Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-11-28 / 269. szám

2. '/.ALAMEGYEI ÚJSÁG 1#42. november 28. is megérti’a lemondásra és minden áldozatra kész hazafias érzésű lakosságunk felhívásomat. Különösképpen a gazda közönséghez, elsősor­ban a többségei jelentő kisgazdatársadalomhoz fordulok felhívásommal, amely a magyar aka­rást, a magyar erőt, a magyar nemzet gerincet képezi. Mint ilyennek, e legkomolyabb időkben neki kell a jópéldával elöljárnia! . Nem elég a harctéren küzdő apára, vagy fiúra jogos büszke­séggel hivatkozni, hanem amiképpen példás hű­séggel és önfeláldozással küzdenek hős fiai a fronton, hozzájuk méltóan áldozatos, takarékos, fegyelmezett munkásai kell,' hogy legyenek a ma­gvar éleinek, a győzelmes magyar jövőnek. Tisztában van mindenki azzal ma, hisz tudja a hazatérő katonáinktól, hogy ebben az élet­halálharcban csak győznünk lehel, mert, ha nem, úgy az a magyar faj végpusztulását jelentené. Ezért egy akarattal és égy elszántsággal áll­junk helyt itthon minden, még oly nehéznek lát­szó követelménnyel szemben is. így leszünk mél­tók mi, ilthonmaradottak az életüket értünk fel­áldozó fiainkhoz. Ez a megértés megacélozza a külső és belső front 'erejét és biztosítéka lesz a győzelemnek. Azokra pedig, akik ki akarják magukat vonni e hazafias kötelességek teljesítése alól, vagy fegyelmezetlenül viselkednek, gondunk lesz és pél­dásan sújt le majd rájuk a magyar igazságszol­gáltatás vasökle. Zalaegerszeg, 19-12. november 25. vitéz gróf Teleki Béla sk kormánybiztos főispán. Pedagógiai szemináriumot tartott az alsólendvai járás tanítósága Az alsólendvai járás tanítósága 26-án tartotta Alsólendván az őszí szemináriumi napot- A fél 9-i szentmise után a polgári iskolában gyűlt össze a tanítóság. Itt a Hiszekegy elmondása után Szép János alsólendvai igazgató, körzeti iskolalelügyelő üdvözölte a vendégeket és a tanítóságot. Beszédé­ben felemlítette a tanítóság nehéz helyzetét. A mai viszonyok között a kevés fizetésből csak nagy ne­hézségek közöli élhet meg. Utána a tankerületi kir. főigazgatóság ki­küldöttje, Buday István dr. tanügyi fogalmazó emelkedett szóra. Elismeréssel adózott a tanító­ságnak. Kérte, legyen türelemmel, amit lehet, megad az állam. A mostani kultuszminiszter egyik beszédében azt mondotta: Emléket nem ércbe akarok állítani, hanem a tanítóság szerében — Gondoljunk a fronton küzdő katonáinkra, ők óri­ási áldozatokat hoznak, a mi áldozataink csak pa­rányiak az övékéhez képest. A győzelem nemcsak' a katonáktól, de 'tőlünk is függ. Nagy figyelemmel és megértéssel hallgatott beszéde után a mintalanítások következtek. Elsőnek Dolgos Gabriella bán tornyai taní­tónő betűtanítása következett. A kis vend gyerme­keket szépen fe’épílell és szemlélteted tanításában megismertette a »b» hanggal és betűvel. Utána Horváth Sándor alsólendvai tanító élénk és hangulatos fogalmazás tanítása követke­zet l. A gyermekek elsőrangú fogalmazása a búcsú­ról, — a tanító munkájának százszázalékosságát* bizonyította. Harmadiknak Slápsi Ilonka csen te völgy i ta­nítónő a VU—Vili. osztályos leányokat tanította meg a pecsét-tisztítás művészetére. Szemlélteié- sével és elsőrangú tanítói egyéniségével valóban úlravalót adott a falu jövendő asszonyainak. De tanításából még mi is tanulhattunk. A tanítások után az önbírálatok és a bírála­tok hangzottak el. Mindegyik bírálathoz, illetőleg tanításhoz hozzáfűzte értékes tapasztalatait és meg­jegyzéseit Buday István dr. tanügyi fogalmazó. Mind a tanításokból, mind a hozzászólásokból minden laníló lániilhalott valamit. Tüske József kapcai tanító a bajtársi szol­gálat fontosságát és mibenlétét ismertette meg rövid, szabatos beszédében. Titán József népművelési előadó a népműve­lési munka fontosságát hangsúlyozta. Kérte a ta­nítókat, hogy minél nagyobb mértékben munkál­kodjanak ezen a téren. Rhosóczy Rezső tanügyi előadó köszönte meg a vendégeknek a megjelenést, a szereplő tanítók­nak a munkát és mindannyinak a figyelmei. A Himnusz eléneklése után a szeminárium véget ért. Minden 18—48 éves zsidó jelentkezni köteles A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, amelyben elrendeli, hogy minden zsidónak szá­mító férfi, aki 1894. január 1-től 1912. decem­ber 31-ig született, nyilvántartás és ellenőrzés vé­gett köteles jelentkezni. Jelentkezni tarlozik minden, közérdekű mun­kaszolgálatos zászlóaljba beosztod zsidó illetékes munkaszolgálatos zászlóaljánál és minden egyéb jelentkezésre kötelezett személy a lakóhelye sze­rint illetékes bevonulási központnál. A katonai parancsnokságoknál való jelentke­zés ulán. 14 napon .belül minden jelentkezésre kö­teles a népmozgalmi nyilvántartónál köteles je- lentkeznie, ahova mindenkinek magával kell vinnie összes katonai okmányait, állampolgársági igazol­ványát, esetleges útlevelét és kél darab 6x9-cs fényképet, amelyek később személyazonossági • iga-' zolványül is szolgálnak. A katonai parancsnokságra u'.azás esetében a vasnti III. oszt. jegy és a szegénységi bizonyítvány felmutatása ellenében a katonaság megtéríti. Mit kell tudni a zaiai zsidóknak? Ezael ár, általános rendelettel' kapcsolatosan a 3. kerületi katonai parancsnokság vezetője a zsi­dók jelentkezési kői elm ei U égével kap. soi*!< s in u következőket rendeli el: A III. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj állományába larlozók Kőszegen tallóznak jelein­kéin i, mégpedig: 1900, 1901. évi születésűek 1912. december 3- án, 199.2., 1903. évi születésűek 1912. december 4- én, 1904., 1905. és 1906. évi születésűek 1912. de­cember 5-én, 1907., 1908. és 1909. évi születésűek 1912.| december 7-én, 1911., 1912., 1914. és 1915. évi születésűek 1942. december 9-én, 1910., 1913. és 1916. évi születésűek 1912. december 15-éri, 1917., 1918. évi születésűek 1942. december 18- án, 1919., 1920. évi születésűek 1912. december 19- én, 1921. és 1922. évi születésűek 1912. decem­ber 21-én, 1923. és 1924. évi születésűek 1942. decem­ber 23-án a munkaszolgálatos zászióalj parancs­nokságánál a jelzett napon reggel 8 órakor. Az egyéb Kmsz. zlj. állományába tartozók december 3—12. közölt kötelesek jelentkezni ille­tékes parancsnokságuknál, kivéve az 1910., 1913. és az' 1916. évben születettedet, akik. tekintet nélkül beosztásukra, szintén Kőszegen kötelesek jelent­kezni. A vonalosztályokhoz, kórházakhoz tallózók december 3-án alábbi, illetékes bevonulási központ­nál kötelesek jelentkezni, kivéve a fentebbi há­rom korosztályt, akik szintén Kőszegen kötelesek jelentkezni december 15-én reggel 8—11 óra között. Bevonulási központok Zala vármegyében az alábbi bevonulási köz­pontok működnek: a Nagykanizsa m. város, valamint a nagy- kanizsai, pacsai és le tényei járásban lakók a 25. bev. központnál Nagykanizsán, a tapolcai, sümegi, és keszthelyi járásban lakók a 26. bev. központnál Tapolcán, a Zalaegerszeg m. város, valamint a zala­egerszegi, lenti, novai és zalaszentgróti járásban lakók a 27. bev. központnál Zalaegerszegen, végül az alsólendvai, Csáktornyái és perlaki járás­ban lakók a 126. bev. központnál Alsólendván. Kivételt képeznek az 1910., 1913. és 1916. évi születésűek, akik valamennyien 1942. december 15-én 8 órakor a III. Kmsz. zlj-nál Kőszegen tartoznak jelentkezni. A jelentkezés ideje: az 1894., 1895., 1896. és 1897. évi születésűek 1942. december 3-án, az 1898., 1899. és i960, évi születésűek 1942. december 5-én, az 1901., 1902. és 1903. évi születésűek 1912. december 7-én, az 1901., 1905. és 1906. évi születésűek 1912. december 9-én, az 1907., 1908. és 1909- évi születésűek 1912. december 11-én, ' az 1911. és 1912. évi születésűek Í912. de­cember 14-én, az 1914. és 1915. évi születésűek 1942. decem­ber 16-án, az 1917., 1918. és 1919- évi születésűek 1942. december 18-án, az 1920., 1921. és 1922. évi születésűek 1942. december 21-én, az 1923. és 1924. évi születésűek 1942. decem­ber 23-án, naponta 8—11 óra között. A jelentkezési kötelezettség vonatkozik azokra is, akik a november 5-i bevonulás alól valami miatt mentesítve leltek, vagy onnan elbocsátották Ezek lilán a jelentkezések után kell a Nép­mozgalmi Nyilvántartóknál megjelenni a személy­azonossági igazol ván vökért. RIHYI, hírszolgálatban, elevenségben, színességben pedig a «gyei Djság mindenkor vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents