Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-11 / 154. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. július lí. S. Iskolai értesítdK III. A zalaegerszegi ni. kir, állami Horthy MIklósné polgári leányiskola a városnak legrégibb középfokú iskolája. 1875-ben alapította Zalaegerszeg mezőváros az akkori igényeknek megfelelő kétosztályú felső leányiskolát, amely 1888-ban alakult át négy osztályú polgári leányiskolává. Az értesítő, amelyet Grész Elza igazgató tett közzé, az elmúlt tanévet 54.-nek jelzi, mert az intézet mint polgári iskola 1888-tól számít. Az értesítő első közleménye ismerteti az iskola múltját. 1929-ig, vagyis 54 esztendőn át egyedüli magasabb leányiskola volt Zalaegerszegen s feladatát jól töltötte s tölti is be. Osztályai! a zárdái polgári leányiskola megnyitásáig párhuzamosak voltak. A tanév történetében az igazgató részletes jelentést ad az elmúlt iskolai év életéről, a személyi és tanulmányi ügyekről. A tanári kar módszeres, nevelési tárgyú és szülői értekezleteket tartott. Kiváló gondot fordított a valláserkölcsi és hazafias nevelésre. A vallásbeli kötelezettségek teljesítését állandóan ellenőrizték. A hősök emlékét is nagy gonddal ápolják. A nemzeti zászló megbecsülésének elmélyítésére a tanulókat többször tisztelegve vonultatták el előtte. Hangsúlyozza az igazgató, hogy az iskolában tervszerű nyelvvédő munka folyik. Minden órán minden tanár minden kínálkozó alkalmat felhasznál, hogy rámutasson a magyar nyelv csodás gazdagságára. Minden fogalomra találnak szép, megfelelő magyar szót, tehát kerülik az idegent. A magyartalan kifejezéseket, rossz mondatfűzéseket állandóan javítják, fejlesztik a helyes nyelvérzéket. A dolgozatírások számának csökkentése lehetővétette ebben az évben az új óra, a nyelvvédő óra ^beállítását. Feladata: a nyelvvédés, nyelvtisztaságra való törekvés, helyes magyar beszédre és írásra való szoktatás. Az iskola légoltalmi kiképzéséről a rendelet értelmében részben a vegytan, egészségtan, részben a testnevelési órákon gondoskodtak. Madarak és fák napját egésznapi kirándulás keretében rendeztek, a tantermek virágait a növendékek szeretettel gondozták. A takarékosság erényére is igyekezett a tanári kar rászoktatni a növendékeket. Tanulmányi kirándulásokat is rendezett az iskola. Működött az intézetben a Zrínyi Ilona önképzőkör, a Máriakongregáció, a ref. tanulók Soli Deo Gloria Szövetsége, az Evangélikus Diákszövetség, Sportkör. Az ifjúsági egyesületek szép tevékenységet fejtettek ki. Az iskolai ünnepélyekről is részletes közlést ad az értesítő. A tanári karnak a 4 hitoktatóval együtt 11 tagja volt. Osztályozást nyert 176 rendes és 4 magántanuló. Ezek közül róm. kát. 145, gör. kát. 1, ref. 9, ág. h. ev. 7, izr. 18. Mindany- nyian magyar anyanyelvűek. Magyarul és németül is tud 3. Az osztályozott tanulók közül bejáró (vonatos) 40, kosztadónál lakik 18. Kitűnő rendű 22, jeles 6, jó 65, elégséges 72, túlnyomóan elégséges 27, elégtelen 1 tárgyból 10, kettőből 1, több tárgyból 4. 1920- tól legmagasabb volt a növendékek száma az 1924—25. iskolai évben: 260. Az értesítő még tájékoztatót ad a jövő iskolai évre. IV. A Csáktornyái m. kir. áll. polgári fiú- és leányiskola évkönyve. A Muraköz iskolái beszámolnak az első magyar esztendőről. Elsőnek kerül kezünkbe a polgári évkönyve Nagy Károly mb. igazgató szerkesztésében. A bevezető cikk 1941. július 9. muraközi és intézeti jelentőségét fe jtegeti. A cikkből megtudjuk, hogy az első (augusztus 10—12) beírás eredménye gyenge volt, de az egyszerű oné|) meggyőzése annyira sikerült, hogy 309 a beirt nyilvános tanuló száma, míg a jugoszláv (tanévekben 108—254 közt mozgott ez a szám. 