Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-12-05 / 275. szám
1942. december 5. ÚJSÁG 3. 2 km hosszúságú és minden 50 méteren legalább egy-egy fedezék. Kimegyek az egyik megfigyelőhöz, ö is legelt helyen áll. Csak az ellenség felé eső oldalon Tan szem - magassá g ban hosszúkás alakú rés, amelyen keresztül jól beláthatja a vidékei. Innét figyel az őr. Birkával bélelt köpeny rajta, amely szinte a bokájáig ér, lábán szőrcsizmák. Szinte lehetetlen így megfázni. Előtte a falon jegyzetfüzet, hogy felírhassa észrevételeit, továbbá távbeszélőkészülék és a riadócsengő zsinórja. Nappal egyedül van; éjjel azonban kettesével. Odaüllek melléje. Előliünk nem messze húzódik a drótakadály. Ez is éjjel készült, hiszen nappal nem tanácsos oda kimenni. .Tóval távolabb kivehetők az oroszok állásai. Főleg a reg)- geli órákban jól látható a felfelé kígyózó füst. Ok is füstölnek, mert a tél számukra sem farsangi lakodalom. Innét ismét egy fedezékbe megyek. Kettős ajtó véd1 a hideg ellen. Nehezen találom a belső fakilincset. Észrevették jöttémet. Hallom, amint mondja valamely ik: — Itt a vezérőrnagy ür! Az új hadosztályparancsnokot várják az állásokba. — Na, nem egészen! — nyitok be hozzájuk és felelek az előbbi szóra. — Eggyel lejjebb! A szobaparancsnok jelentkezik. Idő kell, amíg megszokja a szemem a félhomályt és felismerem az embereket. Puskatisztítással vannak elfoglalva. Ma pihenőnap van, de azért ilyen könnyebb munka mindig akad. Egy már végzett is, most a kályha mellett, lőszeres ládán ülve, ír haza az édesanyjának. Olvasnivalót osztok ki közöttük. Nem éppen a legfrissebb lapokat, de itt ez nem számít. Nincsen kalendárium, a napok is úgy összefolynak, hogy csak a vasárnapra figyel fel az ember. Ismét az ái-okban megyek. Egy felderítő ellenséges gép húz el felettünk. Fehér a teste, akár a hó. Nagy magasságban jár s megpróbál ellenőrizni berniünket. Dél felé jár az idő. Nagy bádogkannákban hordják az ebédet. A faluban vannak a konyhák. Itt kint nincs mód, sem alkalmas hely a főzésre. Ilyen hidegben bizony elhül az étel, mire kihozzák, azért fel kell melegíteni a kis kályhákon. Ugyancsak kívülről hordják az ivó- és mosdó- vizet is. Amint járom az állásokat, észreveszem, hogy tent az egyik bunker tetején katona mosdik derékig levetkőzve. Mosolyogva jelenti, hogy ő nem fázik. Pedig ugyancsak rajzolja a hideg az ember képéi, ha elhagyja a szélmentes árok mélyét. A géppuskásoknál zsinóron függő kis Mária- érmeket osztok. Nem akarom, hogy esetleg olyan kapjon, akinek nem kell, azért inkább megkérdezem, hogy ki tart rá igényt. Mindenki jelentkezik. Még az is, aki az éjtszaka őrségen volt és fent aludt félemelet magasságban, felébred hirtelen és kér a kis kegytárgyból. Aki megkapja, mindjárt a nyakába is akaszlsümaaKBaoEun 5 ja. Olyan jó látni ezt és tudni, hogy az ima- I könyvből és énemből itt sohasem elég. A legtöbb j katona hívemnek sapkájára oldalt kis érmecskc van ! felvarrva. Az egyik szabadságra induló mondta 1 félve, hogy otthon biztosan szólnak majd érte, i pedig ő így akar hazamenni. Megnyugtatom, hogy mint frontkatonának, j biztosan eltűrik ezt a kis szabálytalanságot. Itt van a közelben egy kis önkéntes. Tudom róla, hogy protestáns. Annál inkább észreveszem a sapkáján lévő kongregációs érmecskét. Csupán azt kérdezem meg tőle, hogy nős-e, a többit már úgyis tudom. Fiatal felesége egyesületi érmét varrta fel férje katonasapkájára. És az viseli szívesen, mert tőle való és ő — az életíárs — hisz annak erejében. Egy másik tiszttársam rózsavízért vesz elő és kérdezi, hogyan,szoktuk mi azt imádkozni. Szakácsnőjük adta neki, mielőtt kiindultunk. A harmadik feszületet Őriz zubbonya zsebében. Menyasszonyától kapta és vigyáz rá hűségesen. — Mennyire megváltoznak itt az emberek — mondja egy gyerekarcú őrmester, aki kísérőmül szegődött a futóárkok útvesztőjében. És beszél többek között egy honvédről, aki itt szokott le rövid idő alatt a káromkodásról. Talán megérezte önkéntelenül, hogy neki hamarosan számot kell adnia az örök Bíró előtt. Az utolsó,, nehéz napokban már zokszó nélkül tűrt mindent. Amikor szíventalálta egy eltévedt golyó, csak any- nyit mondott: jaj Istenem!... Hát igen, nagy iskola ez a háború! És aki foglalkozik néha az élet nagy miértjeivel, rájön, hogy ez sincsen hiába. Három óra felé jár az idő, mire végigjárom az állásokat. Lassan sötétedik. A hó hull sűrű pelyhekben és leled utat, lábnyomot. Fehér Oroszország. Vájjon mikor jön el az idő, amikor nemcsak a természet, de az orosz lélek is fehér lesz e földön? Talán addig még hosszú az út, de bízzunk benne, hogy az is meglesz egyszer.-"tezi Jettarft POTlófj ciKÓm0$* Yuuikak gyártmányuk, nmei,vek :i kávéhoz keverve azt Ízesítik (kávépótlékok). Vannak dyanak, amelyek a szemeskávét helyette- ■» sitik(kávéDÓtlók). Mimikéi asyag* különbözik egymástól, azonban együttesen is jó kávcitalt adnak. Van azonban olyan gyártmány is, amely ezektől különbözik ugyan, azonban alkalmas mindkét hass- nálad módra. Ez a tikóriakávé. A Franek cikóriakávét, akár mint zamatosítót, akár mint önálló jé kávéalapanyagot egymagába.* is — lejjel keverve — használhatják. Használják is sok millió háztartásban több mint 100 esztendeje. Ml «( A leventék szeretetcsatújába Zalaegerszeg minden egyesülete bekapcsolódik Tegnap délután meglelt a városháza közgyűlési terme azokkal a meghívott egyesületi vezetőkkel, akik bele akarnak kapcsolódni abba a hatalmas munkába, amelyet a levente-egyesületek rendeznek meg 1942. karácsonyán. Ma már mindenki előtt ismeretes az a nagyarányú akció,) amelyet *• a Szebb Jövőt! című levente-lap kezdeményezett és a Leventék Országos Parancsnokságának irányítása mellett a leventefiúk és leányok bonyolítanak le. Tudvalevő, hogy több társadalmi egyesület tett olyan irányban lépéseket, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmával a hadba- vonullak hozzátartozóit valami kedves ajándékkal meglepjék. Hogy ennek a sokrétű ajándékozásnak elejét vegye a levente-egyesület, a vezetőség indítványára elhatározta, hogy közös gyűlésre hívja egybe a zalaegerszegi társadalmi egyesületek vezetőit s így hozzák közös nevezőre az egyesületek kívánságait és felkérjék őket arra, hogy kapcsolódjanak bele a leventék gyűjtésébe és vegyék ki részüket a leventeifjúság honvédkarácsonyából. A polgármester nyitja meg a gyűlést Déli 12 órakor már megtelt a városháza közgyűlési terme és vitéz Tamásy István dr. polgármester, levente-egyesületi elnök nyitotta meg a gyűlést. — Nagyhorderejű és szép akció lebonyolításának megbeszélése végett jöttünk össze — kezdte beszédét a polgármester. — A honvédelmi miniszter úr 1942. év karácsonyát a harcoló honvédek és hozzátartozók karácsonyává teszi, önagymél- tóságának az az akarata, hogy az idei karácson}" alkalmával minden hadbavonult magyar katona és annak minden hozzátartozója megérezze azt a nagy szereletet, amivel az egész magyar társadalom kíséri önvédelmi harcunk legnagyobb teher- vállalóit, a magyar honvédet és annak hozzátartozóit. Ennek az akciónak minél eredményesebbé válása érdekében szükségesnek tartjuk, hogy az elindítandó mozgalom egységes lehessen s hogy ezt a mozgalmat minél eredményesebbé lehessük, hívtam önöket össze és kérem, közös megbeszéléssel tegyük lehetővé a szeretet csatájának a melrendezését. A polgármester szavai után Simon József, a levente-egyesület titkára ismertette a honvédelmi miniszter rendeletét. A mozgalmat három ütemben bonyolítják le. I. A harctéren lévő honvédek hozzátartozódnak első meglátogatása, környezettanulmányok elvégzése. A II. ütem: a mozgalom .anyagi szükségleteinek előteremtése, a hátramaradottak ajándékainak előkészítése és december 20-án országos betlehem-járás keretében történő meg- 1 ajándékozása. III. ütem: a harctéren küzdő honvédőinknek küldendő szeretetcsomagok elkészítése és elküldése. Az első ütem a környezettanulmány a hadbavonult családjánál. Rögzítik maguknak, mit is lát lak a meglátogatott családnál? Yan-e gyermek? Milyen a ház Iája? Miben lehet a visszamaradot- taknak igazán segítségére lenni? Ezután közösen levelet írnak a harctérre, vagy a kórházba. Tudósítják a fronton lévő magyar honvédet a család itthoni helyzetéről, a város érdekesebb híreiről, de írnak a levente-egyesületről is és 1 adatják velük, hogy az ünnepek előtt újra felkeresik itthon szerelteiket. 30 fillérnél kezdődik az adakozás Simon József részletesen ismertette a mozgalom anyagi szükségletének előteremtésére tett
