Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-22 / 163. szám
1942. július 22. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Nyolc év alatt 3700.ooo oldalnyi könyv jelent meg Magyarországon Budapesten jelenik meg a könyvtermés csaknem nyolcvan százaléka A magyar köny vtermelés méretei nem- < zetközi mértékkel mérve is tekintélyesek, de ez elsősorban csak a kiadott művek oldalszámára áll? illetv e csak erre v annak adataink. A művek száma azonban maga még nem ' jellemző arra, hogy milyen általános az ol- j vasás egy országban. Ha Magyarországon átlag minden tízezer i lakosra esik évente 3.4 kiadott mű és ezek összesen átlagosan 1000 példányban jelennek meg, az USA-ban pedig 0.8 mű, de az átlagos példányszám 100.000, akkor Magyar- országon a kiadott példányszámból ezer lélekre évente 340 kiadott kötet esik, az USA- ban pedig nyolcezer. Természetesen a valóságban ez nem így áll. Nálunk sem ezer példány a kiadott átlag •s Amerikában sem ismerik a százezres átlagot, ez csak a »bestellerek«-nél, az igazi tömegsikereknél fordul elő. Az első kiadások Amerikában és Angliában, vagy Németországban is csak két vagy háromezer példányra rúgnak, akárcsak nálunk. Sajnos, a példányszámra vonatkozó statisztikánk nincs és ezt legfeljebb a papírfogyasztás alapján lehetne megbecsülni, viszont a papíros olyan sokféle, hogy nem lehet ezekből a könyv papírost különválasztani. A SZÉP Iliül)ALOM VEZET, A BÖLCSELET A SEBEGHAJTÓ. Érdekesebb adat az, bogy a kiadott művek oldalszáma 1931. és 1938. években, tehát nyolc esztendő alatt meghaladta a 3.7 millió oldalt. Ebből a legnagyobb hányad, több, mint 1.2 millió oldal a szépirodalomra esett. A következő legnagyobb csoport pedig a társadalomtudományok csoportja, helyesebben amit annak neveznek. A nyolc esztendő ezen a téren 442.000 oldalnyi irodalmat termelt. Kétszázezer oldalnál többet foglalt le a vallásos irodalom —- mintegy 280.000 oldait, í — s majdnem egyformán kétszázezer oldalt j tett a tankönyvek és a nevelésügyi művek ' csoportja, valamint a történelem és az életrajzok könyveinek tömege. A sor végén a bölcselet áll, amely azonban még mindig 41.000 oldallal szerepel: a «port és a szórakozások irodalma valamivel több ennél: 43.000 oldal. Sajnos, a műszaki tudományok irodalma egyáltalában nem olyan fejlett, mint azt termelési kultúránk, tehát valóságos létérdekünk megkívánná: a szerzők és a kiadók e célra összesen alig. fordítottak több oldalt, mint sportra. A művészetek kiadói 66.000 oldalt, a természettudományoké 73.000 oldalt adtak ki e nyolc esztendő folyamán. lía a nyolc év alatt megjelent magyar könyveknek tárgyszerinti csoportjait nem az oldalszám alapján, hanem a könyvek darabszáma szerint hasonlítjuk össze, valamelyest eltérő képet kapunk. Az első helyet most is a szépirodalmi művek foglalják el. Szépirodalmi mű 7064 jelent meg a nyolc év alatt, az összes könyveknek 27.6 százaléka. Ezek közül 6991 magyar nyelven jelent meg, vagyis 98.9 százalék. A magyarnyelvű könyveknek az aránya csak az ifjúsági kiadványoknál nagyobb, ahol elérte a 99.6 százalékot. A szépirodalmi műveknél a legnagyobb a fordított művek aránya. A 699i szépirodalmi mű közül 2744 könyvet idegen nyelvről fordítottak le magyarra. Ez pedig az összes szépirodalmi műveknek a 38.8 százalékát jelenti. Egyébként az összes idegennyelvű eredetiből magyarra fordított műveknek a száma 3804 volt, vagyis 14.8 százalék és ezeknek 72.1 százaléka esett a szépirodalmiakra. 11a tehát a szépirodalmi könyveket figyelmen kívül hagyjuk, akkor a többieknél a fordított könyvek aránya mindössze 5.7 százalékot tesz. A szépirodalmi könyvek után számszerűit — 11.2 százalékos részesedéssel — a 2866 társadalomtudományi, jogi és közigazgatási szakkönyv következik. Nem sokkal marad ezek mögött a vallásos tárgyú könyveknek 2516 darabos csoportja. Ezek között is elég nagy az idegén nyelvű eredetiből fordítottak száma, éspedig- 332, vagyis 13.2 százalék. A vallásos tárgyú könyvek kiadásában a vidék az átlagos 20.6 százalék helyett 33.8 százalékkal részesedett. A legkisebb volt a hadtudományi könyvek száma, mindössze 266, az összes könyvek 1.0 százaléka. Az összes könyveknek 79.4 százalékát Budapesten adták ki, ami azt jelenti, hogy a magyar könyvtermelésnek a súlypontja elvi- tathatatlamil az ország fővárosában volt. Az ország területi megnövekedése azonban valószínűen mérsékelni fogja Budapestnek ezt a kimagasló szerepét a magyar könyvtermelésben, mert a hazatért országrészek nemcsak azt jelentik, hogy. a magyar könyv olvasótábora jelentősen megnagyobbodott, hanem jelentik azt is, hogy a hazatért részek szellemi kincseivel a trianoni ország- csonk irodalmi élete felbecsülhetetlen értékkel lett gazdagabb. Békeidőkre emlékeztető szövet- és női ruhaanyag-választék Tóth Gyula divatházában. OLVASSA A ZALAMEGYEI ÚJSÁGOT! 3. " Mi újság az élelmiszerpiacon? A budapesti nagyvásártelepen a forgalom kedden megélénkült. Az új árúk között feltűnt a szilva, amelynek kilóját 140—160 fillérért adták. Á leveles kalarábé 100 csomónként került forgalomba 15—50 pengőst áron. Emelkedett a hétfői árakkal szemben a főzőtök (12—1.5), a töltenivaló zöldpaprika (100—1 i 0), a vajbab (50—100), a makói hagyma (csomója 6—20), esett a sóska ára (25—60), a hónaposreteké (14—30), a közönséges paradicsomé (45—55) és a zöld kukoricáé (12—20). A gyümölcspiacon ' változatlan a nyári alma ára (80—120), emelkedett a közönséges körte (120-—280), őszibarack (180 —240), viszont csökkent a ringló ára (180— 200), a kajszibaracké (160—280), u cseresznyéé (150—160), a málnáé (180—250) és ugyancsak lemorzsolódnak a dinnyeárak: sárgadinnye (80—200), görögdinnye (100—120). A baromfi-, tojás-, továbbá a tejtermékeid piacán a helyzet változatlan. (Zárójelben a nagy vásártelepi árak). —- Romlott ételek okozta mérgezések leI küzdésénél a gyorsan és biztosan ható természetes »Ferenc József« keserűvíz azonnali igénybevétele — egy vagy két ivópohárral — gyakran rendkívül fontos segédeszköz. Kér- j dezze meg orvosát! m ‘ ■**•*#• mmmt rendelje meg* Minden leÉeisti «tyomtatoány kapható a „1 ü 11 f könyvesboltban.
