Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-11-28 / 269. szám
6. ZALAMEGYEI UJSA« 1942. hov ember 28. Hermányos ba nem ember Ivét cmlH'r J) es zeiget a major udvarán. Az egyik már öreg. Szép fehér bajusza van, de a szemöldöke bozontos, fekete. Kupájától tölteté az egész fejbőre mozog, amikor a homlokát ráncolja. A másik fiatat, "úgy harmincas lehet. Hosszú létrai- ember,, váltban meghajlott. Keze a térdét veri. Kabát ujja alig ér a könyökénél lejjebb. Karjait úgy Jóhálja, mint az óra az ingáját. Bajusza helyén ráncos a bőr. Mind a ketten bőszárú gatyában, mezítláb. Egy szekérről emelik le a mázsáiéit. Az öreg rátámaszkodik a lőcsre. Te. bőrbajeu komám, s— szól a fiatalhoz mii gondusz,, a vízözön előtt millen okos- sak lehellek az emberek? A bőrbajeúnak nevezett megrándult. Mogorván váilalvonl. — A fene fuggya!- Mer, nézd-e,, komám, éli ippeg ezen gon- dulkollam. — Hál minek gondulkodik rajta? Nekem il- len nem jár a fejembe. Törőggyék róla az uraság. Neki való. Az öreg csavargatja a lőcsöt:-- Pedig, ládde, okos embernek mindenen köii spekulányi. Én azt gondulom, hogy sokkal többet tudhattak, mint mink. Hát magánál biztos többet láttak. Az öreg vagy. nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni a bőrbajcú megjegyzését. Szőtte a fonalat tovább: — Merhát, ládde, iháma is sokat I unnak az emberek. Máma az nem is számít, aki nem ült Vonalon, vagy nem tud bicikliznyi. Máma asse számít, aki nem látott komédiásokat. Meg asse, aki nem hallott rádiót. Meg asse ... A bőrbajcú közbeszólt:-- Csak oszlán ne az süllőn ki, hogy maga se számít. Hanem figyellen, Hermányos bácsi. Ida maga ollan sokat számít, meg osztán ollan okos ember, akkor mongya meg, mi lehet az, aniirül a kisasszon beszélt az ellenőrrel? Aszonta, hogy az nem ta sáner. Hát nfi a macska az a zsáner? Az öreg mozgatta a fejebőrél: — Iiát azt én meg is mondom neked. Hát én azt gondulom, hogy egy kissebbfajta sámedii. — Ne sámcdUzzanak nekem itt! — hallatszott a magtár felől. — Dolgozzanak! — Az uraság! — hökkentek meg és buzgó a rakták össze a mázsáiét. — Na, öreg — szólt az uraság —, még mindig spekulál? Még mindig messze van a föld két sarka egymástól? Nem kapott feleletet.- ' — Siessenek, mert a kocsi rögtön ideér. Ezt a kilenc zsákol lemérik, aztán fölrakják. Kész a mázsáié ? N a, gyerünk! A kél ember nekicihelődik. Egymásután fogják meg a zsákokat és rakják a mázsáiéra. Amikor már négy-öt zsák fönt van, az öreg odabak- tat a szekérhez, hogy leszedje a súlyokat, vagy — ahogy ö mondja —: a körtéket. Az uraság is ellenőrzi ezt a műveletet. — Hát a húszkilós körtét nem hozta ki? — kérdi. — iJehonnem! — Akkor hol van? >- — Itt költ. neki lenni! — Csak kellene, de nincs itt!. Persze, mert megült elfilozoíált a szekéren! Biztosan az úton vesztette el. Na, ugorjon, öreg, a füzianfütyülőjét! Fogja azt a biciklit és repüljön! Körte nélkül vissza ne jöjjön! Odaszól a bőrbajeúnak: — Maga meg jöjjön velem a magtárba! Addig lerostálja a bíbort! Mire előkerülnek onnét, Hermányos bácsi is jön visszafelé. A biciklit úgy vezeti, mint fékszáron a lovat: távol magától. A körte spárgára kötve a nyakában. Néha meg-megáll. Ilyenkor aztán inge ujjával végigtörli a homlokát. Mire nagykeservesen megérkezik, szakad róla a verejték. A körtét a bőrbajcú veszi ki a nyakából. Az uraság nevetve kérdezi: — Miért nem ült föl a biciklire? — Mer nem tudok! — Hát akkor miért vitte el? — Mer azt teccet mondani 1 , A bőrbajcú rásandított: — U’láceik, nem ember!... Kocsis László. KARÁCSONY ELŐTT idejében ezúton értesítjük mélyen tisztelt vidéki Vásárlóközönségünket, hogy a hábos nehézségek miatt ezévben árjegyzékünk nem jelenik meg. Vidéki szállítási osztályunk azonban minden levét beli érdeklődésre a legnagyobb készséggel szolgál ajánlattal és felvílágosí ássál. Meggyőződésünk, hogy karácsonyra különös gonddal felkészült 56 áruosztályunk minden igényt ki tud elégíteni. Kérjük, hogy a várható karácsonyi nagy forgalomra és a postai szállítás torlódására való tekintette! áruházunkat — a szállítás zavartalan lebonyolítása érdekében — mielőbb felkeresni szíveskedjék. BUDAPEST, VIII., BLAHA