Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-23 / 164. szám
! XXV. évfolyam. 164. szám. Megjelenik' hétkőanapóuként délután. Szerkesztőség es kiadóhivatal: A* iaegerszég, Széch enyi-tér 4. 4 elei on: 128. JP O L í T í K AI N A P 1L A P Felelős szerkesztő: BEEBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 492 Hirdetések díjszabás szerint. Az egész déli szárij_yop a íremet psapaíok erőteljesen üldözték tovább a Dojiyec és a Don alsó folyásvidékén hátráló ellenséget. Ebben a nagyszabású csatában eddig elsősorban gépesített csapatokat alkalmaztak, most "azonban kifejezetten megemlítik, hogy már a gyalogság is nyomul előre keletre gyors iramban. A német csapatokat sem a makacs ellenállás, sem utánpótlási zavarok nem fogják feltartóztatni. A német csapatok nem csökkenő lökőerejükkel lehetetlenné teszik a hátráló ellenségnek a rendezett \ isszavonulást. Mialatt a német légi haderő hullámszerű, rajtaütésekkel a legsúlyosabb csapásokat méri a megvert ellenségre, a német és szövetséges csapatok már maga Rosztov városa előtt állanak. A német repülők súlyos támadások közepette rombolják a város katonai célpontjait így a német támadó hadműveletek a déli szárnyon most a Don alsó folyásának átkelőiért folyó döntő csatává éleződtek ki. ROSZTOV JELENTŐSÉGE. Rosztov városa a Don partján fekszik, a- Szovjet-Unió egyik legfontosabb nagyvárosa; lakosainak száma meghaladja az ötszázezret. Közlekedési szempontból rendkívül nagy jelentőségű, valóságos kuleshelyzöte van: a városon visz át az a fontos olajvezeték, amely az északkaukázusi olajközpontokból szállítja az olajat a donyeci medencébe. A város ezenkívül igen élénk árúforgalmat bonyolít le. Rosztov városának doni kikötője nagyteljesítményű és korszerűen van kiépítve. A rakparti berendezések a Don két oldalán mintegy 800 méteres szakaszon épültek. A kikötőben elsősorban gabonát rakodnak át. Maga a szovjet a gép- és (malomipar középpontjának mondja Rosztovot. Gépiparát ma jelentős mértékben hadicikkek gyártására állították át. Rosztov hadfelszerelési ipara főleg robbantóanyagok, lövegek, bombák, aknák, gázálarcok és hasonlók előállítására rendezkedettbe. Két legfontosabb üzeme mezőgazdasági gépeket készít 27.000 munkással: mind a két gyárban ma szintén háborús cikkeket. gyártanak. A városban ezenkívül nagyszámú nagyteljesítményű gyár van közlekedési eszközök gyártására is. így például nagy gépkocsi- és mozdonygyárak. Hadigazdálkodási szempontból megemlíthető még néhány fémárúgyár. Rosztovban még nagy élelmiszer- és csemege- ipari üzemek is dolgoznak; ezek közül külö > \ nősen nagyjelentőségű a malomipar. MOSZKVA HELYZETE. A török fővárosba érkezett értesülések szerint Kujbisev, a Szovjet ideiglenes fővárosa és Moszkva rendkívül nagy élelmiszerhiányban szenved. Míg a kujbisevi polgári lakosság az éhségnek van kitéve, az ottani külföldi diplomáciai képviseletek kénytelenek légi úton Iránból élelmezni magukat. Török értesülés szerint Moszkvából a legutóbbi három hónap alatt több, mint egymillió lakost költöztettek el az élelmiszerhiány miatt. FAPJJK KIRÁLY NEM HAJLANDÓ ELTÁVOZNI EGYIPTOMBÓL. ■ A kairói brit hatóságok azt követelték Faruk királytól, hogy abban az esetben, ha az angolok kiürítik a Nilus. deltáját, ő is távozzék el. Faruk király ezt a követelést a leghatározottabban elutasította. Az angolok ekkor ugyanezt követelték az egyiptomi kormánytól azzal a megokolással, hogy abban az esetben, ha a tengely megszállja Egyiptomot, Szudánban vagy Dél-Afrikában Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország stb. mintájára »szabad egyiptomi kormányt« akarnak létesíteni. Nahaz pasa azt válaszolta erre, hogy e tekintetben csupán az egyiptomi parlament dönthet. A parlament több óra hosszat tartó ülésen egyhangúan elutasította a brit követelést. Ezek után nem lehet csodálkozni az új brit hangon, amely a béke mellett szólalt meg. A brit birodalom és tagállamai viszonyáról folytatott vita során heves támadásra került sor a miniszterelnök ellen. Bedford herceg a vita során kijelentette, hogy a háborúval Anglia csak veszíthet és sokkal okosabb lett volna, hogyha békésen megegyezik Németországgal. A háborúnak könyörtelen folytatása csak a brit birodalom felbomlására vezethet, különösen a jelen körülmények között, amikor a legfelső vezetés rossz. A herceg ezután felsowisssapliiüiitas A liberálisok 1894-ben az utolsó rohamra indultak a 900 éve fennálló magyar keresztény házasság léte ellen. Az első katolikus, nagygyűlés pedig 1894-ben határozatban kimondta: a polgári házasságba bele nem nyugodhatunk. törvénybe iktatása ellen minden törvényes úton és módon küzdünk. A liberális sajtó egyik darabja, a Magyar Hírlap így írt: »A katolikus nagygyűlés nem jogosult beszélni. ISemzeimegbontó törekvéseket hirdet. Hitet a közéletben is vallani, ez tág teret nyit minden országbontó aspirációnak... Csak gyász vitézek készek a katolikus nagygyűlés1 programmját vallani. ..« Amikor azután a képviselőház 1894. április 12-én 165 szótöbbséggel megszavazta a polgári házasságra vonatkozó javaslatot, a helyzet súlypontja a főrendiházba helyeződött át. Heves vita után a főrendiház elvetette a javaslatot, de csak ,21 szótöbbséggel. Ali történt erre? A zsidó egyetemi hallgatók által vezetett tömeg leköpködte főpapjainkat és katolikus főrend elnke t. Amikor pedig Magyarország hercegprímása haladt el köztük, még botokat is dobáltak feléje gyalázó kifejezések, közt. A javaslat természetesen visszakerült a képviselőházhoz. Itt Apponyi Albert gróf azt indítványozta, adják ki átdolgozás végett újra az igazságügyi bizottságnak. Wekerle Sándor miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a kormány változatlanul ragaszkodik javaslatához. Erre a képviselőház 271 szóval 105 ellen elhatározta, hogy változtatás nélkül újra felküldi a főrendiháznak. Pár nappal ezután Wekerle lemondott, de, mivel Kh un - Hé der váry horvát bánnak nem sikerült kormányt alakítania, a király június 10-én ismét Wekerléí bízta meg a kormány- alaki tussal. Az új minisztériumban Ci-áky Albin grófon kívül mind a régi miniizterekj foglaltak helyet-, a vallás- és közoktatásügyi tárcát Eötvös Lóránt báró vette át. Csákyra haragudtak legjobban az egyházpolitika-ellenes főrendek, mert voltaképen ő indította meg a reformmozgalmat. Az újonnan megerősített kormány részéről most megindultak a tárgyalások egyes főrendekkel. Közben pedig a liberális kormány hat új főrendet neveztetett ki, akiknek kötelességük volt megszavazni a törvényt. A protestáns főrendek közül egyedül Zay Aliklós fordult a polgári házasság törvény javaslata ellen és uitsorsosainak ezeket mondta: »Nem Róma, nem Becs, nem a papság érdekeiről van itt szó, hanem a nép százezreinek! vallásos érzületéről«. -Hitsorsosai részéről Ze- lenka Pál, evangélikus püspök így válaszolt: »Hiszen mi nem lehetünk segítőtársai a hatalmas katolikus egyháznak!« A polgári házasság Zelenka szerint »az evangélium szerinti tanoknak az egész országra való kiterjesztése«. így azután amikor a képviselőház újból visszaküldte a főrendiháznak a törvényjavaslatot, a gyorsan kinevezett új főrendek szavazatainak segítségével, de csak 4 szótöbbséggel (124—128) keresztülment végre a polgári házasság törvénye általánosságban. Ekkor mondotta Zichy Nándor: »Az az ország, amely ezt törvénybe iktatja, megszűnik keresztény országnak lenni. Ennek a kereszt csak cifraság, egy rózsa, egy böjt, de nem az üdvösség jelképe«. Hogy mi lett az eredménye a szabad válásnak, azt olvashatjuk a lapokból, a válási perek adataiból, a lezüllött bűnöző gyermekek tízezreinek bíróság előtt tett vallomásaiból. Egyik következményre Petrovácz Gyula hívta föl a figyelmet a pesti városházán, amikor az özvegyi nyugdíjról tárgyaltak. Ugyanis az elvált ember özvegyei közt (némelyik elhalt férj 2—3, sőt 5 »özvegyet« hagy hátra halála után) a nyugdíjszabályzat szerint »a legutolsó feleség« kapja a nyugdíj háromötödrészét, míg az első, vagyis a törvényes feleség vagy »az előző feleségek« együttvéve cSak a nyugdíj maradékán osztozkodnak. »Uj korról és új korszellemről beszélnek — és mégis ragaszkodnak a szabadkőműves korszak által bevezetett házassági joghoz. Ne beszéljünk családvédelemről, amíg nehezebb családot alapítani, mint elválni, mert a gyermeknek joga van a szülőhöz és családhoz«] — mondotta Petrovácz Gyula. (—) — ©—
