Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-12-12 / 280. szám

ZALAMEGYEI UJSiC 1942. áevembtr 12. 6. <Hsszonyo£ és leányod Megjötl a téLi sportok ideje, készítsük el kozzá ruháinkat. Síeléshez egy igen csinos ösz- szeállítást láttunk: természetesen hosszú mackó- nadrág, magasnyakú pulóver, középen nagy mo­nogrammal. S a nadrág anyagából boleró hozzá. Ebben az anyagtalan világban erre a célra favo­rizálják a halinát. De sikkes és eredeti elgondo­lás fiatal báránybőrből készült, kívül prémes, egybeszabott sí-ruha is és a kötött kombináció minden változata. Kukoricaniálé. 60 dkg friss kukoricalisztet egy liter fövő tejjel leforrázunk és 3-—4 óráig állni hagyjuk. 2 dkg élesztőt langyos tejben feloldunk és megkelesztjük. 10 dkg vajat, vagy zsírt ha­bosra elkeverünk 1 tojás sárgájával és 12 dkg porcukorral, hozzáadjuk a tejben áztatott kuko*- ricaliszt-masszához, jól elkeverjük fakanállal. Vé­gül könnyedén belekeverjük a tojásfehérjékből ké­szült habot, könnyedén összevegyítjük, mint a tor­tát, zsírral kikent és liszttel meghintett tepsibe öntjük 3 cm magasra, és meleg sütőben lassan sütjük majdnem fél óráig. Tetejét cukorral meg­hintjük és szeletekre vágva, melegen adjuk fel. Ha van, ízesíthetjük lueszeit citromhéjjal. IDŐSZERŰ HASZNOS TANÁCSOK. összetörődött, ráncos citromot tegyük 24 óráig hidegvízbe, visszanyeri frisseségét. Nyugtalan szívdobogásnál igyunk ciíromlevűt cukorral és vízzel feleresztve. Rántást, ételhabarást barnaliszttel készítsünk. Kékfestő anyagot és más, kényes színű anya­got úgy mossunk, hogy előbb egy éjjelre vízben áztatjuk, amelybe 3—4 kanál terpfenti.nl öntünk. Utána kimoshat juk rendesen. Célszerű azt az anya­got, amelynek színtartóságában nem bízunk, még kiszabás előtt így kezelni. Finom porcelánt, különösen festettet, sohasem szabad szódás vízben mosni. A muff ezidén is nagyon divatos. Díszítik bársony masnikkal, virágokkal és szebbnél-szebb tűkkel. * A legújabb olasz divat a kabáttal egyforma szövetből készült táska és a térdig érő kamásni. * Sporthoz igen divatos és célszerű a jambó­sapka, már itt is láttunk egy-két merész hölgyön. * Nagyon felkapott téli viselet fehér ingblúzhoz az ujjatlan angora boleró. Fehérhez minden színt használhatunk, zöldhöz legjobban a barna szín változatai hordhatók. Drapp színhez mély zöl­det, bordóhoz * pedig egész újszerű világoskéket, vagy mustárszínt. * A vállraakasztós táska utóda az övreakasz- tolt táska, amelyet leginkább sporlruhákhoz vi­selnek. Pesti divathölgyek már hordják bundák, vagy kosztümök övére akasztva. Alakjuk legtöbb­ször boríték-, vagy zsebalakúak. * * * RECEPTEK: Savanyútüdő gombóccal. Egy egész tüdőt megmosunk, sóval és egy fej hagymával jó pu­hára főzzük. Ha kihűlt és megkeményedett, ak­kor szép vékony csíkokra szeleteljük, 5 deka zsír­ból két kanál liszttel szép piros ránlást készítünk, pirospaprikát adunk bele és a tüdő levével fel­eresztjük. Majd beletesszük a tüdőt, 1—2 babér­levelet és egy kis ecetet. Hagyjuk főni, amíg jó sűrű lesz. Tálaláskor két deci tejfelt öntünk a tetejébe. Krumpligombócot adunk mellé. 