Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-22 / 163. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. július 22. Elcsapták Timosenkot? Míg a szovjet főhadiszálláson tartózkodó angol tudósítók arról számolnak be, hogy a nemet előnyomulás Rosztov felé változatlan étemben folyik, egyre Sűrűsödnek azok a hí­resztelések is, hogy Timosenko tábornagyot! már elbocsátották és helyébe Saposnikov ed­digi vezérkari főnököt nevezték ki a déli had­sereg élére. Az angol sajtó jelentések szerint Timosenkot azért bocsátották el, mert nem helyeselték azt a szándékát, hogy Rosztovot' feladja. Rosztov védelmére a Kaukázusból és a Volga vidékéről bocsátottak erősítéseket Sa­posnikov rendelkezésére. A krasznodar — le- ningrádi vasútvonal mentén, mint az angol sajtó tudósí tok közük, új erődítményeket léte­sítenek. Ezt a vasútvonalat a végsőkig védeni akarják, hogy — ameddig csak lehet — üzem­anyagot szállíthassanak rajta az északi és kö­zépső arcvonalszakasz számára. Kanada csatlakozik az amerikai unióhoz A Herald című bostoni napilap foglalko­zik az amerikai köztársaságok tervbevett kö­zös lobogójával és megjegyzi, hogy a közös zászlónak legfeltűnőbb jellegzetessége az lesz, hogy az amerikai köztársaságokat jelképező csillagok szama 22 lesz, noha csupán 21 ame­rikai köztársaság van. Ez a 22-ik csillag Ka­nadát jelképezi. Kanadának ugyanis joga van bármikor elszakítani azokat a kötelékeket, amelyek Nagybritanniához fűzik. Nagybritan- nia nem gyakorol és nem is gyakorolhat sem­miféle kényszert abban az irányban, hogy a jelenlegi kapcsolatot fenntartsa. A páname­rikai államok képviselete a kanadai delegátus számára is helyet tartott fenn. Lehetséges, hogy egy napon Kanada is képviselőt küld az amerikai köztársaságok képviseletébe és poli­tikáját a többi amerikai állam politikájával egyezteti össze. A lap úgy véli, hogy tulajdon- képen nehezen érthető, hogy Kanada eddig nem csatlakozott az amerikai unióhoz. A 22 csillagos pánamerikai zászló mindenesetre az amerikai nemzetek szellemi egységének jel­képe. Vizicsendőrség a Balatonon A balatonmenti csendőrség tagjaiból vízi- csendőrséget szerveztek, amelynek céljaira vá­sárlás útján megszerezték a Balatoni Hajózási R. T. siófoki emeletes székházát. Az első cél: hogy a bajbajutottakon kiképzett mentők se­gítsenek; a második feladat pedig a nagyobb közigazgatási ellenőrzés lesz. A Balaton baleseti statisztikája évtizedek Óta a legszomorúbb képet mutatja. Aránylag nem történik sok baleset, de a balatoni vihar minden évben egyformán és könyörtelenül megköveteli áldozatait. Tulajdonképen azt le­hetne mondani, hogy a Balatonon bajbajutott csónakosokat, vagy vitorlázókat elveszettek­nek lehet tekinteni. A természet erői olyan ir­tózatos és félelmetes erővel támadnak a ló vízére, hogy azon még talán páncélos naszá­dok sem menthetnék meg a vihar áldozatait. Az orkán felkorbácsolja a vázét és a tó színén olyan vízvölgyeket vág, hogy a hajók menten darabokra törnének. Az idei nyári idény már megkövetelte első halálos áldozatait és ennek a példája in­dította a közigazgatási hatóságokat arra az elhatározásra, hogy bármily áron, de meg kell szervezni a hatásosabb mentőszolgálatot. Ez a feladat hárul most a csendőrségre. A szé­les Balatonpart fontosabb helységeiben mai- évekkel ezelőtt megszervezték és bevezették a vihar jelző szolgálatot, amely hibátlanul Ó3 kifogástalanul működik. A viharjelzés azon­ban még nem jelenti azt, hogy a bajbajutott vitorlázó biztos helyre is menekülhet. Ehhez kell a további segítség és a szervezés. A siófoki öbölben szorgalmasan gyakor­latozó csendőröket nagyerejű motorcsónakok­kal is felszerelik és a vízen portyázó kakas- tollas csendőrök minden bizonnyal megjavít­ják a magyar tenger szomorú baleseti statisz­tikáját. A vízicsendőrök az első mentési tud­nivalókon kívül gondos kiképzésben elsajá­títják a víziélet minden csinját-binját és a vízitudomány sokirányú fejezetét is. — o — A nyolcosztályu elemi és polgári iskola viszonya A szeptemberben kezdődő új iskolaév í több nagyfontosságú tanügyi újítás beveze­tésével kapcsolatos. így a következő iskola­évben valósítják meg a 8 osztályos elemi nép­iskolát. A tervezési munkálatok erre vonat­kozóan mindenütt folyamatban vannak. A tan­ügyi hatóságok ügyelnek, hogy a népoktatás­nak ez az új rendje a célnak megfelelően,, zökkenőmentesen nyerjen megszervezést. A végrehajtással kapcsolatban a kultuszminisz­térium körrendeletben hozza az illetékesek tudomására a szervezéssel kapcsolatos egyes szempontokat. A legutóbb a kultuszminiszter körren­deletét intézett az összes tan felügyelőségek­hez a 8 osztályos elemi népiskolákkal kap­csolatban. Ez a körrendelet lehetővé teszi, hogy a 8 osztályos elemi népiskolák utolsó leél osztályából a tanulók megfelelő előmeneteli esetén átléphessenek a polgári iskola megfe­lelő osztályába, ha előzőleg letették a külön­bözeti, illetve a felvételi vizsgát Ennek a körrendeletnek a gyakorlatban igen nagy jelentősége van, mert a 8 osztályú iskolába iratkozott jó tanulók részére lehe­tővé teszi azt, bogy átiratkozzanak a polgári iskolába és ezzel polgári iskolai végzettséget nyerjenek. Ez viszont lehetővé teszi számukra a kereskedelmi iskolába, vagy egyéb felsőbb iskolákba való beiratkozást. így lehetőség nyílik számukra érettségi vagy ezzel egyenlő értékű egyéb képesítés megszerzésére. Igen nagy jelentőségű ez a rendelkezés különösen a szegényebb néposztály gyerme­kei részére, másodsorban pedig a falu lakos­ságának, akiknek anyagi viszonyaik esetleg! nem teszik lehetővé, hogy a drágább polgári iskolába járjanak, vagy a falusi gyermek be­járjon a városba, a polgáriba. Az elemi is­kolában folytathatják tanulmányaikat olcsób­ban, a jó eredmény esetén egyetlen esztendei polgári iskolai tanulással oda juthatnak, mint­ha végesvégig polgáriba jártak volna. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Magyar a magyarért Kaptuk az alábbi levelet: Igen szép ég nemes példát mutatott Zala- baksa közönsége arra, hogyan szeresse, be­csülje meg a magyar testvérét és hogyan se­gítse, ha bajba jut. Sárhida község határát elverte a jég jú­nius 6-án. Egy sárhidai lakos szemtanúja! volt, amikor a vonatban utazott Zalaegerszegre néhány. Zalabaksáról és környékéről való em­berrel. A vonat ablakából látták a 100 száza­lékos jégverést és egyikük ezeket mondotta: »Szegények, mi lesz velük különösen a mai nehéz időkben, amikor minden szem gabo­nára szükségünk van. íme, itt az idő, fog­junk össze, segítsünk rajtuk, ahogy tudunk, hisz magyar testvéreinkről van szó!« Oly jól esett a szemtanúnak eme szívből jövő ki­jelentés, különösen pedig azért, mert a vé­gekről való egyszerű magyar ember szájá­ból hangzottak el. E szavakat nemes tett is követte. Az amúgy is szegény község legszegényebbjeinek juttatott Zalabaksa község közönsége kölest, hajdinát vetésre és babot a szűkölködőknek. Ezúton is köszönetét mond Sárhida köz­ség közönsége a szíves adományokért. Köszönet az ajándékokért, de mégna- gyobb köszönet azért, mert ebben a nemes gesztusban nemcsak a megsegítésre, a ma­gyar fajszeretetre, kanéin a mostani nehéz világégésben a magyar összetartásra adott ha­talmas példát. Igen, magyarok, tanuljatok Zalabaksa községtől! Egy sárhidai polgár. Kigyóveszély Észtországban Észtországban aránylag gyakori a keresz­tes vipera és a lakosság 7 százaléka kígyóma­rásban hal meg. A kígyóveszedelemre való tekintettel Dorpatban állami szérumintéze­tet alakítottak, amelyben 1935. óta rendsze­resen állítják elő a kígyómarás elleni széru­mot. Évről-évre nő a kígyók száma, ame­lyeket kísérleti célokból az intézetbe visz­nek. 1938. tavaszán már 16 ezer kígyó volt a kísérleti állomáson. Egyetlen kígyófészek­ben 650 mérges kígyót sikerült elfogni. Min­den egyes keresztes vipera 2—1 miligramm sürített mérget szolgáltat. BABY W fcelengfe és y 9$ 3Rny®í*l»jRé|i k sss S# ss r & h á k Horvath Jenő divatát K#zlefcéb®n Zalaegerszeg, (Plébániaéptlet)

Next

/
Thumbnails
Contents