LUJZA TÉR 4. Magyarország ipari termelésének kedvező állása A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet terjedelmes cikk keretében hasonlítja össze az egyes világrészek mezőgazdasági termelését és fogyasztásál. A vizsgálatok az 1931 1938-as évekre vonatkoznak és a-következő termékeket ölelik fel: búza, rozs, árpa, zab, tengeri, rizs. burgonya, cukor, kávé, tea, kakaó, bor, dohány, gyapot, kender, juta, gyapotvetőmag, lenvelőmag, szója, földi dió, kopra, pálmamag, olívaolaj, kókuszolaj, bus (az ökörhúst, birkahúst és kecskebúst is beleszámítva) tej, gyapjú és selyem. A cikk mindenekelőtt megállapítja, hogy mezőgazdasági termékek terén az egész világon Európa a legfontosabb fogyasztó. 1934-től 1938-ig Európa a világ növényi eredetű mezőgazdasági termékeinek 43.2 százalékát s az állati eredetű termékek 39.8 százalékát fogyasztotta el. Európa termelési hányada természetesen valamivel kisebb volt: állati termékek terén 3.PA százalékot, növényi termékek terén 24.fi százalékot leli. Az európai kontinens élelmezési helyzetének megítélésénél azonban arra is tekintettel kel! lenni, hogy ebben a felsorolásban a hatalmas bevitelre szoruló Anglia is szerepel, úgyhogy Európa élelmezési helyzete ma Anglia nélkül jóval kedvezőbb. E melleit nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a jegyrendszer bevezetése folytán, a termelés és a fogyasztás bizonyos fokig kiegyenlítődött, továbbá f a tengelyhatalmak birtokába került gazdag szov- 5 jel mezőgazdasági területek is nagyot lendítettek | Európa önellátásán. A statisztikai adatok az! mutalják, hogy Európa többet termel az Egyesült -Államoknál. Észak- Amerjka részesedése a világ növényi eredetű termékeiben 1Í5.1 százalékra rúg, fogyasztása viszont 11.8 százalékot lesz. A világ állati eredetű termékek produkciójából 20.3 százalék, fogyasztásából 20.9 százalék esik az északamerikai kontinensre. Állati termékek előállítása terén Európa áll az | első helyen, míg növényi termékek terén Ázsia jj után a második helyen következik. Mindezek a számok azt bizonyítják, hogy Eu- [' répa élelmiszerellátása nemcsak, hogy nem forog jj veszélyben, hanem a háború kitörése óta lényege- jj sen javult is, úgyhogy a háború további folyamán j a lakosság elégséges ellátása nem okoz többé ne- ' Kézséget. FERENCJÓZSEF KESiRÜVIZ Miért születik háborúban több fiúgyermek? A népességi statisztika már régen megállapította, hogy a hadviselő országokban háború idején a békeidőhöz viszonyítva, növekszik a fiúszületések száma. Első ízben a napóleoni időkben mulatták ki a fiúszületések többletét. Ez a jelenség a. világháborúban is minden hadviselő országban mutatkozott, míg ugyanekkor a semlegeseknél nyoma' sem volt. Magyarországon például békeidőben 100 leányszületésre 10ö—106 fiú- születés jut. A háborús években — 1914 -1920-ig ez a szám vidéken 108-ra, Budapesten llü-re emelkedett. A csúcsértéket az 1918-as év mutatta. 1921-től fogva a fiútöbblet újra a rendes szintre süllyedt vissza. A határozott alakban jelentkező törvényszerűségnek magyarázatára a szakirodalom sokféle 'elméletet hozott föl. Egyik orvosstalisztikusunk tanulmányában 20 esztendő magyarországi születéseit vizsgálta meg ebből a szempontból és arra az eredményre jutott, hogy a fiúszületések többlete a szülők korviszonyaival, a többlet háborús fokozódása pedig a kormegoszlás eltolódásával függ össze. Háború\idején a fiatalabb korosztályok távollétében a születések nagyobb száma kerül ki olyan családokból, amelyekben a szülök idősebbek és nagyobb közöltük a korkülönbség. Ezt a felfogást támogatja a törvénytelen- szülelések számaránya is. Ezekre ugyanis jellemző, hogy az apák és anyák is rendszerint fiatalabbak, így rendes években is igen kevés a fiú és háború alatt se következett be a fiúszületések fokozódása. A vizsgálatok kimutatták azt az érdekes jelenséget is, hogy háború idején született fiúcsecsemők életképessége is nagyobb: halandóságuk a leányokéhoz képest kedvezőbben alakult. (Természettudományi Közlöny). TÓTH GYUi.it úri és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivatj és szóveteladás