1 kiló krumplit megfőzünk, ha kihűlt, megtisztítjuk és tormareszelőn lereszeljük. Égy kanál zsírral, fél kávéskanál szódabikarbónával és annyi liszttel, amennyit könnyen felvesz, tésztát gyúrunk. Apró gombócokat csinálunk, forró sós vízben kifőzzük, kevés hidegvízzel leöntjük, de ne hűtsük ki na­gyon. Forró zsírban megforgatjuk. * NyúSpáslétom. A feldarabolt nyúlnak elejét, nyakrészét, máját, tüdejét tegyük egy fazék ecetes vízbe, sózzuk meg, adjunk hozzá 2—2 darab ré­pát, gyökeret, egy hagymát és lassú forrással főzzük olyan puhára, hogy a húst a csontról tel­jesen leszedhessük. A húst zöldségestől hajtsuk át a darálón két keményre főtt tojással, kever­jünk bele 2 deci tejfelt, 5 deka mustárt, fél ká­véskanál törött borsot, — esetleg még sót. Aki­nek van, 10 deka füstöltszalonnát adjon hozzá ap­róra vágva. Gyúrjuk jól össze, aki úgy szereti, egy citrom levével ízesíthető, vagy fél hagymát re­szeljen bele. Hosszú tálon formázzuk szép kes- kenyen hosszú alakra. Hidegen kitűnő vacsora­étel több napra. TÓTH GYUL&ä úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat! és szöveteladás Mindszenty-Pehm József: Az édesanya II. kötet A 663. oldal után leteszem a könyvet. Ma­gamba néznék, mit teremtett a sok betűből, lap­ból és munkából összefűzött írás bennem. A lé­lek végtelen mélységét tétován kutató tekintetem ráesik a címlapra. Carlo Dolci képéi nézem. A kicsi Jézus puha párnán, fehér vásznon fekszik. Ha egyedül volna is, mégis mérnök a nagy mű­vész ecsetje nyomán a földre szállott Istenfiát. Azonban hasonlíthatatlanul jobban ragyog fel előttünk mennyei fönsége, amikor ott látjuk mel­lette a föléje hajoló Szűz Anyát. Hódoló imádás, a kiválasztottság alázata, természetfeletti szeretet, aggódó boldogság sugárzik az elmélyedő Szűz .Anyáról. A kép alatt szemembe tűnik a könyv fekete- betűs címe: Az édesanya. Hirtelen világosan ér­zem, hogy a könyv szerzője, a Szűz Anya nyo­mán járva, hódoló tiszteletiéi, a kiválasztottság alázatával, természetfeletti szeretettel, aggódás és boldogság közt elmélyedten hajolt az Istentől a világba teremtett nagyszerű szépség, az édesanya fölé. A leikébe rajzolta és az egész képet kivetí­tette elénk, hogy tiszta gyönyörűséggel szemlél- « hessük és az édesanyai nagyságot annyi változatos vonatkozásában értékelhessük. Éppen ezért könnyű a feladatom, amikor olvasóink számára ismertető i írást akarok adni. Egy-egy vonásban is annyi a | szín, hogy a csupasz vázlatrajz is felkelti az ér- i deklődést. Megdöbbentő a megindulás. Árvákról szól. \ | Olyan árvákról, akik maguk ölik meg. anyjukat, j »akiknek nem kell az édesanya». Tébolyult go- I noszsággal nézik a kiöntött anyai vért kezükön, jj és láthatjuk a rombolást, amelyet ezek a kezek i végeztek és végeznek. A lidérces látomás után j j hirtelen szeretettől sugárzó szemek fényébe öl- j i tözötten jelenik meg az édesanya. Fönn áll a csú- j i csőn, hódolóktól övezetien. Irodalmi nagyságok j ; énekelnek a szent, magasztos, élő szeretetnek., j Majd utóbb művészek lángleikének fénycsóváiban j tündököl. Szenvedők eltorzult arca simul mosoly- \ gósra a puhán, bársonyosan simogató anyakezek \ nyomán. Bűnösök hajtják szenvedély-barázdálta ; homlokukat a szívre, amelynél csak az Tsten tud í jobban szeretni. A népiélek sokvirágú koszorút j fon homloka köré nótából, dalból annak, akinek { a szíve mesébe illő fündérpalotá. Szép így, ahogyan az emberek látják, de természetiül ötté, ahogy az Isten tekintetében sugár- s zik az édesanya. Pedig még ennél is ragyogóbb jj helyre vezet a könyv, a Mennyország kapujához, | a Szűz Anyához. Nem csoda, ha ez a minden an- | gy ülőkén ál fényesebb világosság-központ megigézte jj az anyákat és soha nem látott, nagy és szent íj anyahadsereg felvonulásában gyönyörködhetünk, j; 6 A cikk elején jelzett változatos vonatkozások | bizonyítékai a következő fejezetek. Anyánk az jj Alma Mater, de anyánk az Anyaszent egy ház és a jj Haza. A két utóbbiról szóló részt, ha tudományo­san akarjuk jellemezni, azt írnok — az elkopta­tott, de itt föltétlenül igaz szóval — hézagpótló és annak megismerésére