Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)

1942-11-13 / 256. szám

9. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1942. november 13. sor. A harcok' során az ellenséget, helyenként közelharcban, visszaverték. A keleti arcvonal többi szakaszain nem volt harci tevékenység, kivéve a légi haderő feros támadásait, amelyet az ellenség szállító­oszlopai. csapattáborozásai, s utánpőtló-rak- tárai ellen folytatott. E támadásokkor tartós eredményeket értek el. Torzskok fontos köz­lekedési csomópont elleni éjtszakai támadá­sunk során nagy tüzek keletkeztek. A kronstadti Öbölben haditengerészetünk egyik parti ütege több telitalálattal megsem­misített egy szovjet tengeralattjárót. Hírek mindenfelől^! y í ** Szombathelyen Vámos Győző repülőfő­hadnagy vadászat közben véletlenül agyon­lőtte magát. Lesen ült és cigarettára gyújtás közben a cipőfűzője beleakadt a fegyver ka­kasába, amely elsült és szétroncsolta a fiatal repülőtiszt fejét. Pilisen László János postaaltiszt felesége udvarié ja helyett a legjobb barátját szórta szíven. Makón Batik Antal 20 éves legényt há­rom ismeretlen legény megtámadta és le­ütötte. Mire észretért, teljeséne levetkőztették. Ruháit később a templom kilincsére fel­iakasztva megtalálták. Göndörházia község határában kavicsfejtés közben a part lecsúszott és maga alá temette Török Sándor 43 éves bányászt, akit hol­tan húztak ki. Kassán Schlézinger Herman tollkeres­kedő hosszabb idő óta rossz viszonyban élt családjával. Főiskolás fia egy mérlegsúllyal agyonverte. Budapesten Fülöp Zoltán szűcsmester mű­helyében száradásra kitett szőrmék közül a rólóhúzó kampójával kihalásztak 30 ezer pengő értékű ezüst és kékrókát. KGISnSs megálSapodást akartak kofái a körjegyii olott Székesfehérvárott Rendkívül érdekes ügyben hozott ítéletet la székesfehérvári törvényszék. Ugyanis, ifj. Kuka János földműves valami verekedésért íogházra ítélték el és meg kellett kezdenie la büntetés kitöltését. Előbb azonban a korcs­mában szedett be egy kis. bátorságot, ahol megismerkedett Kakas Józseffel, aki vállal­kozott 250 pengőért, hogy leüli a büntetést. Később Kakas meggondolta a dolgot és barát­ját ajánlotta. Sándorovics meg is jelent a megbeszélt helyen, majd elmentek a kör jegy­zőhöz és annak módja és rendje szeriül szerződést kössenek. A körjegyző persze nem volt hajlandó megírni a szerződést, s így Sán­dorovics elismervényt adott az előlegről az- Kal, hogy a büntetés kitöltése után a többi pénzt is felveszi. Ment is minden a maga rendjén s már két hónapot ült Sándorovics Kuka helyett, amikor az országos bűnügyi nyilvántartóba beérkezett újlenyomat okát fe­lülvizsgálva megállapították, hogy a börtön­ben nem Kuka, hanem Sándorovics ül. Ezekútán került most a törvényszék elé a bárom jóbarát, ahol azután kellőképpen ho­norálták is a bajtársi szellemet, s Kukát 9- Kakast és Sándoroviosot pedig 8—8 hónapi börtönre ítélték. OLVASSA A ZALAMEGYEI ÚJSÁGOT! A szamárlétra nem szolgálja sem a tisztviselők, sem az államigazgatás érdekeit A felsőház most tárgyalta a tisztviselőknek j ideiglenesen állami státusába való sorozásá­nak törvényjav aslatát, amelyhez a felsőház tag­jai közzül többen felszólaltak. Ezekkel a fel­szólalásokkal kapcsalatosan a be'ügyminiszter, Keresztes Fischer Ferenc, érdekesen indokolta 'meg a törvényjavaslatot. Hangoztatta, hogy nem akar döntést pro­vokálni, hogy mi a helyes, a tisztviselő vá­lasztás, vagy a tisztv iselő kinevezés, mórt nem tudja, hogy mit hoz a jövő és nem tudja, hogy az ország helyzete mit fog indokolttá tenni. Ez az oka annak, hogy a javaslatnak ideiglenes jelentősége van. Ha jó államigaz­gatást akarunk, akkor azt az álláspontot kell hangsúlyozni, hogy csak az a tisztviselő me­het előre, aki a követelményeknek megfelel. A szamárlétra elvének a végtelenségig val» fokozása és alkalmazása nem szolgálja sem a tisztviselők, sem az államigazgatás érdekeit. A felsőház a törvényjavaslatot elfegadta. Megállapították az árpa, zab és kukorica vántőriési díját A közellátásügyi miniszter rendeletet j adott ki az árpa, a zab és a kukorica vám- 1 őrlési és vámdarálási díjairól. Eszerint a vám- őrlésre jogosultak részére végzett őrlésért bár­milyen bajtóerejű vagy berendezésű malom üzembentartója a lisztőrlés céljából álvett idő­szerűen száraz, vagy kitisztított, gyammag- mentes árpa, zab és kukorica minden 100 kg-ja után az árpánál és zabnál legfeljebb 3.30 pengő őrlési díjat és 3 százalék póriast, míg a kukoricánál legfeljebb 3 pengő őrlési díjat-és 2 százalék porlást számíthat. Á ma­lom üzembentartója a lisztőrlés céljából át­vett és megtisztított árpa és zab után 97 szá­zalék, kukorica után pedig 98 százalék őrle­ményt — lisztet és korpát — köteles ki­szolgáltatni, míg a tisztiíási eljárás során ki­választott őrölhető hulladékot megdarált álla­potban vissza kell Aidni. Az árpa, a zab és a szemeskukorica da­rálásánál, illetve zúzásánál a természetben szá­j mított díj, illetve'v ám címén bármilyen hajtó­erejű vagy berendezésű malom üzembentar­tója, a tisztítatlan állapotban átvett termény. 100 kg-ja után 8 százalékot, poriás címé* további 1 százalékot, összesen tehát 9 százalé­kot, míg a csőveskukorica darálásánál a tisz­títatlan állapotban átvett termény 100 kg-ja után 12 százalékot, poriás címén további 2 százalékot, összesen tehát 14 százalékot köte­les felszámítani. A darálás céljából átv ett tisz­títatlan árpa, zab és szemeskukorica után 91' százalék, rpíg a csőv eskukorica után 86 száza­lék darát kell kiszolgáltatni. Az árpa, zab, va­lamint a szemes- és csőv eskukorica őrléséért, vagy darálásáért a most megállapított őrlési, illetve darálási díjon és porlási százalékon fe­lül bármilyen más díjazás, például szitapénz, fuvarköltség, forgalmiadó váltság stb. nem számítható fel és semmiféle szolgáltatás nem köthető ki. Rusza András hovéd teljes golyószóró felszereléssel átúszta a Dont és négykézláb kúszva a hátán vitte haza sebesült bajtársát (Honvéd haditudósító század. Rozsnyay Simon hadnagy). A Don piartján, 1942. október hó. A sok névtelen magyar hős neve közül a nyilvánosság elé kívánkozik egy derék fel­vidéki honvéd, Rusza András neve. Huszon­három éves, Dernőn vasmunkás, a Rimia RT.- nél. Otthon nyolc testvére van, ő maga már fel éve harcol. Egyik erőszakos felderítésük után, ami­ben mint golyószórós vett részt, a Don túlsó partjáról visszatérőben rajával együtt gumi­csónakba szállt. A vörösök nem sajnálták a lő­szert, állandóan lőtték őket. Még el sem in­dultak, telitalálat érte a csónakot, úgyhogy az kettévált és a benneülők vízbepottyantak. Rusza András vállán ott csüngött golyó- szórója, fején pedig ott volt a sisiakja. Nem sokat gondolkodott. Amíg társai más csónak után néztek, ő egyik kezében magasan tartva a golyószórót, nekivágott a 120 méter széles Donnak, hogy ideáiról fedezhesse pajtásai át­kelését. Előtte, mögötte csapódtak le a szov­jet géppisztoly-lövedékek, Rusza András azon­ban úszott tovább. Hosszú ideig tartott, amíg átért. De megérkezett. Bajtársai közben má­sutt, tőle messze keltek át. Levette sisakját, megtörölte vizes arcát, kirázta bakancsából és ruhájából a vizet és meghúzva derékszíjját, útnak indult, hogy az orosz aknavetőtűzön átkússzon csapatához. Reggel hat óra volt. Hűvös volt, Rusza mégis izzadt. Egyszer csak halk hangon meg­szólal valaki: — Cimborám, ne hagyj itt. Megsebesül­tem. Egy sebesült magyar honvéd feküdt ott láblövéssel. Nem tudott menni. Mit tesz * jó bajtárs ilyenkor? Nem gondolkodik sokat, hanem v iszi ma­gával sebesült társát. Igen ám, de a túloldal­ról állandóan lőttek és így csak négykézláb* lehetett előrehaladni. Rusza felvette hátára sebesült bajtársát és úgy kúszott vele együtt. A nagy baj a magyar aknazárnál jelentkezett. Rusza úgy számította, ha egyedül lesz, akkor megvárja az estét és kerülővel hazajut. Se­besült bajtársának azonban orvosi segítség kel­lett és így nekivágott az Istenkísértő útnak'. A magyarok Istene azonban megsegített* a magyar honvédet. Egyszer ránehezedett egf, aknára, az csodálatosképpen nem robbant fel. Már estefelé járt az idő, amikor kimerülte* hetámolygott Rusza András honvéd, válla* golyószóróval, oldalán lőszerrel és hátán se­besült baj társával. Es amikor megkérdeztük tőle, hogvaa bírta ezt ki, mosolyogva mondotta: — Ez semmi! Gál János őrvezető, sa­lunk! földműves törött karral, balkarjában szi­lánkkal, jobb combjában kilenc aknaszilánk­kal úszott át egyedül a Donon. Az a valami? Ilyen ember Rusza András magyar hon­véd! Eris. nagy férfiaknak való méretekb** raktárra érkeztek úri divat-kamgalrnok sötét­szürke mintázatban a legjobb brfinni gyapjjÚ- szö ve tgy áriakból a Schfltz Árakázba.

Next

/
Thumbnails
Contents