'A valláserkölcsi nevelésre az intézet nagy gondot fordított. Itt főként P. Horváth Athanáz )dr. ferences hittanár munkáját kell kiemelnünk. Vezette a Jézus Szíve- és a ferences Missziósszövetséget. A városbeli növendékeket az osztályfőnökök mind meglátogatták. Az iskolában önképzőkör, sportkör, diákkaptár, ifj. ,Vöröskereszt működik. A tanulmányi előmenetel jó. Az elégtelen kevés; 38 a vastagbetűs. Magyar anyanyelvű 80 (26 százalék), muraközi anyanyelvű 205 (66 százalék), vend 4, olasz 1. Katolikus 268, g. kel. 1, prot. 2, izraelita 17. A baptista tanulót (1) is kimutatják. A baptistáknak csak budapesti hitközségét ismeri el a magyar törvény. A taníttatásban élen halad 101 növendékkel a kisiparos és 50 tanulóval a kisbirtokos osztály, de szép számmal jár a kiskereskedők (21), napszámos (12) szülők gyermeke is. Az intézetben működő gimnáziumi tagozat 34 fiú- és leánytanulót jelent. Elismeréssel hajiunk meg az első év áldozatos és eredményes úttörő munkája előtt. Tudja-e Ön... ... hogy a Mars-bolygó felületét már 200 éve állandóan figyelik a csillagvizsgálók, de még semmiféle változásnak sem jöttek nyomára ? ... hogy míg 1800-ig a kerti rózsának csak 35 fája volt ismeretes, a tenyésztők azóta ezt a számot több, mint ötezerre emelték? ... hogy Borneo szigetén az esővíz szolgáltatja az ivóvizet, amelyet a városokban! nagy hordókban gyűjtenek össze? Míg a házak és szekrények mindig tárva-nyitva vannak, a hordók csapjait gondosan lelakatolják, mert a víz minden drágaságnál jobban csábítja a tolvajokat. ... hogy a bambusz fája öreg korában magas kovasavtartalma miatt olyan kemény, hogy a balta éléből valóságos szikraesőt csihol ki? A bambusznád a tűzben hangos csattanások közben pattogzik szét és ezért a ben- szülöttek szívesen használják tűzijátékok készítésére. Öltözködjünk TÓTH flYULHÍ wi é» í&i uab6«ágábót \ Kész nöikabát és rukaosstAly Uridivatj ét szOvettladát az idősebbek erélyes döfésekkel tanítják illemre. ... hogy vannak viaszt termelő növények is? Egyes délamerikai élősködő növények annyi viaszt termelnek, hogy sokan foglalkozásszerűen űzik a növényi viasz gyűjtését. A_ piacon ünnepi gyertyák készítésére nagyon keresett cikk a viasz. .. . hogy a délafrikai néger bőre másfélszer olyan vastag, mint az európai fehér emberé ? . .. hogy az állatok között a zsiráfnak nemcsak a leghosszabb nyaka, hanem a leghosszabb nyelve is van? A zsiráf nyelvének hosszúsága meghaladja a 60 centimétert. ... hogy egy nagy olasz biztosító társaság statisztikai számításai szerint a férfiak fogékonyabbak a villámcsapásra, mint a nők? Tíz villámsujtott emberre nyolc férfi és csak két nő jut. A feltűnő jelenség magyarázatát a női nem félénksége és az ennek megfelelő nagyobb óvatossága adja meg. Zivatar idején a nők alig merészkednek ki a szabadba, de, ha kint is éri őket a vihar, akkor is van bizonyos értelemben villámhárítónak is tekinthető ernyőjük. Az esernyő megóvja a ruházatot az átnedvesedéstől, márpedig a száraz ruha bizonyos mértékben a szigetelő szerepét tölti be. ...hogy a zebrák mindig pontosan megtartott rend szerint vonulnak fel ivóhelyükre? Elősz,ör a mének, majd az anyaállatok, legvégül pedig a fiatalok isznak. Ha valamelyik tapasztalatlan fiatal állat tolakodni próbálna, Lágyan «mié virága« gsaknya a divat, ieép Tálasatok a Sekfttz Áruházban. Métere 5.3Í pengő. ZALAEGERSZEG, Széchenyi-tér 4. Tel. 128.