Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-23 / 164. szám
2. ZALÁMEGYEI ÚJSÁG 1942. július 23. rolta mindazokat a vereségeket, amelyeket a brit birodalom elszenvedett és amelyekért Churchill személyesen felelős. így az 1914—18. évi világháborúban a jelenlegi miniszterelnök volt az oka, hogy Antwerpennél és Gallipoli- nál vereséget szenvedtek a brit csapatok. A jelenlegi háborúban pedig nagy felelősség térbeli Churchill! a skagerraki. narviki és afrikai vereségekért. Az utóbbinál a védelmet azzal gyengítette meg, hogy Görögországba küldött annak idején expedíciós hadsereget. Végül rámutatott még a herceg, hogy az amerikai segítséget sem szabad túlsókra becsülni. Litvinov viszont a második arcvonalért száll síkra. Litvinov washingtoni szovjet nagykövet amerikai rádió jelentések szerint munkatársai ©lőtt kijelentette, bogy a Szovjetunió most »dünkircheni« válságban van, ugyanolyan helyzetben, mint az angolok Dünkirchen után. A továbbiak során kijelentette, hogy »ha a szövetségesek csekély áldozatokkal akarják megnyerni ezt a háborút, legfőbb ideje, hogy megteremtsék a második arcvonalat«. A SZOVJET UJ VÉDELMI VONALA A Timosenkótó! elvágott kaukázusi hadsereg parancsnokságával Vorosilov tábornagyot bízták meg, hogy új védelmi vonalat építsenek ki Sztálingrád és Asztrahán között. Autóbuszokra való felszállás szabályozása A vonatok és autóbuszjáratok forgalmának korlátozása folytán a még közlekedő autó- buszjáratok utasforgalma annyira megnövekedett, bogy a felszállásnál mindig torlódások vannak. Minthogy az autóbuszjáratok számát a gumihiány miatt nem szaporíthatják, a járatok igénybevételét úgy kell szabályozni, hogy a még közlekedő járatok elsősorban a közérdekű utazási igényeket elégítsék ki. Ezért 1. Az autóbuszra csak annyi utas szállhat fel, amennyi azzal a gépjármű belsejében elhelyezett felírat szerint szállítható. A következő megállóhelyeken felszállók részére fenntartott helyeket csak ez utóbbiak felszállásáig szabad elfoglalni. 2. A felszállásnál az elővételben váltott menetjegy és helyjegy elsőbbséget biztosít. (Menettérti jegy, átszállásra még érvényes menetjegy és havi bérletjegy elővételben váltott jegynek tekintendő). 3. Azok az utasok, akik a fent említett jegyek egyikével sem rendelkeznek, — ha sorszám rendszeresítve nincsen — a következő sorrendben szállhatnak fel az autóbuszra: közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint katonák és katonai szolgálatra bevonulok, hadirokkantuk és hadiözvegyek, az előbbiekkel együtt utazó családtagok (feleség és kiskorú gyermekek), egyél) utasok, akik közül elsőbbsége vau a hosszabb távolságra utazóknak. 4. Menetjegy elővételben való árusítása, helyjegy és sorszám kiadása alkalmából előnyben részesülnek a katonák, katonai szolgálatra bevonulok, közalkalmazottak, hadirokkanták, hadiözvegyek, az előbbiekkel együtt utazó családtagok és a többi utasok közül az, aki hosz- szabb távolságra utazik. 5. A jegyárusító, helyjegy- és sorszámosztó közegek, nemkülönben a kalauzok a bevonulok behívó j egyének, közalkalmazottak vasúti arcképes igazolványának, valamint a hadi- rokkantak és hadiözvegyek halósági igazolványának felmutatását kívánhatják. 6. Nyugdíjasnak a közalkalmazottak részére biztosított elsőbbségre csak akkor van igénye, ha igazolja, hogy tényleges közszolgálat teljesítésére kötelezték'. Az új mozi létesítésével kapcsolatosan oldják meg a Kovács Károly tér rendezését Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete július 16-án tartott közgyűlése leszavazta a pénzügyi és jogügyi bizottságnak azt a javaslatát, amely a mozi létesítését a Kovács Ká- roly-tér rendezésével kívánta egybekapcsolni. E javaslat szerint ugyanis Pék Gyula, a második moziengedély tulajdonosa, a telekszerzési és térrendezési munkálatokra 50 ezer pengőt ajánlott föl s a költésekhez a város kölcsön út ján szerzett volna bizonyos összeget. A képviselőtestület többsége tehát a város adósságainak növelése elkerülése céljából a javaslat ellen szavazott. A dolog azonban nem maradt annyiban. A város vezetősége tovább foglalkozott a kérdéssel és olyan fedezetet talált, amely nem jár a polgárság újabb megterhelésével, pót- adóemeléssel. Pék Gyula ugyanis írásban bejelentette, hogy a 91 ezer pengős költséghez a hozzájárulási összeget 60 ezer pengőre emeli, a város 26 ezer pengőt adhat abból az összegből, amit a \ ármegyei Közjóléti Szövetkezet Oncsa házak építéséhez szükséges ingatlanokért fizet a városnak, a fönnmaradó 56'0Ü pengőt pedig a város a Várkörnél stb. végzett munkák révén biztosíthat. A közgyűlést közvetlenül megelőzően a pénzügyi és jogügyi bizottság Ülésezett, amely a Pék Gyula bejelentése alapján elkészített új javaslatot elfogadta. A pénzügyi és jogügyi bizottság javasolta, hogy az Oncsa házak ingatlanai után befolyó 26 ezer pengőt a Kovács Károly-tér rendezésére fordítsák. A közgyűlés Szalay László javaslatára azonban azt' mondta ki, hogy a 26 ezer pengő hovafordításáról később határoz. És azután határozott is. Pék Gyula engedményes tartozik mozi- és színházépületet emelni, olyant, amely a város kultúrszínvonalának is minden tekintetheti megfelel. Legfeljebb csak a tulajdonosnak, vagy üzemi alkalmazottjának lehet lakása az épületben. A város hozzájárulása nélkül a tervek kivitelezésre nem kerülhetnek s az építkezések csak akkor kezdhetők meg, ha a helyet úgy a város, mint az engedményes szakértője arra alkalmasnak találja. Ha Pék Gyula 1943. végéig nem építi meg az épületet, a 60 ezer pengő a városé lesz. A javaslat tárgyalásánál a közgyűlésen hosszasan vitaztak. Szalay László azt kérdezte, nem kerül-e többe a hely megszerzése és a tér rendezése, mint amennyit a költség vetésbe fölvettek. Bizonyítgatta, hogy a város még az új javaslat szerint is hoz áldozatot a moziért, felszólalt Lakatos Gyula és Láng Nándor is s választ adott Wölfer István főmérnök, Arvay László dr. tisztifőügyész és vitéz Tamásy István dr. polgármester. A közgyűlés névszerinti szavazás útján 16 szóval 1 elleneben fogadta cl a javaslatot s kimondta egyben az azonnali végrehajthatóságot is. A Vármegyei Közjóléti Szövetkezet húsz Oncsa házat akar Zalaegerszegen építeni hazafias érzelmű sokgyermekes családok részére és augusztus 5-én már hozzá is akar fogni az építkezésekhez, ingatlanokat kív án tehát vásárolni a v árostól. A közgyűlés az állomásépülettől keletre eső domboldalon hasított ki 20 ház- j helyet s azokat a Kaszaházán már beépített 3 és a levente lövőtér mellett fekvő ugyancsak? beépített 3 házhellyel együtt négyszögölenként 6 pengőjével átadja a Közjóléti Szövetkezetnek. Ebből folyik he a 26 ezer pengő. A közgyűlés névszerinti szavazás útján az erre vonatkozó javaslatot egyhangúan elfogadta. Kimondották egyben, hogy az Oncsa házak építésénél kerülik az úgynevezett »proli- negyedek« létesítését. Lakatos Gyula azt kívánta. hogy Ipari munkások is hozzájuthassanak az Oncsa házakhoz. A polgármester erre megjegyezte, hogy az érdemesség szerint bírálják el az igényléseket. Végül teljesítették Szigligeti János nyug. Máv üzemi altiszt kérelmét Rudolf fia részére sírhely adományozása iránt. Elvesztette értékét a Szovjet pénze Az Asahi kujbisevi tudósítója hosszabb beszámolóban foglalkozik a Szovjetunió súlyos helyzetével és megállapítja, hogy az ellátási nehézségek mindjobban előtérbe lépnek, az infláció pedig elkerülhetetlennek látszik. Az árúhiány következtében a Szovjetunióban ki virágzott a zúgkereskedelem. ami termesze- tesen hihetetlenül felverte az arakat. A tudósító néhány példát említ a hihetetlenül magas árakra vonatkozóan. Ezek szerint egy kiló vaj a zúgkereskédelemberi 700 rubel, jóllehet a hivatalos ár 20 rubel. Hasonló a helyzet a többi létfontosságú árúnál is. A magas árak következtében a lakosság nagyrésze áttért a cserekereskedelemre tekintve, hogy a pénz már úgyszólván elvesztette értékét. A szovjet kormány természetesen mindent elkövet a fenyegető katasztrófa elhárítására, eddig azonban kevés sikerrel. A gyári munkások ellátását most oda rpó- dosították, hogy minden gyár köteles munkásainak ellátásáról gondoskodni. Az új intézkedés következtében a gyári munkások ellátása ugyan biztosítva van, ugyanakkor azonban a többi munkás kénytelen a zúgkereske- delem által felvert árakon vásárolni. Egyedül zsidó értelmiségi alkalmazottat nem szabad foglalkoztatni A budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a minisztériumnak az 1939:1 V. te. 17. §~a második bekezdésének végrehajtása tárgyában kibocsátott 4410/1942. M. E. sz. ren- deletét, amely szerint a magánalkalinazás körében értelmiségi alkalmazottként zsidót egymagában nem, hanem csak abban az esetben j lehet foglalkoztatni, ha a munkaadó legalább \ még egy nemzsidót is foglalkoztat értelmiségi j munkakörben. Azoknak a munkaadóknak szia; | Baby finnel! takaró, világoskék éa narancs j l íwínben darabja 5.50 pengő a Schütz Áru- j ' házban. j mára, akik ennek a szabálynak a múltban nem j feleltek meg, a rendelet büntetlen; éget bizto- j sít, feltéve, hogy a munkaadó a jogszabályellenes helyzetet a rendelet kihirdetésétől számított harminc nap alatt megszünteti.
