Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-24 / 165. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. y Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC | itíotizetes: egy fcora £ r, negyeaevre o.ív r<* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.3Ä8* i Hirdetések díjszabás szerint. XXV. évfolyam. 165. szám. Szemelvények Nyilasék és Magyarságék arany­mondásaiból Hámét nehéz: illegek ontják a tüzet Rosztowra Már hetek óta tart az újságokban a vita, amit az idézett elő, hogy Szálasi kizárta ide­ológiai vezetőjét, Málnásit a nyilaskeresztca pártból. Szálasi—Málnási, a két név egy rossz versben rimes összhangzást jelenthetne. Je­lentett is hosszú ideig a nyilasok paródiásf versezetében; akkor, amikor Málnási még néma »hallgatással« felelt Szálasi »idült averzitá- sára«. Hosszú volna ezt az egész herce-hurcát. leírni. Nem is célunk. Csupán egy-egv mon­datot akarunk lejegyezni abból a válaszból, amely legútóbb jelent meg Málnási tollából a Magyarságban. Ezek a mondatok egyrészt jellemzésül szolgálhatnak a vezérről, akit hosz- szú éveken keresztül szolgált. De talán még jellemzőbbek arra a Málnásba, akiről egyik igen tekintélyes közírónk írta a mostani vita folyamán: »lelkiségében a szekta alapítóhoz áll legközelebb, akin az ördögűzés szertartá­sát kellene végrehajtani«. Ezek után lássuk a szemelvényeket. Szá­lasi azt írta a kizárás iratában: »Málnási Ödön megtévesztette párttestvéreit«. Málnási vi- szontvádat emel és ezt »Szálasi Ferencre jel­lemző kóros hazugság« nevén utasítja vissza. Sőt nem elégszik meg ezzel a fokozott go­rombasággal, vagdalkozva bizonyít tovább: »Szálasi Ferenc pathologikus hazudozási ké­pességéről különben is sokan győződtek meg az utolsó közjogi javaslat országgyűlési tár­gyalása alkalmából az egyik képviselőnek meg­bízása és a párt képviselői értekezletén ennek gátlás nélküli lehazudása alkalmával«. Nem mulaszthatom el, hogy ne idézzem az egész bekezdést, amelyben Málnási szívét-lelkét, amely méreggel van tele, ne idézzem: »Szálasi Ferenc idült averzitásának kérdését nem in­tézheti el egy hol makogó, dadogó, hol ri- koltozó, dühöngő, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozattal, hanem meg kellene tagadja sok olyan kijelentését, cselekményét és intézkedé­sét, amelyekre vonatkozó nehány ténymegálla­pításaimra nyilatkozatával és pártja lapjának magatartásával ő adott nekem okot, — kí­vánságom ellenére«. De nem veszem igénybe tovább olvasóim figyelmét, csak még egy mondatot közlök Mál­nási nyilatkozatából: »Sem ideges, sem fá­radt nem vagyok, sőt most kezdek csak iga­zán minden eddigi teljesítményemet felül­múló nemzetiszocialista alkotó erőhöz jutni!« Jellemzőnek tartjuk ezt a mondatot Mál­nási és a Magyarság — amely elvei megtes­tesítő jet tiszteli Málnásiban — szempontjá- jából. Amikor azt a szennyest teregeti ki a nyilvánosság elé, amelyet eddig nemcsak ta­kart, de amelynek állományát maga is növelte; amikor sértődöttségének mérgében otromba durvaságokat, mint Ínyenc csemegéket tálal a közvélemény elé, akkor beszél »minden ed­digi teljesítményt felülmúló nemzetiszocialista alkotó erőről«. Az ország nem kér sem a Szálasi-, sem a Málnási-féle alkotóerőből; de nem járja a Magyarság útját sem, hiába fejelte meg cím­lapját a nyilaskereszt mellett egy másik jel­vénnyel, amelyen MM betűk szerepelnek ma­gyar megújulást hirdetve. Ilyen szellem ugyan­is sohasem hozhatja meg a magyar megújulást, v — *5$. Rosztov körül keletről, északról és nyu­gatról már bezárult a gyűrű. A Szovjet e fon­tos védelmi állása eleste előtt áll. A német és szövetséges csapatok összpontosított támadása az erődszerűen kiépített rosztovi állások el­len hihetetlen erővel és lendülettel folyik. A Szovjet Rosztovot. a Don alsó folyásá­nak kulcsállását, igen erősen kiépítette a vé­delemre. A város előterében nagy tábori erő­dítéseket létesítettek, amelyeket azonban a né­metek északi irányban történt első támadásuk­kal lerohantak. Rosztov elővárosai már a német ne­hézütegek tüzében állanak. Az elővá­rosok már lángokban állnak. Szörnyű a pánik a város lakosai között, akik fejvesztetten tolongnak az utcákon. A Rosztov elleni támadást mindenekelőtt zuha­nóbombázók támogatják, amelyek szakadatla­nul bombázzák az ellenséges állásokat, a me­netelő hadoszlopokat és jármű-gyülekezéseket. A szovjet járművek százai semmisültek meg a zsúfolt útakon, amelyek áthághatatlan aka­dályként torlaszolják el az útakat. Már tulajdonképen meg is pecsételődött az ostromlott város sorsa. Nyilvánvaló, hogv a bol sevista védősereg utóvédéit is felmor­zsolták már a németek. Kérdés, hogy ezek- után Timosenkó hajlandó-e további céltalan áldozatokat hozni a városért. Semleges jelen­tések szerint a városért kár katonai áldozato­kat hozni, Inert a három oldalról támadó né­metekkel szemben amúgy sem tartható sokáisr. A SZOVJET VORONYEZSNÉL TÁMAD. A németek rosztovi sikereinek ellensiílyo- zására a szovjet csapatok a legutóbbi 48 óra alatt is folytatták hiábavaló támadásaikat a voronyezsi német hídfőállás ellen. A legutóbbi kísérletek elsősorban a hídfőállás északi ré­sze ellen irányultak, de — mint berlini ka­tonai helyen közlik — ezeket a támadásokat is visszaverték és a szovjet csapatok' súlyos A vámőrlésre jogosultak kenyérgabonajegyre tarthatnak igényt, ame­lyet részükre a községi elöljáróságok osztanak ki. A hatóságok kétféle színű kenyérgabona- jegyet rendszeresítettek: kék és piros színűt. A kék színű kenyérgabona jeggyel ellátottak abban az előnyben részesülnek, hogv háztar­tási szükségletüket a Hombár útján jutalék- mentesen beszerezhetik. Kenyérgabona jegyet csakis a községben állandó lakóhellyel bíró személyek kaphatnak. A kenyérgabonajegy az ország egész területén érvényes. Aki elvesztette kenyérgabona jegy ét, az új kenyérgabona jegyet nem kaphat. A kenyérgabonajegy a megállapított fej­adag szerint háromféle: a nehéz testi munka­veszteségeket szenvedtek. Voronyezstől észak­nyugatra a szovjet csapatok tüzérségi előké­szítés után megtámadták egy német gyalog­hadosztály állásait és a támadók 11 páncél­kocsit vesztettek. TÖRÖKORSZÁGBAN IS MUTATKOZIK Al DÉLI GYŐZELMEK HATÁSA. A berlini nemzetközi sajtó körében a leg­élénkebb feltűnést keltette az az Ankarából származó híradás, amely szerint a török kormány elrendelte a Szov­jettel határos török területek szigorú megszállását. Egyesek véleménye szerint ez Törökország hadbalépését jelentené, erre a feltevésre azon­ban nincs semmi komolyabb ok és érv. Min­den valószínűség szerint elővigyázati rendsza­bályokról van szó arra az esetre, ha a meg­vert és Kaukázusba menekülni akaró szovjet kötelékek török földön próbálnának menhe- lyet találni a német stukák bombái elől. AZ ESEMÉNYEK HATÁSA ANGLIÁBAN. A szov jet frontról érkező kedvezőtlen hí­rekkel hozzák összefüggésbe, hogy Hull kül­ügyminiszter csütörtökön rádióbeszédet mond a helyzetről. Érdekes jelenség, hogy a Churchill elnök­lete alatt folyó londoni tanácskozásokról szóló jelentéseket a legszigorúbb cenzúra ellenőrzés alá helyezték. Annál élénkebben tárgyalják* azonban az angol és amerikai lapok- a második! arcvonal problémáját. Az Evening Standard azt írja, hogy a szövetségesek helyzete kétszer oly súlyossá válik, ha a németeknek sikerül ä szovjet hadsereget legyőzni. Nagybritannia ek­kor olyan Németországgal állana szemben, amely győzelmeinek legnagyobbikát ünnepel­né. Ezért állandóan napirenden tartják a má­sodik arcvonal sürgetését. sok havi 20 kg kenyérgabonára szóló kenyér­gabonajegyet, az 5 éven felüli egyéb szemé­lyek havi 15 kg kenyérgabonára szóló ke­nyérgabonajegyet, a gyermekek havi 10 kg kenyérgabonára szóló kenyérgabonajegyet kap­nak. Kenyérgabonapótjegyet kapnak a szegőd- ményes, konvenciós cselédek, a részesaratók és az élelmezéssel szerződött időszaki mun­kások. A konvenciós cselédek pótfejadagja évi 60 kg, a részes aratók és sommás munkások havonként 10 kilogramm pótfejadagra tart­hatnak igényt. Cséplési tudnivalók. A cséplést megkezdeni, illetőleg folytatni osakis a cséplési ellenőr jelenlétében szabad. A cséplőgép tulajdonosa köteles gondos­Közellátási tájékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents