Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-11-11 / 254. szám
2. gezték, hog)' a harc továbbra is Marsa .Matruh Környékén, tehát egyiptomi területen folyik. Valótlanok azok az angol jelentések, amelyek szerint a brit csapatok több helyen átlépték a líbiai határt. A lob a cl szín tér mindenesetre most már Marsa Matruhtól nyugatra van, mint Berlinben kiegészítő’leg köziölték. A legutóbbi 48 óra folyamán az angolok nagyszabású kísérletet tettek arra. hogy Bommel hadseregét bekerítsék, ez a kísérlet azonban nem sikerült. Angol gyorscsapatok megkísérelték, hogy a déli szárnyon messze előretörjenek és ezzel a német-olasz afrikai hadsereg zömét átkarolva, elvágják líbiai össze- kötteé-étől. Rommel mozgékony védekezése azonban ezt a tervet meghiúsította. A harcokról a déli órákig még nem közöltek részleteket. Döntés előtt a távolkeleti csata Tokióba érkezett jelentések szerint Guadalcanal szigetén a japán csapatoknak november 8-án sikerült az amerikaiakat egészen szűk térre összeszorítani. Vasárnap óta az arcvonal egész hosszában ádáz megsemmisítő csata V\ ZALAMEGYEI UJSÁg dúl. Ebben résztvesz sok japán haditengerészeti repülőgép is. Mar a csata első napján a szigetnek az amerikaiaktól megszállt északi partján romokban hevert 141 kiserőcl és sok földerőd. Ugyanezen a napon japán harci repülőgépek megtámadták a Csendes-Öceán déli részén lévő amerikai támaszpontokat. Savában, a Fidzsi-szigetek fővárosában, nagyrészt elpusztították a kikötő vidékét és a katonai barakkok negyedét. Azonkívül újabb támadást intéztek a még mindig égő Townsville északausztráliai kikötőváros ellen. Több hullámban végrehajtott légitámadások ismételt bombázásai rombadöntötték a kikötőben lévő raktárháznegyedet, amely már a legutóbbi légi támadások alkalmával is súlyos károkat szenvedett. Townsvilletől mintegy húsz tengeri mérföldre keletre bombata’álatta! elsüllyesztettek egy foszfáttal megrakott 6000 tonnás nagy gőzöst. A keleti hadszíntéren a jelentések szerint nem történtek nagyobb arányú események. Tuapsze vidékén a német csapatok elfoglaltak néhány fontos fennsíkot. Sztálingrádban rohamcsapat-tevókenv- ség volt. A többi szakaszon csak kisebb hadmozdulatokat hajtottak végre. FAZEKAS LÁSZLÓ írja: Férfiak városa Fehérítés a vízparton ■ in. Délután lemegyek a patakhoz. Messziről látom már, hogy népes a partja. 1 űzet égnek, felette vedrek gőzölögnek. Azt hinné az ember, hogy világjáró vándorok pihentek meg itt és készítik korai vacsorájukat. De amint közelebb megyek, látom, hogy a mi embereink. Bakancsok a szárazon pihenj-állásban szellőződnek, térdig feltúrt alsóban katonák mosnak a parton. A frissebbek közül páran már végeztek is és cigarettázva várják, hogy a lóitató vedrekben kííőjjön a ruha, mások már ki is teregettek a zöld gyepre. Itt egy nagybajuszú magyar, mélyen a víz fölé hajolva dörgöli zöldszínú ingét. Jókora, káposztáshordóra való kövön áll, egy lépésnyire a parttól. Ott már mélyebb és tisztább a víz. Ide állok mögéje, hogy ne vegyen észre. Nem akarom zavarni munkájában, meg azután szeretném látni, hogyan is tisztul a ruha a katona kezében. Éppen kiteríti a lábai elé a kőre és szappanozza, főleg a gallér tájékán, majd két kézre fogva, újra dörgölni kezdi. Jó ideig tart ez a művelet, míg végre felemelkedik. Látszik a mozdulatán, hogy a dereka jobban elfáradt a nagy hajolásban, mint a keze a mosásban. Elkel egy kis pihenés neki. A jó alkalmat felhasználom arra, hogy a fehérítésről egy ki■Női : férf hai i qyermek risnya ■ ’-lorviAth J átlőné ; : , divatüzletében Plébánia-épü et. | csit elbeszélgessek vele, mert hiszen szóból is tanul az ember, no meg a háború a meglepetések hazája. Hátha a mosás terén is hozott valami új találmányt a világnak. Megkérdezem... azért a bajtárstól, hogy a * fehérnemű könnyén tisztul-e? j — Tisztulni ippén tisztul — feleli las- j san és megfontoltan —, de a por, meg az izzadság úgy beleette magát, hogy bizony ölég türelem köl!, mire kidörgüli belülié az ember. — Aztán mindjárt az első alkalommal1 sikerült a munka? — Hát, ami azt illeti, mehetett vona jobban is, de azér csak ment. Látom rajta, hogy nem szívesen beszél e tárgyról. Szinte úgy kell minden szót kihúzni belőle. De nem kérdezem meg ennek az okát. Majd előjön vele, ha egészen megérik benne. — Szeretném, ha elmondaná nekem elejétől végig, hogyan végzi a mosást, mert, tudja kíváncsiak áin az emberek otthon arra, hogy mi hogyan megy idekint. Erre azután mégjobban elakad a szava. Látszik rajta, hogy igyekszik sorbarakni azt, amit akar, mielőtt kimondaná. — Iszen, ami azt illeti, emondom én, csak a nevem ne kerüljön iaz újságba! — Aztán miért ne? — kérdezem kíváncsian. — Mer’ az asszonynép kíváncsi természetű, aztán könnyen a kezibe kerühet az újság. Biztos eccerre azt mondaná: na, ez a Mihál szóllon még egy szót, ha hazakerül! Most megtanulta majd böcsülni az asszonymunkát ... Iszen, nem mondom, valami igaza lenne, de nem jó az, ha tuggya az asszony, hogy ér valamit a házná’. Meg aztán a bö- csülésbü így Í3 ki fog neki jutni, csak haza kerüjjek. Fölösleges neki megtunni, hogy mér.. Mivel látom, hogy a gondolkodásban nagyobb hiba nincsen, megígérem a névelhallgatást. Mihály nyelve egyre nagyobb lendületet vesz Ó3 szép sorjában elmondja a mosás mikéntjét. Először bizony nehezen ment. Vizezte, szappanozta, öblögette és a végén elmondhatta, hogy a mosás sikerült, csak a ruha nem lett tisztább. Visszagondolt azután az otthonra és eszébe jutott, hogy a felesége áztatni is szokta a ruhát, meg főzni is. Miután ezeket a műveleteket is besorolta a fehérítés 1942. november 11. rendjébe, mindjárt jobb lett az eredmény. — Látja, látja, miért nem kérdezte meg idejében otthon a mosás mikéntjét! — korholtam mosolyogva. —- Iszen, ha eszembe jutott vóna! Az asz- szony, úgy teccik, gondot rá, mert avva eresztett el, hogy a ruháidra gondó ám, Mihál! De azér’ nem szót vóna többet. — Biztosan elfelejtette, — mondom én. — Iszen lehet, nem mondom, de azér’ vót benn egy kis huncutság is. Most még a vasalást tárgyaljuk meg, ami gyorsan megy, mert csak meg kell egy kicsit húzkodni a még nem egészen száraz ruhát. Tov ább megyek. Nem akarom kés-e’tetni munkáiukat. De, amikor nem látnak, megállók és nézem őket. Szeretném egy képre felvenni az ezerarcú dolgozó katonát és hazaküldeni. Hadd lássák, hogv. milyen az új magvar. aki lőporfüst, vér, küzde’em és lemondások kö ött tanulta meg igazán értékelni a munkát, az otthont éf> a keresztény elveken fe’épült családi életet. (Vége). A pUspöki helynök szentelte fel a nagykanizsai Jézus Szíve templomot Nagyszabású ünnepség keretében szentelte; fel vasárnap a nagy kanizsai Jézus Szív e templomot Simon György dr. püspöki helynök nagyprépost, akit megérkezésekor Krá.ky István dr. polgármester üdvözölt igen meleg szavakkal. A lélekemelő ünnepségen megjelentek teljes számiján úgy a világi, mint az egyházi előkelőségek és mindenki Nagykanizsa lakossága közül, aki csak megjelenhetett. A szentelés után Simon dr. püspöki helynök ünnepi szentmisét mondott fényes papi segédlettel, majd Langmár Lipót kanonok, zalai főesperes lépett a szószékre és onnan nagyhatású beszédet mondott. A szentmise és az ünnepség a Pápai Himnusz hangjaival ért véget. ^**»**WWMW»*JM»W***¥**M*»**A#*¥** Egyházi hírek A szécsiszigeti plébániatemplom belekerült az egyházművészet érdeklődési körébe. Az elmúlt vasárnap Molnár Ernő dr. látogatta meg az Országos Egyházművészeti Tanács részéről. A zalaegerszegi ferences plébánia hivatal ezúton közli a város lakosságával, hogy folyó hó ti—19 napjain Szent Erzsébet tiszteletére kilencedet tartanak. Minden este 5 órai kezdettel litánia és ájtatosság lesz a kilenced keretében. A kilenced három utolsó napján, vagyis 17., 18. és 19. napokon triduum Í3 lesz, vagyis minden litánia előtt 5 órakor szentbeszéd is lesz Szent Erzsébet tiszteletére. Szent Erzsébet tulajdonképeni ünnepe 19- én van, amikor reggel 8 órakor ünnepélyes szentmise lesz, amelyen a ferences harmad rend tagjai teljes számban megjelennek és utána a város szegényeit a régi szokás szerint megvendégelik. Este természetesen ano- véna és a triduum utolsó napja, úgy szent- beszéd, mint a kilenced litániája és ájta- tossága meg lesz tartva. — Éltcscbb, puffadásban szenvedő embereknél úgy a belek pangását, mint az emésztés renyheségét a természetes »Ferenc József« keserűvíz rendszerint hamar mérsékli, a rekeszizom emelkedését csökkenté, és a maga» vérnyomást gyakran számottevően leszállítja. Kérdezze meg orvosát!