segít, amit tudnia min­den katolikus embernek kötelessége, amit elol­vasni minden embernek érdeke. Egyenes, őszinte, világos választ kapunk például a kérdésre, — a legfontosabbat említjük csupán —, amely az Egy­ház és Haza állítólagos ellentétét állítja kérdőjel­ként a modern életbe. Itt azonban az első benyomásunk az, mintha # az eddigi stílus, amely fejedelmi köntösként pom­pázott, a tudományosság szürkébb kabátját öltene magára. Pedig lez a kezdeti pillanat benyomásának tévedése csak. Rengeteg adatot találunk és ez téveszt meg bennünket. Értelműnk mohón élvezi a bizonyító számok, valóságok rajzását, ugyanak­kor nem ér rá az írásművészet szépségére fi­gyelni. Mint amikor a versnek ütemét, muzsikáját érzékeljük (skandálunk), elrejtőzik előlünk értelme, egyéb gyönyörűsége. Pedig itt is szólhatunk a. költői szépségről, a művész szemmel megfestett képről, amikor az Anvaszentegyház úgy jelenik meg, mint királynői anya aranyruhában és Hun­gária, mint szerelmes szép anya, de engedtessék meg nekem, hogy pár sort még a következő fe­jezetekről írhassak inkább. A könnyűnek vélt feladatom azonban itt ne­héz lesz. Legszívesebben szóról-szóra közölném a hátralévő oldalakat, amelyeken az édesanya és a haza együtt szerepel. Azt hiszem, a' szerzőnek is összeszorult egypárszor a szíve, amikor azokat a sorokat alkotta, amelyek a lélek boldog borújából fakadnak, amikor olyan anyákat Iái maga előtt, mint Volumnia, Coriolánusnak édesanyja, mint Árpádházi Szent Erzsébet és a többiek. Biztosra veszem, hogy az írónak a szeme mcghomáhosodolt. a titokban felszökkenő könnyektől, amikor a sza­bályos sorok ömlöttek a tollából, amelyek a név­telen édesanyáról szólnak, akiknél; csapatában anyák milliói, mint megriadt galambok, véresen, piros szárnyakkal repdesnek a háború lángoló férge legében. A vonuló ezredek felelt, mini sze­líd és makacs vándorsereg: számyrakell anyaszi­vek szálldosnak». Aggódó kutatással repülnek a fagyasztón hideg hómezők felett, a temeteilen bul­lákat vizsgálják, olvassák a sírkereszteket, fölke­resik a kórházak betegágyait, megjelennek a hadi­foglyok keserves éleiében. Ebből a hősies és bá­natos, megrendült hangulatból emelkedünk föl a Magyarok Nagyasszonyáig, aki a szenvedő magyar anyaszívek fölött áll, védő palástjába takarja őket és velük együtt az egész magyar nemzetet. A könnyűnek nevezett feladatom véget ért. Közben egyszer kijavítottam már kezdeti ítéle­temet. Most, amikor befejeztem az ismertetést, akkor látom, hogy teljesen meg kell változtatnom korábbi felfogásomat. Ezért olvasóimból boesána- közelből, meglepetésszerűen próbálnak támadj tot kérek, de mentő körülmény gyanánt legyen szabad megjegyeznem, a könyv annyira egész, hogy minden mondata szinte hozzátartozik teljes­ségéhez. Egészen rendkívüli teljesítmény, amely- lyel a hatalmas kül- és belföldi irodalmat (400- nál több könyvel idéz! Megszámoltuk.) ennyire egységessé és újjá gyúrja. Most veszem észre, a fának száraz törzse csu­pán, amit felrajzoltam. Millió levélke, millió virág teszi élővé a könyvben a törzset, amelynek har­mónia* szépségét élvezheti mindaz, aki figyelmes, anyaszerető szívvel végigolvassa, legyen a ma em­bere, vagy a jövendő korok még kulturáltabb olvasója. Időálló alkotás ugyanis. Ez a rövidke mondat határozza meg irodalmi értékét. Ez legyen köszöntésünk Az édesanya II. kötete felé. A könyvet a Zrínyi K T. jelentette meg. Á könyv tartalmának és a legnevesebb olasz, fran­cia, magyar stb. festőművészek képeinek a küML nyomdai kiállítás méltó keretül szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents