Zalamegyei Ujság, 1942. október-december (25. évfolyam, 221-294. szám)
1942-10-05 / 224. szám
1 ZALAMEOVEI ÚJSÁG 1942. október 5. Nagy magyar engesztelés vasárnapja A Magyarok Nagyasszonyát követő vasárnap, október 11-e lesz országszerte a nagy magyar engesztelés vasárnapja. Boldog emlékű XI. Plus pápa szokta hangoztatni, hogy a Kriszius-gyalázások, Lícnhi- jgadás olyan szervezett tömegpropagandával megy végbe, hogy önkéntelenül is a vízözön gonoszságára és bíínhödésére emlékezteti az embert. XII. Pius pápa az idén májusi felhívásában a Világ Királynőjéhez utalta a világot, hegy egy életet átalakító engeszteléssel elnyerjük oltalmát. Rendkívüli helyzetben rendkívüli áldozatot kell hozni. Több imát, vezcklést követel a sorsdöntő idő. Mindenki érzi, mily szükséges ma az isteni igazság engesztelése, hogy hazánk nagyobb lelki és anyagi kár nélkül kerüljön ki a világháborúból. Mindenki tudja, hogy bős katonáinkért, sebesültjeinkéút es hősi halottjainkért nagy viszontszolgálattal tartozunk. Engeszteljünk mind annyian, de ne csak az engesztelés vasárnapján. Legyen életünk végnélküli engesztelés. Küszöböljük ki az egyéni, családi és a társadalmi életből a bűnöket s juttassuk diadalra Krisztus törvényeit. Vezeklésünk s engesztelő imánk kiáltson Nagyasszonyunkhoz: Segíts meg minket hazánk mai nehéz helyzetében, mutasd meg, hogy jóságos Anyánk, Királynőnk vagy! pl. Keszthelyi karmeliták Miskolcon Ä város lakossága méltó kegyelettel áldozott a szabadságharc hőseinek V asárnap ünnepi zászlódíszbe öltözött Zalaegerszeg város. A közönség nagy tömegben indult e! a Csány-szoborhoz, hogy lerójja kegyeletét a 48-as szabadságharc hőseivel szemben. Pontosan fél 12-kor szaladtak be a kegyeleti váltófutás győztesei a Move futóival az élen, majd az ifjúsági győztes gimnázium csapata. A belutók sorra lerakták koszorúikat a szobor talapzatára, majd felzúgott a Magyar Hiszekegy szívbemarkoló akkordja. Hegedűs Irma zárdái növendék Erdélyi József Fiainkhoz című remek versét szavalta sok átérzéssel és technikai kidolgozással. Rhédey Antal dr. törvényszéki tanácselnök lépett ezek után a szobor talapzatára és mély gondolatokkal telített hazafias beszédet mondott. — Minden teremtményben — mondotta többek között, — él a szabadság utáni vágy, különösen akkor, ha idegen befolyás nyirbálja annak jogait. Beszédének további részében átpillant ást vetett a történelem szabadságharcaira. Amikor idegen hatalom érdekei meg akarták szabdalni a magyar szabadságol, — folytatta, — fellángolt nálunk is a szabadságharc, amely mindenkor dicsőségében és gyászában is magyar volt. A magyar szabadságharcnak egyik ilyen gyászos véget ért alakja Csány László, aki legelőször állott munkatársul Deák Ferenc mellé, később főkormánvbiztos a Dráván, majd Erdélybe a fellázadt románság le- csendesílésére küldik, hogy nem sokkal később mint vértanú fejezze be nemes életét. Úgy tűnt fel ekkor, hogy örök sötétség lesz úrrá a nemzet élete felelt, de Deák Ferenc hölcsesége meghozta azt a megoldást, amely az országot nemsokára méltó helyére emelt© Európában. — A világháborúban önvédelmi, harcát harcolta a magyar, amikor jött a szörnyű csapás, a kommunista forradalom. A nemzetnek uj vezére támadt és megindult a romok eltakarítása. Most ismét háborúban áll a magyar és új hősök születnek s ezek méltán sorakoznak a régiek közé. Magyar hősök, Csány Lászlók. Ti nem haltattok meg, mert a Ti sírjaitokon újul meg az új Magyarország és a Ti halálotokon sarjad az új magyar élet! A nagyhatású hazafias beszéd után Simon József városi tisztviselő Mécs László Fli- szek a vérszerződésben című versét szavalta igen szépen. Mikula Szigfrid dr. polgármes- terhelyettes pedig kedves buzdító szavakkal adta át a győztes Move csapatának az örökös Csány László vándordíját. Ezután az ünnepség a Himnusz hangjaival véget ért és az ifjúsági alakulatok elvonultak az ünnepélyen megjelent előkelőségek előtt. Hosszabb idő óta folytak tárgyalások a keszthelyi karmeliták és Miskolc között. Ugyanis a Felvidék részére Miskolcon szándékoznak rendházat és templomot építeni a keszthelyi karmeliták, akiknek részéről a tárgyalásokat Ignácz atya tartományi önök', Bro- ícárd és Ernő atyák vezették s ennek eredmé- j nyeképen az elmúlt héten végleges megtelepedésre Miskolcra is költözött az agilis Táskái atya fráter Piusz laikus testvérrel. Miskolcon már vettek is 400 öl telket és ideiglenes