Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-22 / 163. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. július 22. Elcsapták Timosenkot? Míg a szovjet főhadiszálláson tartózkodó angol tudósítók arról számolnak be, hogy a nemet előnyomulás Rosztov felé változatlan étemben folyik, egyre Sűrűsödnek azok a híresztelések is, hogy Timosenko tábornagyot! már elbocsátották és helyébe Saposnikov eddigi vezérkari főnököt nevezték ki a déli hadsereg élére. Az angol sajtó jelentések szerint Timosenkot azért bocsátották el, mert nem helyeselték azt a szándékát, hogy Rosztovot' feladja. Rosztov védelmére a Kaukázusból és a Volga vidékéről bocsátottak erősítéseket Saposnikov rendelkezésére. A krasznodar — le- ningrádi vasútvonal mentén, mint az angol sajtó tudósí tok közük, új erődítményeket létesítenek. Ezt a vasútvonalat a végsőkig védeni akarják, hogy — ameddig csak lehet — üzemanyagot szállíthassanak rajta az északi és középső arcvonalszakasz számára. Kanada csatlakozik az amerikai unióhoz A Herald című bostoni napilap foglalkozik az amerikai köztársaságok tervbevett közös lobogójával és megjegyzi, hogy a közös zászlónak legfeltűnőbb jellegzetessége az lesz, hogy az amerikai köztársaságokat jelképező csillagok szama 22 lesz, noha csupán 21 amerikai köztársaság van. Ez a 22-ik csillag Kanadát jelképezi. Kanadának ugyanis joga van bármikor elszakítani azokat a kötelékeket, amelyek Nagybritanniához fűzik. Nagybritan- nia nem gyakorol és nem is gyakorolhat semmiféle kényszert abban az irányban, hogy a jelenlegi kapcsolatot fenntartsa. A pánamerikai államok képviselete a kanadai delegátus számára is helyet tartott fenn. Lehetséges, hogy egy napon Kanada is képviselőt küld az amerikai köztársaságok képviseletébe és politikáját a többi amerikai állam politikájával egyezteti össze. A lap úgy véli, hogy tulajdon- képen nehezen érthető, hogy Kanada eddig nem csatlakozott az amerikai unióhoz. A 22 csillagos pánamerikai zászló mindenesetre az amerikai nemzetek szellemi egységének jelképe. Vizicsendőrség a Balatonon A balatonmenti csendőrség tagjaiból vízi- csendőrséget szerveztek, amelynek céljaira vásárlás útján megszerezték a Balatoni Hajózási R. T. siófoki emeletes székházát. Az első cél: hogy a bajbajutottakon kiképzett mentők segítsenek; a második feladat pedig a nagyobb közigazgatási ellenőrzés lesz. A Balaton baleseti statisztikája évtizedek Óta a legszomorúbb képet mutatja. Aránylag nem történik sok baleset, de a balatoni vihar minden évben egyformán és könyörtelenül megköveteli áldozatait. Tulajdonképen azt lehetne mondani, hogy a Balatonon bajbajutott csónakosokat, vagy vitorlázókat elveszetteknek lehet tekinteni. A természet erői olyan irtózatos és félelmetes erővel támadnak a ló vízére, hogy azon még talán páncélos naszádok sem menthetnék meg a vihar áldozatait. Az orkán felkorbácsolja a vázét és a tó színén olyan vízvölgyeket vág, hogy a hajók menten darabokra törnének. Az idei nyári idény már megkövetelte első halálos áldozatait és ennek a példája indította a közigazgatási hatóságokat arra az elhatározásra, hogy bármily áron, de meg kell szervezni a hatásosabb mentőszolgálatot. Ez a feladat hárul most a csendőrségre. A széles Balatonpart fontosabb helységeiben mai- évekkel ezelőtt megszervezték és bevezették a vihar jelző szolgálatot, amely hibátlanul Ó3 kifogástalanul működik. A viharjelzés azonban még nem jelenti azt, hogy a bajbajutott vitorlázó biztos helyre is menekülhet. Ehhez kell a további segítség és a szervezés. A siófoki öbölben szorgalmasan gyakorlatozó csendőröket nagyerejű motorcsónakokkal is felszerelik és a vízen portyázó kakas- tollas csendőrök minden bizonnyal megjavítják a magyar tenger szomorú baleseti statisztikáját. A vízicsendőrök az első mentési tudnivalókon kívül gondos kiképzésben elsajátítják a víziélet minden csinját-binját és a vízitudomány sokirányú fejezetét is. — o — A nyolcosztályu elemi és polgári iskola viszonya A szeptemberben kezdődő új iskolaév í több nagyfontosságú tanügyi újítás bevezetésével kapcsolatos. így a következő iskolaévben valósítják meg a 8 osztályos elemi népiskolát. A tervezési munkálatok erre vonatkozóan mindenütt folyamatban vannak. A tanügyi hatóságok ügyelnek, hogy a népoktatásnak ez az új rendje a célnak megfelelően,, zökkenőmentesen nyerjen megszervezést. A végrehajtással kapcsolatban a kultuszminisztérium körrendeletben hozza az illetékesek tudomására a szervezéssel kapcsolatos egyes szempontokat. A legutóbb a kultuszminiszter körrendeletét intézett az összes tan felügyelőségekhez a 8 osztályos elemi népiskolákkal kapcsolatban. Ez a körrendelet lehetővé teszi, hogy a 8 osztályos elemi népiskolák utolsó leél osztályából a tanulók megfelelő előmeneteli esetén átléphessenek a polgári iskola megfelelő osztályába, ha előzőleg letették a különbözeti, illetve a felvételi vizsgát Ennek a körrendeletnek a gyakorlatban igen nagy jelentősége van, mert a 8 osztályú iskolába iratkozott jó tanulók részére lehetővé teszi azt, bogy átiratkozzanak a polgári iskolába és ezzel polgári iskolai végzettséget nyerjenek. Ez viszont lehetővé teszi számukra a kereskedelmi iskolába, vagy egyéb felsőbb iskolákba való beiratkozást. így lehetőség nyílik számukra érettségi vagy ezzel egyenlő értékű egyéb képesítés megszerzésére. Igen nagy jelentőségű ez a rendelkezés különösen a szegényebb néposztály gyermekei részére, másodsorban pedig a falu lakosságának, akiknek anyagi viszonyaik esetleg! nem teszik lehetővé, hogy a drágább polgári iskolába járjanak, vagy a falusi gyermek bejárjon a városba, a polgáriba. Az elemi iskolában folytathatják tanulmányaikat olcsóbban, a jó eredmény esetén egyetlen esztendei polgári iskolai tanulással oda juthatnak, mintha végesvégig polgáriba jártak volna. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Magyar a magyarért Kaptuk az alábbi levelet: Igen szép ég nemes példát mutatott Zala- baksa közönsége arra, hogyan szeresse, becsülje meg a magyar testvérét és hogyan segítse, ha bajba jut. Sárhida község határát elverte a jég június 6-án. Egy sárhidai lakos szemtanúja! volt, amikor a vonatban utazott Zalaegerszegre néhány. Zalabaksáról és környékéről való emberrel. A vonat ablakából látták a 100 százalékos jégverést és egyikük ezeket mondotta: »Szegények, mi lesz velük különösen a mai nehéz időkben, amikor minden szem gabonára szükségünk van. íme, itt az idő, fogjunk össze, segítsünk rajtuk, ahogy tudunk, hisz magyar testvéreinkről van szó!« Oly jól esett a szemtanúnak eme szívből jövő kijelentés, különösen pedig azért, mert a végekről való egyszerű magyar ember szájából hangzottak el. E szavakat nemes tett is követte. Az amúgy is szegény község legszegényebbjeinek juttatott Zalabaksa község közönsége kölest, hajdinát vetésre és babot a szűkölködőknek. Ezúton is köszönetét mond Sárhida község közönsége a szíves adományokért. Köszönet az ajándékokért, de mégna- gyobb köszönet azért, mert ebben a nemes gesztusban nemcsak a megsegítésre, a magyar fajszeretetre, kanéin a mostani nehéz világégésben a magyar összetartásra adott hatalmas példát. Igen, magyarok, tanuljatok Zalabaksa községtől! Egy sárhidai polgár. Kigyóveszély Észtországban Észtországban aránylag gyakori a keresztes vipera és a lakosság 7 százaléka kígyómarásban hal meg. A kígyóveszedelemre való tekintettel Dorpatban állami szérumintézetet alakítottak, amelyben 1935. óta rendszeresen állítják elő a kígyómarás elleni szérumot. Évről-évre nő a kígyók száma, amelyeket kísérleti célokból az intézetbe visznek. 1938. tavaszán már 16 ezer kígyó volt a kísérleti állomáson. Egyetlen kígyófészekben 650 mérges kígyót sikerült elfogni. Minden egyes keresztes vipera 2—1 miligramm sürített mérget szolgáltat. BABY W fcelengfe és y 9$ 3Rny®í*l»jRé|i k sss S# ss r & h á k Horvath Jenő divatát K#zlefcéb®n Zalaegerszeg, (Plébániaéptlet)
