Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-10 / 153. szám

XXV. évfolyam. 153. szám. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ealaegerszeg, Szcchenyi-tcr 4. Telefon; 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBQLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 F* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, Hirdetések díjszabás szerint. A magyar Csáktornya és Muraköz hatalmas megmozdulása Muraközi kiállítás - Hangverseny - Orszá£zászlóavatás Falusi dalos és táncos csoportok bemutatása Csáktornya, 1942. július 9. 1941. július 9-én bevezették a magyar honvédek április közepén történt bevonulása Után a magyar közigazgatást Muraközben. Be­vonult éspedig Perlakra leírhatatlan lelkese­dés közepette a második honvédzászlóalj. Ez­zel megszűnt a horvát polgári közigazgatás. A bizonytalanság megszűnt. Éjfélben falragaszok hirdették Csáktornyán és a Muraközben: Mu­raköz végleg és visszavonhatatlanul visszatért ezeréves édesanyja, a magyar haza és Zala vármegye ölébe. Azóta megtörtént a magyar országgyűlés ténye: Muraközt becikkelyezték a magyar szent korona testébe. A katonai közigazgatás első évfordulójára Csáktornya és a Muraköz hatalmas, megkapó és beszédes ünnepet készített elő éspedig július 8-ra és 9-re. Ennek középpontja a Nagyka­nizsa megyei város hazafias közönsége által Csáktornya nagyközség számára ajándékozott országzászló országos keretben történő ava­tása. Kiállítás és hangverseny. A Csáktornyái Zrinyi-várban július 8-án 18 órakor nyitották meg ünnepélyesen a mu­raközi néprajzi, képzőművészeti, történelmi, kézmű- . és háziipari kiállítást, amely július 23-ig várja a megtekintőket naponta 9—12, 16—20 óra közt. A kiállítást a Vitézi Bend Csáktornyái Zrínyi Csoportja rendezi ügyesen és gondosan. A képzőművészeti kiállítást mu­raközi hazatért, neves művészek (Bezerédy La­jos és Schulteisz Sándor szobrászok, Pandur Lajos festőművész, Szlabóczky Emil rajzta­nár) műveiből rendezték meg. Ehhez csatla­koztak a magántulajdonban levő Král-művek. Sok sikerült alkotást láttunk a kiállított mű­vek közt. Valamennyit lehetetlen felsorolnunk. Mégis említsük meg Bezerédy eredeti felfo­gású Zrínyi Miklósát (égetett agyag), Schulteisz Családunk című alkotását, Pandur grafikai müveit, Szlabóczky vízfestményeit és ceruza- rajzait. A néprajzi osztály keretében Munczi Jó­zsef és Rode Imre ügyesen mutatták be a mu­raközi szobát, konyhát, ruházkodást. Voltakép magyar népi bútorzat és ruházat ez. Az edény és konyhafelszerelés is erre a jellegre vall. Al­só domb ojú népi kézimunkáit Gelencsér Ilona tanítónő gyűjtötte, rendezte. Ez is tipikus ma­gyar hatásra vall. Az ipari és háziipari osztályt Rode Imre tanító állította össze Csáktornyái agyagiparból, alsódomborúi és kotori kosarakból, kotori ke- fekütök ügyes, ízléses munkáiból. Külön termet kapott a Rode-rendezésű történelmi osztály. Plarmath főjegyző magya­rázza, lelkesen Légrád mezőváros Zrinyi-kor- beli okleveleit, okmányait, térképeit, jegyző­könyveit. A második ágazat ugyanebből a kor­ból kardpengéket, bilincseket, képeket, céh­ládákat, okiratokat, zászlókat ölel fel. A kiállítást befejezi Logozsár Antal vizi- szentgyörgyi földműves Betleheme és egyéb munkái stb. Este hangverseny a Zrinyi-vár­ban közel ezer résztvevővel. Terünk nem en- gedi, hogy bővebben méltassuk. Országzászlóavatás. Július 9-én a reggeli vonattal viszi Krátky István dr. kormányfőtanácsos, polgármester Nagykanizsa ajándék-országzászlóját Prach Ist­ván dr. tanácsossal, Barth a István igazgatóval, Kelemen Ferenc igazgatóval, Dobrovics Mi­lánnal és másokkal Csáktornyára. Leventék őrzik a zászlót a vonatban. Ez a remek munka őrzést érdemel. A háromszínű zászló egyik oldalán a magyar címer, a másikon Csáktor­nya címere Zrínyi Miklós jelmondatával: »Ne bántsd a magyart!« A zászló Somogyi Marilla úrhölgy munkáját és lelkét dicséri. Verőfényes nyári reggelen, 9 órakor ér­kezik az országzászló a Csáktornyái állomásra, ahol Pecsornik Ottó országgyűlési képviselő, városbíró üdvözli hatalmas menet élén az or­szágzászlót és Nagykanizsa küldöttségét. Ha­talmas menet viszi az országzászlót. A 2 km hosszú útvonalon 4-es sorokban szüntelen me­netelt Muraköz ünneplőbe öltözött népe az Országzászló gyönyörűen kialakított, leendő őrhelyére, a Főtérre. Itt zajlott le 1941. április 27-én Muraköz történelmi jelentőségű, hatal­mas megnyilatkozása. 10 órakor Peiim József pápai prelátus, zalaegerszegi apátplébános megkezdi az or­szágzászló őrhelyén a szentmisét. Segédkez­nek a Csáktornyái magyar ferencesek (P. Hor- váth Athanáz dr., P. Fekete Géza, P. Murai Frigyes) és Fonyadt Antal zalaegerszegi hit­oktató. A szentmisén gyönyörű betanulásban szebbnél-szebb magyar egyházi énekeket ad elő a Csáktornyái katolikus énekkar. Az or­szágzászló megáldása után a megnyitó be­szédet Brand Sándor dr., Zala vármegye al­ispánja mondotta. Emelkedett szavakban a ma­gyar honvéd hősiességét és Muraköz magyar­hűségét méltatta. Keresztury Imre, Szabó Géza tanítójelöltek pompás szavalata gyönyörköd­tette a '""hatalmas hallgatóságot. Krátky István dr. polgármester gyönyörű beszédben adta át az országzászlót, miközben Kanizsa és Csák­tornya, Zala és Muraköz összetartozását dom­borította ki, amelynek múltra, jelenre, jövőre hirdetője az országzászló. Kivezényelték a le­vente-őrséget, majd a könnyező tömeg éneke alatt felvonták az országzászlót. Ennek az ava­tóbeszédét vitéz dr. József Ferenc főherceg mon­dotta el. A főherceg Ürfelmutatástól áldo­zásig végigtérdelte imakönyvvel a kezében a szentmisét, most pedig a mikrofon elé lépve meggyőzően beszélt a magyar és horvát nép sorsközösségéről. Dicsérjük a rendezőséget,, hogy muraközi beszédre is gondolt és arra Kákossy Á. Elek szentszéki tanácsost, karádi plébánost kérte fel. Ö Muraköz termésé, zág­rábi kispap is volt. Félórás beszédben tette egymásba a magyar és muraközi kezet a kö­zös szebb jövő jegyében. Pecsornik Ottó városbíró, országgyűlési képviselő vette át fogadalom keretében meg­őrzésre a zászlót. Vármegye, város, zászlóalj, tűzharcos, Mansz csoport, Nagykanizsa kép­viselője egymásután koszorúzták meg a zászlót A főherceg emlékérmeket osztott ki azok közt, akik az országzászlóért tevékenykedtek. Az ünnepségen ott voltak a felsoroltakon kívül: vitéz Teleki Béla gróf főispán, Szalay Gyula dr. vm. t. főügyész, Székely Emil ár­vaszéki h. elnök, Országh Pál dr. országgyű­lési képviselő, dr. Krátky Istvánná, Szabó Győző dr. kir. járásbírósági elnök, Rodieh vi­kárius, Kossak Pál szentszéki tanácsos, Bali- gács József plébánosok, Rhosóczy Rezső t. ü. tanácsos, a muraszombati kirendeltség veze­tője, az összes helyi hivatalok, egyesületek vezetője. Az összes résztvevők száma — iragy^ munkaidőben — 10.000-re tehető. A dísz­menetben, amelyet nem lehet elfelejteni, öt­ezer levente, leány, tűzharcos, munkás és mun­kásnő tüntetett. Délben közebéd volt a Zrinyi-hen. Népi dalok és táncok a sport-téren. Délután gyönyörű élményt nyújtott Al- sódomború, Belica, Drávavásárhely, Pusztafa, Felsőmihályfalva, Határőrs, Hétvezér, Hodo- sány, Jánosfalva, Kotor, Ligetvár, Muraszerda- hely, Miksavár, Muraszentmária, Muraszent- márton, Perlak, Stridóvár, Ráckanizsa, Tüske- szentgyörgy, Zalaújvár, Zsidény, Csáktornya if­júságának éneke, tánca, népi játéka. Majd a csoportok közös énekszámai következtek. Az egész voltakép egy nemvárt tündérálom. Be­igazolta, amit eddig is tudtunk: Muraköz népi1 szórakozása magán viseli a magyar népi ha­tást. Muraköz tanítóságának nagyobb része nemcsak briliiánsan tanít az iskolában, de az iskolán kívül kiváló, megértett népnevelő is. Muraköz volt és akar magyar lenni és ma­radni. i —q— ; . .i í liíüi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents