeti akadémiai r. tanár írt, már TIT. kiadásban jelent meg, ezúttal Devich László dr. földművelésügyi miniszteri tanácsos, szakoktatási ügyosztályfőnök előszavával, 288 oldalon. 153 jobbnál-jobb ábrával. Ezt a könyvet használhatja kertész, kert- tulajdonos, mindenki, aki növényekkel foglalkozik. Ilyen irányú munka régen volt, amely annyi gonddal, odaadással foglalkoznék tárgykörével, mint ez a munka is. öt fejezetben foglalkozik a zöldségfélék termesztésév el, pontos gyakorlati adatok alapján. A végén a csiperkegomba szakszerű termesztésével is foglalkozik. A könyv tartalmát felsorolni maga égy kis füzetet tenne ki. Aki igazán okszerűen akarja kis kertjét, avagy kertészeiét kihasználni, az ne sajnálja az áldozatot és szerezze meg ezt a kis munkát, amely a legnagyobb gazdasági tudást nyújtja a zöldségtermelés terén. Éppen ilyen nélkülözhetetlen napjainkban ■— főleg kisgazdák szempontjából — azok számára, akik zsidóbirtokból erdei részre tartanak igényt és erdőgazdálkodással akarnak foglalkozni, községek, amelyek erdőgazdasággal rendelkeznek, Tornasovszky Imre dr. erdő- mérnök, nyug. miniszteri tanácsos »Erdészettan« című munkája, amely 156 oldalon 72 kép kíséretében foglalkozik az erdőművelés, erdő- cs természetvédelem, erdő haszná lat. erdőér ték-számítás, erdőrendezés stb. mind aktuális dolgok kérdésével. Ismerteti a kopár területek fásítását, a különböző fanernűek (szerszámfa, tűzifa, stb.) termelését, ezek szállítását, értékesítését. Mindezekre ma nagy szükségünk van, amikor Isten kegyelméből annyi erdős területet visszakaptunk. A munka igen jó szolgálatot tesz e téren minden gazdának; kicsinek, nagynak egyaránt. Ma, amikor mindennek megszaporodott az ellensége, így a mezőgazdaságnak is, minden növénynek, állatnak oly sok ellensége van, hogy alig ismerjük ki magunkat a védekezés terén, megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a hírneves magyar, szakíró és tudós: Kadocsa Gyula dr.-nak már második, bővített kiadásban most megjelent, 242 oldalas, 87 ábrával ellátotti »Gazdasági állattan« című munkája, amely részletesen ismerteti elsősorban az o!v kevesek által ismert állatbönclan részleteit, az állatok keletkezését, elszaporodását, öröklésiét, stb., amelyre ma mindre szükség van. Éppen eme általános ismeretek alapján ezt a munkát még a tanulóifjúság is igen jól használhatja. Kimerítően foglalkozik a kártevőkkel és a védekezési módokkal, szerekkel, figyelembe véve a mai biológiát és háborús viszonyokat. Ismerteti a növényvédelmi szereket, azok mikénti alkalmazását, sőt foglalkozik még a gyakorlati madárvédelemmel is. Neves írónk, aki a hazai növényvédelemnek kipróbált szakembere és tudósa, igazán megbecsülhetetlen szolgálatot tett ezzel a magyar gazdaközönségnek, hogy ezeket a mindennapi fontos ismereteket, gyakorlati alapon közreadta. Mindhárom kiváló munka a Pátria kiadványa, megszerezhető Zalaegerszegen a Zri- nyi könyvkereskedés útján is. Csonti munkája 10. az Erdészettan 8. A Gazdasági állattan !2 pengő. Dr. Kukuljevic József. A félreismert „kenyéradó gazda“ Lajos bajor király szívesen letette fejedelmi egyenruháját és ilyenkor nagy megelégedéssel sétált München utcáin. Az ember- tömegben senki nem vette észre, bogy a király inkognitóban napi sétáját végzi. Egy ilyen körút alkalmával a királyi palota őrszeme előtt vonult cl. Az őr, egy derék földművesfiú, aki még csak rövid ideje volt a fővárosban, személyesen nem ismerte a királyt, tehát nem is tisztelgett. — Miért nem tisztelegsz? — kérdezte Lajos király a katonát, — nem ismered kenyéradó gazdádat? A derék fiú erre utolérhetetlen megvetéssel végigmérte az előtte álló »polgári személyt«. :Torna cipő ; megérkezett ; Horváth Jenőné divatüzletébe Plébánia-épület. — Ahá! — mondotta megelégedetten — te vagy az a gazember pék, aki a komisz- kenyeret ojyan kicsire sütöd és a mellett meg rossz lisztet is használsz hozzá! Hordd cl magad. inert mindjárt a fejedre találok koppan- tani! A király okosabbnak látta továbbállni. Másnap azonban hozatott magának egy komiszkenyeret és valóban jogosnak találta a katona méltatlankodóját. Azonnal gondoskodott, hogy katonái jobb kenyeret kapjanak, de a bűnös »kenyéradó gazda« is megkapta megérdcmelt jutalniát. — A bclműködés szabályozása és a gyo- moremésztés előmozdítása céljából ajánlatos időközönként néhány napon át reggel felkeléskor egy pohár természetes »Ferenc József« keserű vizet inni. Kérdezze meg orvosát! Apróságok a nagyvilágból Amikor egy francia va úuáv-a-ág a kínai császárnak egy félméríöhles vasúti felszerelést ajándékozott, a császár e.-ak a síneket és a kocsikat fogadta cl, mert a mozdonyt túlságosan félelmetesnek találta. A vasútnak különben így is jó használ vette: a mozdonyt egy csapat kulival helyettesítette. — B— 1898-ban egy családi folyóirat azoknak a hölgyeknek, akik »azt gondolják, hogy nem tudnak a kerékpározásról lemondani«, a következő szoknyaszabásminlát ajánlotta: »Ez a ruhadarab elől tökéletesen zárt, oldalt egészen a legalsó pedálhelyzetig ér és hátul csupán igen mérsékelt hasítékkal enged helvet a hátsó keréknek. Az elkerülhetetlen lábmozdulatokat majdnem teljesen elrejti és a kerékpározó amazon uncsztétikus benyomását elviselhető mértékben enyhíti«. (Hol van a mai nő már ettől? A szerk.) A sixtusi kápolna híres óriás freskója, Michel Angelo »Utolsó ítélet«-e ruhátlan alakjaival később annyi botránkozásra adott alkalmat, hogy í\ . Pál pápa elhatározta a megsemmisít- tetését és csak több befolyásos személyiség hathatós közbenjáró' ára volt hajlandó a meztelen alakok »felruházásával« felérni. Az átfestés munkájáért Daniele da Valterra festőt »nadrágcsinálónak« nevezték el. Japánban a ’egv e/.ő nemcsak a legdivatosabb ajándékok egyike, hanem egyúttal a névjegy szerepét is betölti. Esküvők alkalmával csak a cakíd legközvetlenebb barátai adnak ajándékot, míg a távolabbi ismerősök legyezőt küldenek és erre íriák jókívánságaikat. Az újévi üdvözleteknek hasonlóképen ez a szokásos formája. A biedermeier-korban nem az áramvonal, hanem a »dagadó vonalak« voltak divatosak és a divatkedvelő hölgyvilág a természet hiányait lehetőleg nagyszámú alsószoknvával igyekezett pótolni, öt alsószoknya feltétlenül szükségesnek. nvolc elegánsnak, tíz. vagy ennél is több pedig mondénnek számított. Pilsen közelében él egy 6;> éves ember, aki kígyó vad ásznak nevezi magát. Nap-nap után az erdőben cserkészkedik és van eset, hogy egy nap 60 keresztesviperát ejt zsákmányul. Állítása szerint ifjúkora óta összesen, 65.000 keresztes viper át ütött agyon, vagy fogott el élve. 94 éves korában nemrég balt meg a norvég »sajtó« egyik legérdekesebb alakja, aki egy személyben volt újságkiadó, szerkesztő és rikkancs is. Maehlum, a »Pillanat« című újság tulajdonosa, különös újságját nagyon eredeti módon szerkesztette. A következő szám anyagát mindig az éppen megjelent szám árusítása közben beszélgetések útján gyűjtötte össze és az ezernyi érdekes aprósággal lapját a helybeliek számára olyan érdekessé tudta tenni, hogy nemcsak egy »pillanatnyi« megélhetést, hanem nagyon is tekintélyes hosszúságú életet tudott magának vele biztosítani. Öltözködjünk Tu.TH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivatj és szöveteladás