Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-25 / 166. szám
ZALA MEGYEI ÚJSÁG Bariin szsrint Hull baszéd* értelmatlen fecssgés Hull beszédére a Wilhelmstarre illetékes szóvivője a következő megjegyzéseket tette: — Hullnak aggastyántünetes kijelentéseiből nehéz valamilyen értelmet kihámozni, ö Amerikát a gyermek mesebeli »Piroska« szerepében tünteti fel, akit ragadozó farkasok, Berlin, Róma és Tokió szét akarnak szaggatni. A szerencsés véget pedig abban látja. hogy a farkasoknak felmutatja az Atlantióceán Chartát, amire ezek ész nélkül elinalnak. Hull beszéde mindenképen értelmetlen fecsegés. Politikai értelme csak annyiban van, hogy Rooseveltnek kétségbeesett helyzetében valahogyan az amerikai népnek meg kell magyarázni az eddigi balsikereket. — & — A véderő főparancsnoksága különjelentes- ben közölte, hogy a német hadsereg és a fegyveres SS csapatai szlovák kötelékekkel együtt a légi fegyvernem kitűnő támogatásával az egész arcvonalon áttörték az erősen kiépített és mélyen tagozott rosztovi védelmi állásokat és kemény harcok után Rosztovot, a fontos közlekedési és kikötő központot rohammal elfoglalták. A város megtisztítása az ellenséges csapatok maradványaitól még folyamatban van. A Don-kanyarban a gyalogos hadosztályok és a gyors kötelékek megtörték az újonnan harcbavetett szovjet csapatok ellenállását. Ezekben a harcokban 69 páncélost és 29 lö- veget semmisítettek meg. A mi kérdéseink! Cigányok A ma embere a pillanatnyi helyzet folytán állandó idegizgalomban él. Vannak nagy kérdéseink, amelyekre csak kis mértékben lehetünk befolyással, de vannak olyanok, amelyeknek megoldása szŰkebb lakóhelyünk közönségén múlik. Ilyen a cigánykérdésünk is. Az állandóan szaporodó lopások és betörések önkéntelenül a cigánykérdés mielőbbi megoldását sürgetik. Tűrhetetlen állapot, hogy a dolgozó nép között éljen egy here társaság, amelyik jóformán a szemeink előtt károsít meg minket. A gazAasszonyok nyugodt lélekkel nem hagyhatják el a házat, — különösen a piaci napokon —, de a határtalan cigányszemtelen- ség ellen még az otthonukban sincsenek biztonságban. Zalaegerszegnek ez ellen az átka ellen a csekélyszámú rendőrség nem nyújthat kellő oltalmat. Radikális megoldásra van szükség. Ha van rá mód, hogy a piacról bizonyos időközökben kitilthatok bizonyos vásárlórétegek, ha van mód a munkakerülők internálására, akkor módját kellene ejteni annak is, hogy ezt a népséget a város belterületéről! egyszersmindenkorra kitiltsák. A vásárlást csak a hét bizonyos napjának néhány órájában engedjék meg számukra. A dolgozókat pedig névre szóló munkaigazolvánnyal lássák el. Keresztényi és emberbaráti szeretette# bánhatunk személyes ellenségeinkkel, a társadalom ellenségeit azonban könyörtelenül ki kell közösíteni. Ez a megoldás lényegesen csökkentené a rendőrség munkáját, a közönség pedig megszabadulna egyik izgalmától. Frimmel. 2013/942. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY Zala vármegye Közjóléti Szövetkezete nyilvános versenytárgyalást hirdet 20 darab 1 szobás lakóház építésére. Az ajánlatokat a Vármegyei Közjóléti Szövetkezetnél beszerezhető űrlapokon, borítékba zárva, legkésőbb gusztus hó 3-án délelőtt 11 óráig kell benyújtani a Szövetkezet hivatalos helyiségében (vár- megyeháza). Asztalos, lakatos, üveges, mázoló munkára csak együttes ajánlat tehető. Bánatpénzt lehelyezni nem kell. A Szövetkezet Igazgatósága fenntartja magának azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül szabadon válasszon és a munkát esetleg több vállalkozó között megossza. Zalaegerszeg) 1942. július hó 23. Igazgatóság. Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet, Zalaegerszeg. 1942. július 25. A vallási élet fellendülése Ukrajnában Az ukrán egyházi élet újjászületése és fellendülése ismételten alkalmat ad az ukrán sajtónak, hogy hosszú cikkekben foglalkozzék a vallásszabadság visszatérésével. A »Po- dolanyn« című lap többek között ezeket írja: »Most, amikor a bolsevizmus alatt inog a talaj és az ukrán területek egyszer és mindenkorra megszabadultak a kommunista barbárságtól, a német hatóságok támogatásával egymásután építik fel a templomokat és a hívek! ismét mehetnek istentiszteletre. Podóliában 473 templomot javítottak ki és adtak át hivatásának. Nagyon sok pap dolgozik és gondoskodik a hívek lelki szükségleteinek kielégítéséről. Rövidesen további 120 templom megnyitásával számolnak«. Időszerű statisztika i 1 extilszakemberek — kísérletek alapján — megállapították a legszükségesebb ruházati cikkek élettartamát. Az eredmény azt mutatja, hogy a télikabát 2 évig, az átmeneti kabát 3 évig, Őszi-tavaszi felöltő 2 évig húzza állandó használat mellett. A felsőruhánál már rosszabb" a helyzet. A kiskabát mindössze 8 hónapig, a nadrág 7 hónapig, mellény 18 hónapig bírja a használatot mindennapos hordáskor. Az ing 60 »üzemi napot« bír el. a rövid férfiharisnya csupán 4 hetet, a cipő pedig 4 hónap alatt megy tönkre. Természetesen úgy kel! értenünk a számokat, hogy állandó használatról van szó. A télikabátot azonban nem egyfolytában hordjuk, tehát 5 esztendő átlagos élettartama, az átmeneti kabáté 4. A középminőségű nadrágból évenkint három darabra van szükségünk, egy tucat harisnya pedig bőségesen elég egy esztendőre. Ingből hat darab keli és cipőből három pár, hacsak nem akarunk lyukas, vagy ferdesarkú cipőt hordani. Igv mondja a statisztika. Zalaegerszeg megyei város polgárimsterétől, 13.481/1942. HIRDETMÉNY. Értesíteni az érdekelteket, hogv ZTa vármegye központi választmánya által az 1942^ évi országgyűlési választói névjegyzékbe pótlólag felvettekről összeállított kimutatást folyó évi augusztus hó 5-től u. a. hó 20-ig a vá*- rosháza I. emelet 10. sz. szobájában (irattár) közszemlére tettem ki. A kimutatást bárki megtekintheti és arról teljes vagy részleges másolatot kérhet. A kimutatás egv példánya u. a. idő alatt a zalaegerszegi kir. járásbíróságon is közszemlére tétetik. A kimutatásban foglaltak ellen a köz- í szemlére tétel ideje alatt a központi választ- ■ mámhoz benyújtandó írásbeli felszó la fásnak, van helye. Zalaegerszeg, 1942. július 2!. Polgármester. már most raarfísijo mog. Morfon iskolai nyomtatvány kapható a „ZRÍNYI“ könyvesboltban. Nagy veszteséget szenvedtek a szevjetcsapstek a Den-kanyarban