Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-18 / 160. szám
1942. július 18. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ hét, elsősorban a bevonult családfő munkájának pótlásában, például mezőgazdasági munkáknál. 5. A nemzetvédelmi szolgálat támogatása. — Minden erőnkkel, szervezetten harcba kell pzállnunk a rémhírterjesztés, a suttogó propaganda, az elégedetlenség ellen. Először önmagunkban kell leküzdenünk a kislelkű sö- tétenlátást, az elcsüggesztő hiszékenységet. Azután tudatosítanunk kell, hogy Magyarország ma Európa egyik legrendezettebb viszonyok között élő állama, hogy nem lehetünk ezért eléggé hálásak a jó Istennek és vigyáznunk .IdelJ, hogy nyűgös, korlátolt, éretlen engedet - lenkedéssel ki ne hívjuk magunkra büntetését. Csak az tud építő, példaadó, elesettet felemelni tudó, jó harcosa lenni a belső ír ontalak, aki tudja saját magát fegyelmezni, aki tud lemondani, áldozatokat hozni honvéde- inkhez méltó hősiességgel napról-napra. És főleg csak az ilyen szociális munkásnak van joga, erkölcsi alapja gondozottaitól áldozatosé ágtot kívánni. A rosszhiszemű rémhírterjesztéssel szemben pedig lépjünk fel elszántan és kein ényen, mert ezek gonosztevők, akik a nemzet életére törnek. Ingyenes jogtanácsokat is kíván biztosítani a rendelet a hadbavonult hozzátartozóinak:: ebben a vonatkozásban megyénk ügyvédi kamarájában a legnagyobb készséget és megértést tapasztaltuk. A hivatalos fogadóórák közhirr ét étele most van folyamatban, hogy ezzel is segítsük pótolni a családfő szerepét a család érdekeinek védelmében. A munkatér nagy, a feladatok súlyosak; \ bajtársi lelkiismeretességgel vegye ki részét \ mindegyikünk belőlük, hiszen nemzetünk lé- I tóért küzdünk; ha vérontás nélkül is, de élet- ! halál harcot harcolunk a Bajtársi Szolgálat frontján is! Br. Kónyi Mária nővér, vm. szociális gondozó. Zalaegerszeg megyei város közkórháza. 1103/942. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A közkórház napi 2—3 hektoliter moslékját folyó évi augusztus hó I-től egy évre a kórház gondnoki irodájában folyó évi július hó 24-én délelőtt 11 órakor nyilvános árverésen a legtöbbet ajánlónak eladom. Részletes felvilágosítást hétköznap délelőtt a kórház gondnoka ad. Zalaegerszeg, 1942. július 17. Dr. Jancsó Benedek kórházigazgató-főorvos. Gyilkos hőséggel, homokviharral és csalóka délibábbal kall megküz- deniök az Afrikában harcoló katonáknak A háború egyik legjelentősebb harcterén, Észak-Afrikában, a csapatoknak sokkal nagyobb erőkifejtést kell kifejteniük a természettel való küzdelemben, mint az ellenség ellen. A testi és lelki ellenálló erőt a végsőkig próbára teszi a sivatag trópusi hősege. A sivatagi háború az európai hadszínterek háborújától teljesen különböző feltételek mellett folyik. A sivatagi harcosoknak számolniok kell a trópusi nappal, az állandó homokviharokkal hirtelen jövő időjárásváltozással és nem utolsó sorban a legyekkel. Az afrikai hadjárat katonáinak emberfeletti megpróbáltatásairól megközelítő képet nyújt a Sept Jours, amely megállapítja, hogy a sivatagi napfény égető hevében a katonák ledobják harc közben acélsisakjaikat. Az acélsisak ugyanis any- nyira áttüzesedik, hogy a katonák képtelenek fejükön tartani. A puskával is óvatosan kell bánniok, mert a napfénytől megtüzesedett cső megégeti kezüket. A páncélosok legénységének sorsa azonban a legnehezebb. A páncélosokban olyan nagy a hőség, hogy a katonák naponta több kilót fogynak a nagy fizikai megpróbáltatás következtében. Megtörtént már, hogy egy-egy katona naponta öt kiló súlyt vesztett. A páncélosok legénységét tehát gyakran kel! váltani. A sivatag gyilkos kiimája a pilótákat sem kíméli. Gyakran megtörténik, hogy a leszálló pilóta, miután hosszabb időt töltött hideg levegőrétegben, eszméletét veszti, amikor megcsapja a föld felszínének forró levegője. Az utánpótlás egyik legnagyobb problémája a hadviselőknek. A katonákat minden körülmények között el kell látni ivóvízzel, mert a vízhiány a halálos ítéletet jelenti a pokoli hőségben. Minden embernek naponta legalább 5 liter vizet kell kapnia. Azok a katonák, akik elkerülnek csapatíes- tüktől és két napig nem jutnak vízhez, elveszettnek tekintendők. Víz mellett meleg sört kapnak a katonák és a csapatok felvonulási útját követni lehet az eldobált üvegek és konzervdobozok mentén. A legfontosabb élelmiszer a húskonzerv. Az élelmiszer- és vízkészletet meg kell védeni két legnagyobb ellenségük: a por és a legyek ellen. A régi sivatagi harcosokat meg lehet különböztetni az újoncoktól, amikor vizet isznak. A tapasztalt sivatagi katonák ügyei mozdulattal védik a vizet a legyek milliárcf- jaitól. A sivatagi por behatol a ruházatba* ellepi a katonák szemét, száját, orrát. A por miatt minden katona haját leborotválj ák^, mert a haj a legjobb homokfogó és akadályozza az acélsisalc viselését. A katonákat gyakran zavarja a napsütötte pusztaságok egyik ismert jelensége, a légtükröződés, amit a Hortobágyon délibábnak neveznek. A katonák oázisokat, kék tavakat, páhnaii- geteket és folyókat látnak feltűnni a nap hevétől remegő levegőben. Megtörténik, hogy a menetoszlopok eltévednek a délibáb üldözésében. A katonák tágra nyílt szemmel bámulják a délibábot, de szemüket csak a homok marja sebesre. A homok különösen akkor elviselhetetlen, amikor szél kerekedik. A sivatagban gyakran napokon át Szünet nélkül tart a szélvihar. Ilyenkor olyan nagy porfelhők kavarognak a levegőben, hogy semmit sem lehet látni. Ä testhez csapódó homok sebesre marja a bőrt, A katonáknak az öltözködésnél tekintetbe kell venni a homokviharokat. A kegyetlen forróság ellenére hosszú nadrágokat szívesebben viselnek, mint shortot. A legtöbb katona arcán kötések, tapaszok láthatók. A közös ellenség, a homok ütötte sebek kezelése állandó munkát ad az orvosoknak. A meleg olyan nagy, hogy a legkisebb! mozdulat következtében a testet elönti a verejték. A szél azután megszárítja a verejtékét; és rendkívüli módon lehűti az emberi testet, A szélvihar azonban a mellett, hogy legnagyobb ellensége a sivatagban küzdő csapatoknak, segíti is a parancsnokokat csapatmozdulatok végrehajtásában. A homokviharok okozta porfelhőben észrevétlenül lehet csapatmozdulatokat, felvonulásokat végrehajtani, mert az ellenség a szüntelenül kavargó homokfüggöny mosott nem látja a felvonuló páncolos oszlopokat, amelyeket ilyenkor még a levegőből is alig lehet kivenni. Ilyen kegyetlen feltételek mellett folyik az afrikai háború. már most rendelje meg« ÜHififlen iskolai nyomtatvány kapható a „Z R 1 H Y Iü könyvesboltban.