kápolnát is tartanak fenn. Természetesen a cél az, hogy minél előbb templomot építse- j nek. amiben Miskolc világi papsága is segít- j ségére siet a karmelita atyáknak, akik Nagy j Szent Teréz és Lisieuxi Kis Szent Teréz tisz- j leletére építenek templomot. *ßa*Aß***A*Aß**A0*ß**AAA*0*ßA**ß0*A0**** Nagy tOx pusztított PetíMventén A minap a letenyei járásban fekvő Petri- vente községet Látogatta meg a tűzveszedelem, amely nagy károkat okozott. Délután 3 óra tájban vették észre, hogy Korentsy János kereskedőnek pajtája lángokban áll s a tűz át- harapózott már a pajta mellett összerakott! kukoricaszárra is. Tüzet kiáltottak, de a lakosság nagyrésze a mezőn és szőlőhegyen foglalatoskodott, így tehát az oltási munkálatok a vízben különben is szegény községben csak nehezen indulhatott meg. Segítségül érkeztek a szepetneki és tólszentmárloni tűzoltók, akik j a hazasiető lakossággal együtt négy órai nagy erőmegfeszítés után megfékezték a veszedelmes elemet, amely a nagy szélben könnyűszerrel terjedhetett át a széna- és szalmakazlakra, gazdasági épületekre, lakóházakra. Leégett Korentsy János pajtája a benne elraktározott takarmánnyal, több kazal, Korcsmáros Márton Kránitz Jeromos és Háns György lakóhaza, Korcsmáros Márton istállója, benne két tehén. A borjút kimentették ugyan, de másnap elpusztult. A. lángok martaléka lett igen nagy mennyiségű takarmány. A. bár nagyságának megállapítására és a tűz okának kiderítésére bevezetett nyomozás | folyamatban van. Nagyon csekély összeg té- ! rül meg biztosítás révén. A tüzet valószínűen j gyermekek játéka okozta. cirodalom Itt élned, halnod kell Balassa Imre könyve \ örösmartyról. Balassa Imre köny\ e azért íródott, hogy a mai idők sokszorosan megnövekedett olvasó- közönségéhez emberi mivoltában is közelebb juttassa a Szózat költőjét. Balassa — számos nagysikerű regényes életrajz szerzője — azért is alkalmas erre a feladatra, mert lelkesedni tud tárgyáért s lelkesedését fel tudja lobbantam az olvasó szívében is. Vörösmarty, a magyar romantika korának legnagyobb költője, mint ember is romantikus alak. Nem életének külső eseményeiben — hiszen nagyon is rendes, polgári életet élt —, hanem idealizmusában, patétikus érzés- világában, érzékenységében romantikus. Testileg korán elöregedett, de természete mind- halálig megőrizte a romantika fiatalos voná- sail. Nagyon tudott szenvedni. Balassa átérzi, újra átéli Vörösmarty életének benső viharzásait. Vele együtt átéli, az olvasó is. A múlt század első felének, a dicső múltba elmerülő, aztán Széchenyivel új életre támadó, a szabadságharcban tragikusan elbukó magyarságnak történetét a költő lelkén átszűrve juttatja el hozzánk ez a könyv. Jól megválasztott idézetei éreztetik a költő életének és művének mély összefüggéseit, korrajzának drámái részletei pedig felidézik azt a maihoz sokban hasonló korszakol, amely a Szózat megrendítő versszakainak szülője volt. Kapható lapunk könyvkereskedésében. Pékár Gyula: A nő szabadságharca. öt éve halt meg Pékár Gyula, a huszadik század magyar irodalmának egyik leggazdagabb kultúrájú és alkotóerejű szelleme. Mondanivalói azonban nem fakultak meg; Olyan sokat tudott a világról, az életről, az emberről, Hogy bár félszázadon át szinte szakadatlanul írt, mégse n mondhatott el mindent« Halála óta gazdag írói hagyatékából már a harmadik kötet kerül a közönség elé: s ez a harmadik, A nő szabadságharca, talán valamennyi között a leghívebben mutatja meg írói egyéniségét és helyét irodalmunkban. Terjedelmes tanulmányok sorakoznak a kötetben, s valamennyi a magyar esszéirodalom egyéni hangú, új utakon járó, jelentő» értéke. Egy lelkes tudós tárja fel ebben a könyvben a történelem, művészettörténet és természettudomány láthatatlan szépségeit,, izgalmas tanulságait. Sohasem marad meg a választott téma szűkebi) keretei között, mindig az egészről szól. Amikor a nő szabadságharcát írja meg az őskortól egészen napjainkig, egyben a világ társadalomtörtén etjének vázlatát is elénk vetíti: Cervantesrol szólva az egész korabeli spanyol irodalom hatalmas, színes freskóját tárja ki előttünk. Pékár Gyula tudós volt és költő; de szinte egyetemes tudása, lángoló fantáziája és előadásának költői lendülete talán egyetlen könyvében sem egészítik ki egymást olyan szerencsésen, mint ebben a most megjelent postimulus kötetben. Kapható a Zrínyi könyv- és papírkereskedésben. j OLVASSA A ZALAMEGYEI ÚJSÁGOT!
