Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-11-09 / 252. szám
\ 3. veket, hogy a felesleges mennyiségeket ve- |gyék igénybe és azoknak juttassák, akiknek nincs. A széniéjadagga! kapcsolatosan a közellátási miniszter a vármegye fejadag iránti kérelmét azzal utasította el, hogy így is alig biztosítható az ország szükséglete. A közigazgatási bizottság ülése csatlakozott Szatmár vármegye ama átiratához, amely szerint együttesen kérik a feketepiacok és árdrágítások felszámolására a feleslegek minden gabonából való igénybevételét az árak felemelése és a kiszolgáltató szervek tökéletesítése mellett, mert a vásárlási jeggyel rendelkező munkások a mai v iszony ok között semmiképpen sem tudnak gabonát vásárolni. Sümeg vízellátása \ ármegyénk közegészségügyi állapotával kapcsolatosan Gyömörey Sándor kérte, hogy a vármegye mindent kövessen el Sümeg egész- ségügyi állapotának és ezzel kapcsolatosan az egészséges ivóvíz előteremtésének kérdésében, Jmert az idei nagy tífuszjárvány állandóan ismétlődő jelenség. Kérte, hogy fa Közegészségügyi Intézethez forduljanak, hogy az egészséges kutakat fúrjon a községben. Ezzel kapcsolatosan a vármegye tisztiorvosa kijelentette, hogv Sümeg ezirányú szükséglete már régebben megoldást nyert volna, ha a képviselőtestület a községben nem járna állandóan más utakon, mint a felettes hatóságok. Az elkészííett költségvetések azonban ma már semmit sem érnek és teljesen céltalan ismét a Közegészségügyi Intézethez fordulni, mert ZALaMEGYEI újság amikor a próbafúrások megvoltak, a közsén- mindenféle kifogást emelt a fúrások ellem Brand alispán szerint ebben a kérdésben a község már kétszer is szembe került a lelet- lesekkel és nincs más mód, mint az ügyei áttenni a törvényhatósághoz, hogy az bírálja el a dolgot és jogánál fogva oszlassa fel a képviselőtestületet, mert az szembe került a község lakosságának érdekeivel. A vármegye egyébként egy korábbi perrel kapcsolatosan már olyan nagy anyagi hasznot hozott a községnek, hogy már ezért is annak lojáli: abban kellene viselkednie a vármegyével szemben. Két tanító felfüggesztése Végül is úgy határozott a közigazgatási bizottság, hogy az ügy teljes felülvizsgálását az alispánra bízza és felkéri, hogy, ha a viszonyok olyanok lesznek, tegyen jav adatot belátása szerint és lépjen érintkezésbe a Közegészségügyi Intézettel új felülvizsgálat céljából s ha akkor jónak látja, vigye a község képviselőtestületének ügyét a törvénv hatóság elé. Az egyes havi jelentéseken kívül a vármegye tanfelügyelőjének javaslatára a köz- igazgatási bizottság állásától azonnali hatály- lyal felfüggesztette Bődéi János zalaegerszegi és Szabó Sándor búesúszentlászlói tanítókat hazafiatlan kij elentéseik miatt, a tanítástól mindkettőt felfüggesztette, fele fizetésüket elvonta és ^megindította ellenük a fegyelmi eljárást. Ezek uíán kisebb jelentőségű ügyekre került a sor. FAZEKAS LÁSZLÓ írja: Férfiak városa Csendélet az orosz harctéren • i. A Zalamegyei Újság haditudósítójától. A helység, ahol most tartózkodunk, városnak éppen nem mondható. Két sor házból áll, meg egy összelőtt templomból. Az utcáján térdig ér a homok. Az ember alig tudja benne emelgetni a lábait. Napközben, míg a járművek közlekednek, mintha köd ülné meg a vidéket, úgy lebeg a finom szemcsés por a lev egőben. Az orosz lakosságnak itt nyoma sincs. Vagy elmenekült a háború viharzónájából, vagy hátrább telepítették őket, mert természetes az, hogy ahol a harc dúl, katonán kívül más egyén nem lehet. A házak mind üresek. Ajtajuk kitárva, mert becsukni úgysem lehetne, hiszen se kilincs, se zár rajtuk. Bent mindenütt szétszórt rendetlenség. A falon pár porlepte, pókhálós ikon és vásári gyorsfénykép. Bútor nem sok maradt utánuk. Egv ross^ asztal, szuette láda, pár ócska szék. A letömött földön ősz-' szetört, füstös cserép- és öntöttvas-edények, moly-ette bőrök. Ez a megszokott kép mindenütt. Legfeljebb egy árva, ottfelejtett kö- lyökmaeska pislog félve a kemence szögletéből a belépőre. Sietni kell a lakáskereséssel, mert egy óra múlva már olyan lesz az élet, mintha itt időznénk, ki tudja mióta. A katona hamar feltalálja magát és gyorsan berendezkedik. Csak a négy fal a fontos a lakásban, no meg a telő, mert ajtót, ablakot a szomszédból is lehet hozni. Megállók a faluvégen és nézem a nagy forgalmat. Katonák mindenfelé. Egyik ki a házból, a másik be. Van, aki csak az ablakon néz és szagol be és máris, mint aki mindent tud, tovább áll. Szálláscsinálók, krqtja híján, fa-szénnel írják a falra: lefoglalva;. Holnap már számokat is kapnak a házak, nem zománctáblán, hanem csak úgy egyszerűen kátránnyal a falra festve. Leülök egy ládára és nézem a munkát. A távbeszélők már feszítik Id a drót jukat, amott sarat csinálnak, hamarosan kicsinosít! a ház repedezett falarca, vagy használhatóvá lesz a kemence, mert esténkint elkel már egy kis .meleg. Itt házat zsuppolnak, a szomszédban légvédelmi óvóhelyet ásnak, amott a kertiek alatt szalmazsákot tömnek. Ahová csak ellát az ember, mindenütt dolgozó katonák. Hirtelen egy tavalyi film jut az eszembe: Fiúk városa. íme, itt pereg le előttem a társa: Férfiak városa. Bizonyára vannak, akiket érdekel, milyen is ott az élet, ahol csupa férfi él és végez el minden tennivalót. Munkában a gulyáságyú... Elindulok először is a konyha felé. Hogy hol van, minden katona azonnal meg tudja mondani. Mert a szákácsok települnek először, no meg mindenkinek illő is tudnia,, hogy hol készül a katonakoszt. A mozgókonyhán már vígan fő az el ód. Megkérem a főszakácsot, mondjon először r a- l gáról valamit és azután mutassa be a tudományát. Tóth Józsefnek hívják. Polgári foglalkozása hentes. 1936-ban tanult meg főzni, a liadscregnél. Először természetesen csak se- gítkezelt, mert a katona gyomrán kísérletezni nem lehet, meg Kozma űr nem kapott behívót a gyalogsághoz. Most is vannak itt kívüle még hárman, mert hiába, sok a munka és hozza több kéz is kell, azután meg látás után tanul a szakács. Hogy jöttem, éppen krumplit hámoztak a vacsorái gu- láshoz. Itt vagyunk a kerekeken járó tűzhelynél, amely az orosz ház széltől védett egyik fala mellett áll. Két hatalmas kondérban készül az ebéd. Alatta pattog a tűz. — Mi lesz a mai étrend? — kérdezem meg a fehérkötényes konyhamestert, aki kísérő mii 1 szegőd öt l. — Ebéd: húsleves tarhonyával, borsófőzelék marhahússal. A vacsora: marhagulyás. Míg elmondja, fölcsapja az egyik kontier fedelét és és egy jókora kanállal nagyot kc1942. november 9. ver benne. A félig kész ebéd kellemes illata terjeng körülöttünk. — Szeretném, ha elmagyarázná, hogv miből is áll a katona-konyha és mit tudnak rajta elkészíteni? — A mozgókonyha áll három 90 literes kondorból — mindegyik pontos helyen van, ahonnét menetközben sem mozdul el —rán- taskev erő lábasból és tésztasütő lapokból. Két tál ételt tudunk készíteni egyszerre 180 és egyfélét 250 személv számára. — Reggelire általában fekete kávé van, ha tudunk tejet szerezni, természetes, hogy azt is beleadjuk. Hozzá vaj, méz, vagy lekvár. Nem mondom, az utóbbiak van úgy, hogy elmaradnak, hiszen háborúban vagyunk és az utánpótlás sem lehet mindig hiba nélkül. — Ebédre, ha nincs menetelés, két fogást szoktunk adni. Leves, főzelék hússal,( vagy helyette tészta. — Leggyakoribb levesek: a hús-, burgonya-, rizs-, rántottlev es. Főzelékek: bab-, szárított borsó-, káposzta-, burgonyafőzelék. — Húst mindennap kapunk, általában marhát és birkát. A birkából pörköltet, 'agy gulyást, a marhából levest főzünk, utána pároljuk, vagy dinszteljük, de sütünk néhafa- sírozottat is. » — Ezek már mind persze hozzáértést kívánnak és a laikus, amikor felsorolásukat hallja, inkább az ízekre gondol, mint az elkészítés módjára. Meg sem várva, hogy a felsorolással v égezzen, már újabb kérdésem van. — Mennyi idő alatt készül el egy ilyen kétfogásos ebéd? — Reggel hétkor általában hozzákezdünk, mert három óra kell, míg a kondérban felforr a víz. Az ebéd osztás ideje 12 óra, de egv íél óráv al előbb már készen v an. — Szóval, itt sem készül gyorsabban, mint otthon. A tanulság ebből az, hogy főzni ka.o- násan nem lehet! Előbb az ételek felsorolásánál közbeszóltam. Szeretném, ha azt folytatná. MegkérJ dezem, szoktak-e tésztaféléket is készíteni? — Igenis csinálunk. Szárítva kapjuk. így könnyebb a szállítása és gyorsabban is 'el tudjuk készíteni. Süteményfélét csupán egyet, pudingot, amit porként kapunk, csak meg kell keverni tejjel, vagy vízzel és megsütni. — Nagyon ízletes. —- dicsérem én is — és ami a legfontosabb, lehet itt kint az, hogy gyorsan lehet vele bánni. Bizonyára otthon', is szeretnék megismerni ezt a mai háború, konyhatitkát, de el ne árulja ám, hadd maradjon ez a konyha férfi-mestereinek szabadalma. xMost még arra kérnék felvilágo írást, hogyan főznek akkor, amikor egész nap menetelés van? — Mi útközben is tudunk dolgozni, mert a kVondéroknak pontosan záró fedelük vau —- meg is mutatja mindjárt — változás csupán annyi, hogy az úton általában olyan ételeket készítünk, amelveket nem kell sokat keverni és amelyeknek nem árt a rázódás. Most még a konyhához tartozó élelmiszer- kész l e t ét nézem m eg. Egv elég hűvös fekvésű házban van a raktár. Mielőtt belépnék, közelharcot kell folytatni a legyekkel, amelyek sűrűn ellepik a falat és várják, hogy nyíljék az ajtó. De nem is csodálom, hogy annyira szerettek volna bejutni. Sok ínyenc falat van itt. Ládákban a főzéshez és a reggeli kávéhoz való vaj, bödönökben a lekvár és a műméz. Amott a gyümölcsíz és a száraz sajtok. Nagy választék van a konzervekben. Olajos, paradicsomos és füstölthal. De van itt hazai hús-, gulyás- és kolbászkonzerv , májpástétom és májashurka. Egy másik szobában cigaretta, szivar és apró csomagokban cukorka. Van itt bizony minden és nem marad éhes a katona. Megköszönöm a szíves kalauzolást cs egyben megkérem a gyomrok főgondozóját, hogy ezután is igyekezzék feledtetni a katonával a hazai konyha hiányait. Jövök visszafelé. Nézem a házakat, az udvarokat, hátha találok valami feljegyezni- valót. Az egyik falon tábla van kifüggesztve, rajta fekete betűkkel: Hír. (Folyt, köv.)
