Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-17 / 159. szám

XXV. évfolyam. Í59. szám. ÁRA 8 FILLÉR. 1942. július 17. PÉNTEK. MEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon: 123. P ü L ! T 1K A 1 JN A P 1 L A P Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.7Ü IY Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, Hirdetések díjszabás szerint.________ Szociális munkaközös- ségek Zala vármegyében Vármegyénk az elsők között volt, amely a nép- és családvédelmi munka nagy fontos­ságát átérezte. Ennek bizonyítéka a várme­gyei Közjóléti Szövetkezet megszervezése is. Két és fél évi működése után már talán egyet­len községe sincs megyénknek, amely köz­vetlen tapasztalásból ne ismerné a sokgyer­mekes családok támogatására hivatott Szövet­kezet áldásos munkáját. A támogatásra érdemes és rászoruló csa­ládok kiválasztásánál a Szövetkezetét a köz­ségenként megalakult ötös-, vagy szociális bi­zottságok segítették: helyi ismeretük alapján a kéi. elmek elbírálásához vélemény es javasla­tot terjesztettek be a Szövetkezethez. Ötös bizottságainkban mint egészséges csírában adva volt Za>a vármegyében a fejlődés lehetősége a napjainkban mind nagyobb erővel áramló közösségi és szociáds szenem által életrehívott szociális munkaközösségek számára. A magyar ál.am erejéhez mérten nagyon komoly áldozatokat hoz a nemzetmentő csa­ládvédelmi munka érdekében. Az állam, a nemzet anyagi áldozatai azonban nem terem­hetik meg gyümölcsüket, nem hozhatják meg eredményeiket, ha a nép- és családvédelem munkáját egyedül a közigazgatásra hagyjak. A társadalom egészséges bekapcsolódása, fe­lelősségvállalása, őrtáliása nélkül a nagy ál­dozatok csak szegényes eredményeket hozhat­nak. De a magyar talajból kinőtt, magyar lélekre formált, új szociális gondolat felrázta a magyar társadalom lelkét is. Érezzük, hogy az »én« családom mellett eleven szálak fűz­nek a »mi« családunkhoz is, a szomszéd­ság, a község, az ország nagy családjához. A társadalom szociális lelkiismeretének megmozdulása nyilatkozik meg a belügymi­niszternek a szociális munkaközösségekről ki­adott rendeletében. A rendelet értelmében or­szágunk minden egyes községében, minden városában megalakul a közösségi szociális lel- kiismeretnek ez a tevékeny szerve. Nem nagy gzavak, frázisok hangoztatása a célja, hanem a nagyobb testvér áldozatos meiléáíiása, lakó­helyének kisebb közösségén keresztül nemzeti jövőnkért való felelősségvállalása. Hivatalos meghatározás szerint »a szociális munkaközös­ségek a helyi hatóságok és a helyi társada­lom közös szervezetei a helyi szociális fel­adatoknak egyesült erővel, tervszerű munka­megosztás alapján való ellátására«. Hivatásuk a közösségi szellem kialakítása és ápolása, .a belső adottságok és erők tudatosított összefo- gasa es a közösség javára való értékesítése. A szociális munkaközösségekre vár, hogy a helyi közösségük életében felmerülő szociális problémákat tudatosítsa, azok megoldására a módokat es eszközöket keresse, megoldásukat erejéhez mérten feladatának vállalja. Zalai társadalmunk számára nem idegen a szociális munkaközösségek szelleme. Köz- ségről-községre mély megértéssel és ígéret­teljes munkakészséggel épülnek ki ötös bi­zottságaink szociális munkaközösségekké. Min­den reményünk megvan arra, hogy érhálózattá lesznek a vármegyében és rajtuk keresztül befut a központba, a megyére a legtávolabb fekvő és legkisebb község problémája, szük­séglete, hiánya, nehézsége, fejlődése is. Eb­ből a célból a munkaközössegek összegyűjtik és nyilvántartják mind az egyes sokgyermekes családok adatait, mind a község szociális hely­zetkepéhez szükséges közösségi adatokat. A község szociális munkatervének kidolgozásával hozzásegítik a megyét az összefogó várme­gyei szociális munkaterv reális elkészítéséhez. Ta'án legfontosabb munkaközösségi fel­adatkör a Közjóléti Szövetkezet támogatása helyi vonatkozású feladataiban. A szövetke­zeti jutta ás hatékonyságának, eredményessé­gének előfeltétele, hogy jól válasszuk meg a juttatásban részesítendőket; ehhez pedig a községi munkaközösség lelkiismeretes, átgon­dolt, felelősségteljes véleményezése és javas­lata elengedhetetlen. Épen ilyen fontos a lo­gikusan következő feladat, a juttatásban ré­szesült család