Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-12-19 / 286. szám
1942. december 19. EaLAMBGYEI UJ8AQ 3. Töhötomlce véleménye a világról VII. vélemény. Kedves Nénik és Bácsik! Édesapukáin szerint, úgylátszik, kézzelfoghatóan bebizonyosodik, hogy szólj igazat, betörik a fejed. Arról van szó ugyanis, hogy (egyes nénik, vagy lehet, hogy bácsik is, — d(c nem hiszem el a bácsikról — kifogást emeltek az én véleményem miatt. Természetesen nem apukának szóltak, sem pedig nekem, hanem hátulról fúrtak meg, ami pedig nem éppen a magyar ember természete. Komolyan mondom, nagyon sokat gondolkodtam azon, vájjon írjak-e egyáltalán, vagy ne, s nem mondom kétszer sem, hogy item ez lesz az utolsó véleményem a világról édesapukám újságjában. De arra is gondoltam, hogy olyan sok bácsi és igen sok néni is szóit édesapa báninak az elmúlt héten, hogy csak mondjam még meg a véleményemet, mert szüksége van az emberiségnek egy kis elfogulatlan véleményre is. Ezeket a kedves néniket és bácsikat aztán, úgy gondolom, hálátlanság lett volna cserbenhagyni azzal, hogy egyszerűen elhallgatok és azt se i írom, hogy bú, vagy bá. Így aztán ezúttal! akarom tudomására hozni mindenkinek, hogy csak abban az esetben fogom elmondani a > jövőben a véleményemet, ha arra felkérnek, j Persze nem unszolást várok, csak nem akarok senkinek sem terhére lenni. Édesapukám szerint van egy latin szólás-mondás, amelyik valahogy így szól: »ride ntem dice re verum«. Én nem tudom, hogy (ez mit jelenthet, de annyi bizonyos, hogy ez vághat az én esetemben, hiszen édesapukám ezt tanulta biztosan már valamikor. Sok-sok mondanivaló is lenne, még azokról az érthetetlen dolgokról, amit a világban tapasztaltam és nagyon is jól esne mindent elmondani, de — sajnos — vannak nénik és bácsik, akiknek fáj az, amit én mondok, valószínűen ezeknek nincs humorérzékük, édes- apukám szerint, vagy pedig az igazság fáj, merthogy én a színtiszta igazat írom, az az iegy biztos. S valószínű, aki ezek ellen kifogást emelt, az nem mindig mondja meg az igazat. Ugv gondolom ugyanis, ahogy megismertem már az embereket, vagy vannak, akik mást mondanak az ember háta mögött és mást szembe. Lehet, hogy éppen azok a nénik, Vagy bácsik bíztattak, hogy csak írjak mindejUszombaton, akik aztán háthatámadtak azzal, hogy nagyon sokat szerepelek. Sajnos, ezen a téren nagyon szomorú tapasztalataim vannak a világban. Ezzel aztán úgy határoztam, hogy nem mondok többet véleményt a világról, hacsak édesapukám olvasó bácsijai és nénijei nem kérnek meg arra, hogy folytassam véleményem nyilvánítását. Éppen ezért kérem a kedves Néniket és Bácsikat, ha már törésre ke- j rült a sor, legyenek olyan szívesek értcsí- } teni engem arról, hogy írjak, vagy ne írjak, j illetve diktáljak le több véleményt édesapu- kámnak. Most minden ettől függ. Szavazzanak azok is, akik szeretnek és azok is, akiic'. nem szeretnek. Én nem haragszom azért sen- kire sem. csak magamban megvan a véle- > menyem... Bunda, boa akkor jó, ha I Lüj Kincstől falé S Bunkák mérték után, mikádők bélelése és gallérosa legolcsóbban ifj.Laky Sándor ácsmesternél készülnek ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u 5. sz. Állandóan napirenden van a zalaegerszegi levente futópálya ügye ílírt adtunk már röviden arról, hogy a vármegye törvényhatóságának leventebizottsága a vármegyeháza kistermében gyűlést tartott. A gyűlésen megjelentek az összes járási leventeparancsnokok, míg a központot Uh er Ernő ezredes képviselte. Az elnöklő Brand Sándor dr. alispán megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a le- venteintézmény a honvédség alapja. Ezután az alispán meleg szavakkal köszönte meg Gaudernák Emil báró ezredesnek közel egy évtizedes együttműködésük alatt kifejtett fáradhatatlan tevékenységét. A központi kiküldött szép felépítésű beszédben a levente-mozgalom célját fejtegette, majd Gaudernák Emil báró szólalt fel, aki részletesen ismertette az elmúlt év munkáját. Azzal a kéréssel fordult a papsághoz és a Tanítókhoz, hogy kapcsolódjanak bele a közös leventemunkába és ne járjanak külön utakon. Beszédének befejező részében Gaudernák ezredes bejelentette, hogy a zalaegerszegi leevnték a jövő évben 7.300 pengőt kapnak a vármegyei alapból. Ezzel kapcsolatosan Bigler Mihály, a zalaegerszegi levente-egyesület elnöke azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy a vármegyei alapból utaljanak ki egy összeget a levente futópálya megépítésére. A felszólalások után Brand Sándor dr. alispán válaszolt az elhangzottakra. A zalaegerszegi levente-otthonnal kapcsolatos felszólalásra az elnöklő alispán bejelentette, hogy a kérdést állandóan napirenden tartja és lehetőségeket keres az adósság rendezésére. Megállapította ugyanis az alispán, hogy a levente- intézmény nem arra való, hogy anyagi kérdéseket rendezzen. A levente-egyesület lőtéren ek építésével kapcsolatosan Gaudernák ezredes megemlítette, hogy a lőtér kérdését úgy oldották meg, hogy a Move lőterét .10 leállásra építették ki. Az építési költségek ötezer pengőt tettek ki. Az értekezlet végén Farkas Béla dr. mondott köszönetét mindazokyM^* VAGYA Budapesti Nemzetköz,! Vásár •»évi saeaaáoíéjft veit a teWaíéle ÄJ nz5*íéfcrk»s restonjrsg. Ewfc a legjobb gy&pjéa»yageí he%ette«í- t»k, (te éppen »ipán kevéssé scslgál- tak rá a pótany&g megjelölésre, mint példán! a mesterséges gut»!, n modern műgyanták vagy a közismert »íalátatóvé. A hu!szaki ttMioniáHy e bissekeségei áj és értékes íoiaj«i«Rság®kftt testesítenek iu*g ős mint önfeKó, «agyértékű gyártmányok áBják iiaeg helyüket. Ugyanez bátran etmendhaté a Franck eikénakávéról is, amelyet több mint 169 <v» kasssáinsk mint ízesítőt, do asseäy tejfel keverve önáüéaa is egyik legjobb, nemes 7.nmaía*iy*g»i tartotetazó reggelinket és *&s*iw>á»fc*t adja. nak, akik a leventeintézmétiy felkarolásával a leggyümölcsözőbb nemzeti ügynek szolgálatot tesznek. ÄX ©«répái erődrendszer meglep© ereje üf»v<iinEseR* stratégiai mérlege Berlin. November hónapban a nyugati szövetségesek hosszú előkészület után nagyszabású erőmegfeszítésbe kezdtek, amelynek — saját bevallásuk szerint — a háború fordulópontját kellene jelentenie. Kelet európaban és Afrikában bevezetett nagy támadásaikat gondos tervek alapján egyidőben indították meg, mert remélték, hogy a tengelyhatalmak katonai szilárdságát ilymódon megrendíthetik, legalább is súlyos terheknek vetik alá. Mindenesetre elérték, hogy a tengelynek nagyvonalú katonai operációkat kellett bevezetnie. 1. ) Az egyipíom-líbiai térben lezajló védelmi harcok arra kényszerítették Rommel á- born agy ot, hogy kemény álláshareok után kitérjen a 8. brit hadsereg túlereje elől. Cyre- naika nyugati részében azonban ennek ellenére is sikerült tekintélyes időnyeréssel és utánpótlási előnyökkel majdnem küzdelem nélkül új pozíciókat szereznie. 2. Az amerikai-angol harcierők ugyanezen időben végrehajtott marokkói és algíri partraszállása a tengelyhatalmakat azonnali ellenintézkedésre, közelebbről a francia földközi-tengeri partvidék — most mar Toulont is beleértve — megszállásra és az északafrikai helyzet legfontosabb pontjának, Tunisznak katonai megerősítésére kényszerítette. A tengely- hatalmak katonai alakulatai ma már ezeken a helyeken is teljes készültségben várnak4 1, hogy adott időben megfelelő eszközökkel válaszoljanak. 3. Az északafrikai akcióra? egyidőben urduit meg az első szovjet nagy támadás, amely Sztálingrád környékét találta a legmegfelelőbb! terepnek. Kemény, változatos harcok után* amelyek még ma is tartanak, de a német védelem kiválósága és mesteri fogásai egyre jobban éreztetik hatásukat, már’ most megállapíf- } hatjuk, hogy a szovjet hadvezetőség stratéI giai célkitűzései csődöt mondottak. 4. A keleti arcvonal védelmi harcaiban j újabb fejezetet jelent a Kalinin— oropeca ; környékén néhány nappal később bevezetett i második szovjet nagytámadás, amelynek' fo- | lyása, szerencsét illetőleg, -egyszínűén áll az ! első bolsevista kísérlettel, amennyiben a vörös ostromlók itt is megtorpantak a német védelmi fővonalak előtt. November hónapban tehát egymástól messze eső területeken úgy a® perifériális - jellegű, mégis nagyszabású kezdeményezésről tette!,; tanúságot a nyugati szövetségesek. A német hadvezetőség azonban mo9í is rendkívüli ügyesen érvényesítette a belső vonalakra támaszkodó operatív előnyeit és meglepetésszerűen hatalmas tartalékokat vetett küzdelembe. Egyenesen csodálatot érdemel, hogy az ugyanazon időpontban felhalmozódó, részben váratlan következmény elmek német részen mennyire tökéletes formában tudtak