nevelése,, gondozása, irányítása, ellenőrzése útján biztosítani a juttatott ja­vak helyes felhasználását. Hivatását igazán át- érző munkaközösség, vagy munkaközösségi tag a teljes felemelkedésig is el tudja vezetni, kí­sérni a gondozására bízott családot. Megyénkben ebben a vonatkozásban is nagy és sokoldalú a munkatér: munkaközös­ségeinkre vár a sok száz földhöz, házhoz, ál­lathoz juttatott család gondozása, — a már erős lendületet vett, megkedvelt és kért házi­ipari akciók szervezése, szociális szellemben való továbbépítése is. Egészségvédelmi Szövetség helyi szervé­nek hiányában az egészségvédelem társada­A japán haderőnek Kína különböző vidé­kein a legutóbbi hónap folyamán végrehaj­tott széleskörű hadműveletei elsősorban arra szolgáltak, hogy elvágják a csungkingi kor­mánynak még rendelkezésére állott utánpót­lási utakat. Csungkingot most már sikerült tel­jesen elszigetelni a tengertől. A japánok ugyanekkor azon is fáradoztak, hogy meggyőzzék a csungkingi kormányt a további küzdelem céltalanságáról. Ezzel kapcsolatban japán részről hangoz­lomra váró feladatait is a munkaközösség­nek kell vállalnia: napközi otthonok szerve­zése, szülészeti vándorzsák-akció megindítása, szülőanyák 8 napos fekvésének lehetővé té­tele, csecsemőkelengye-akció, korszerű táplál­kozás népszerűsítése, stb. Keresztény szellemű munkaközösség nem zárhatja ki feladatainak sorából a közsegélyre szoruló munkaképtelenek, aggok és nyomo­rultak rendszeres gondozását sem és társa­dalmi eszközökkel kiegészíteni igyekszik az erre a célra fordítható hatósági eszközöket is. A vállalt feladatok a helyi szükségletek és lehetőségek szerint módosulnak és erősen függnek a munkaközösségek teljesítőképessé­gétől, a tagok ügybuzgóságától, szociális ér­zékétől és értelmiségétől. De már most érez­hető, hogy milyen felbecsülhetetlen nemzet­építő érték a közösségi szellem kialakításában a munkaközösségi tagok által önként vállalt szociális munka nevelő ereje. Mint egyik leg­kiválóbb magyar szociális munkásunk mondja: »Amikor a munkaközösségi tag erejéből, ide­jéből, tudásából, érzéseiből a közösséget szol­gálja, kincseket gyűjt. Lassan, észrevétlenül lesz fogékony az emberi szenvedések iránt, megértő, segíteni kész, önzetlen és áldozatos emberré. Megnő és kiteljesedik benne a kö­zösségi érzés; ami kezdetben teher volt, örö­met hozó munka lesz«. tatták, hogy a kínaiakban és japánokban egy­más iránt kölcsönös megbecsülés él és semmi akadálya őszinte együttműködésüknek a jövő­ben. Kétségtelen, hogy Japánnak ezt a magatartását nem le­het a gyengeség jeléül felfogni, mert elvitázhatatlan, hogy Japán helyzete egész Kele ázsiában lényegesen megerősödött, Csang- kájseké pedig mind válságosabb. Japán csak meg akarja kímélni a kínaiakat a további cél­talan szenvedésektől és minél előbb olyan lég­kört akar alakítani, amely lehetővé teszi az általános felvirágzást Keletázsiában. Hőmmel északról támad Míg Kairóból Gibraltárba érkezett hírek szerint egyiptomi tüntetők és az angol csa­patok között véres összetűzésekre került sor és mindkét részről halottak vannak, addig a kai­rói hadijelentés újabb német támadásról szá­mol be az egyiptomi arcvonal északi szaka­szán. A jelentés szerint kedden este német gya’ogság tankokkal támadásra indult a Tel el Eise melletti állások ellen. A harcok még késő éjiszaka is tartottak. A harcok során a tengelycsapatok támadása erős brit felderítő erőket vetett vissza keletre. Egy ausztráliai zászlóaljtörzs fogság­ba esett és az előnyomulás során a környéket uraló néhány magaslat a németek kezére került. A KÖZÉPSŐ SZAKASZRÓL AZ OLASZ FŐ­HADISZÁLLÁS KÖZLEMÉNYE. Az egyiptomi arcvonal középső szakaszán az ellenség hevesen támadta állásainkat. A tá­madásokat mégis elszigeteltük és rögtön el­lentámadásokat hajtottunk végre. Ezerkétszáa foglyot ejtettünk és jelentős számú páncélost pusztítottunk el. A KELETI ARCVONAL DÉLI SZAKASZÁN TOVÁBB FOLYNAK AZ ÜLDÖZŐHARCOK, A keleti arcvonal déli szakaszán szünet nélkül tovább folynak az üldöző harcok. Az ellenség bezárt és elvágott csapatai hiába pró­bálták meg keleti irányba kitörni. Az ellenség veszteségei június 28, wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww A Japánok m kínai csapatok után« pótlási venaiait vágták el

Next

/
Thumbnails
Contents