Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-09 / 152. szám

1942. július 9. ZALAMMtYK ÚJSÁG 5. A törők miniszterelnök hirtelen halála Rafik Saydam clr. török miniszterelnök szerdán valamivel éjfél után Istanbulban a Pera-palotaszállóban szívszélbűdés következté­ben meghalt. A miniszterelnök a múlt liét végén érkezett Isztanbulba több magasrangú FIGYELEM! török államférfiéival együtt, hogy ott külön­böző tanácskozásokat folytasson. Saydam mi­niszterelnök mindeddig jó egészségnek ör- j. vendett. utjuuLíuxiriririrrwyrrirynrr* ............................................................ Zsi dó pénzen nyitott kávémérést ejy zalaegerszegi leány Bor Rozália zalaegerszegi lakos a múlt hó közepén kávémérési iparengedélyt váltott a városházán és kávémérését Eötvös-utca 15. sz. házban (volt Fischl-, most Fertő-féle) ház­ban pár nap múlva meg is nyitotta. A ható­ságok azonban jól tudták, hogy Bor Rozáliának nincs tőkéje az ilyen üzlet folytatásához, azért tehát állandóan figyeltették az új kávéhá-> zat. Kitudódott azután, hogy az üzlet tulaj- donképeni fenntartója és tulajdonosa Fertő Béla zalaegerszegi lakos, volt fakereskedő, aki, mint ismeretes, ez év elején felhagyott a fa- és szénkereskedéssel. Ipari- és épületfakeres- kedéssel foglalkozhatott volna, de azt sem gya­korolta tovább. Mint az 1939. évi 4. tör­vénycikk hatálya alá eső egyén (zsidó), kávé- mérési engedélyt nem kaphat, azért állította he az üzletbe engedélyesként Bor Rozáliát, A nyomozás adatai alapján úgy Fertő Béla, mint Bor Rozália ellen megindult a ki­hágás! eljárás s az ügyet ma tárgyalta Betle­hem József dr. városi aljegyző mint kihágás! bíró. Fertő Béla mint tettes, behajthatatlanság} esetén 30 napi elzárásra változtatható 300 pengő pénzbüntetést kapott, a bűnsegédi bűn­részes Bor Rozália büntetése pedig 60 pengő, amely behajthatatlanság esetén 30 napi elzá­rásra változtatható. Az ítélet ellen a terhel­tek es a városi tisztifőtigyész is felebbezett., o ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN Napfény, viz, levegő Nem is olyan régen még, állig gombolt ruhával, napernyővel, kesztyűvel védekeztek a napfény ék levegő ellen. A barna bőrszín nem volt előkelő. A víznek volt néhány lel­kes barátja, de a mai értelemben vett fürdő­életről nem lehetett szó. A világháború után szélesebb rétegek kapcsolódtak a természetes életmód hívei közé. Felismerték, hogy a gyer­meket napra kell vinni, mert e nélkül köny- nyen betegség támadhatja meg őket. Ennek a felismerésnek a hatásaképen kevesebb is lett az angolkór, mert a napfénynek, a leve­gőnek és a víznek az egészségre áldásos ha­tása van. A napfényben nemcsak látható fénysu­garak, hanem láthatatlan sugarak is vannak. Például vörös sugarak, amelyek meleghatá- súak, aztán az úgynevezett ibolyántúli suga­rak, ezek élettani hatásúak, festékképzésre in­gerük, barnítják a bőrt. E sugarak hiányai angolkórt idéz elő. a gyermek csontjai nem fejlődnek jól, nem keményednek meg, láb­szárai görbék, feje lágya nem csontosodik be. Érdekes megfigyelni, hogy a növények is mennyire kívánják a napfényt. Ha naprafor­gót árnyékos helyre ültetünk, • igen hosszúra nő, de termést nem hoz. Az ibolyántúli sugarak nem mindenütt fordulnak elő egyforma mennyiségben, ahol napfény van. Az ablaküveg egészen kiszűri, hiába próbálnánk tehát ablak mögött lebar­nulni. Ugyancsak kiszűri a korom és por. Nagyváros levegője állandóan porral, füsttől telt, tehát az emberek lényegesen kevesebbet} kapnak a szervezet számára fontos ibolyán­túli sugarakból, mint a vidékiek. Hegyes vi­dék pormentes levegője jól átereszti ezeket a sugarakat s így itt a szabadban tartózkodás, kirándulás igen egészséges. Napoznunk kell tehát, hogy elegendő mennyiséget kapjunk az ibolyántúli sugarak­ból. Észszerűen kell csinálnunk, mert, ha va­laki egyszerre teszi ki magát hosszabb időre a napfény hatásának, a bőre felég, vörös és fájdalmas lesz, majd lehámlik. Fokozatosanl hosszabb és hosszabb ideig napozzunk, tíz per­cen kezdve. Első alkalmakkor jól tesszük, ha valamilyen tiszta olajjal védjük bőrünket. Ku­korica-, napraforgó- vagy lenolaj megfelel, csak ne legyen avas és sós, mert akkor fo­kozza a bőrgyulladást. Drága napolaj hasz­nálata fölösleges. Helyzetünket időnként vál­toztatjuk, hogy testünk minden részét ele­gendő fény érje. EMffcáreméltó az is, hogy a felmelegedett test kevésbbé fogékony a su­garakkal szemben. Ezért fürdés után, vagy} szeles időben, ha a nap melegét nem is érez­zük olyan erősen, mégis hamarabb leégünk. Sohasem a bámulás, a leégés legyen célunk, hanem az, hogy minél többet legyünk jó le­vegőn. Növényzettel fedett környezetben egész­ségesebb a levegőzés. TELEFON 1—69 SZ. ARANY J.-U.28.} ÉPÍTKEZÉSI VmLLALKOZ* Fsaaysg-, sséa- és tfteifansgykercskedő. Kérem a aagyktzSaség szíves pártfogását« A szabadtéri fürdőzés nem a tisztálko­dás célját szolgálja, hanem a test frissítését^ edzését. Úszáskor testünk összes izmait fog-< lalkoztatjuk, mély légvételkor tüdőnket tor­náztatjuk. Az úszás megtanulása minden em­bernek kötelessége, mar csak saját érdeké­ben is. Fokozza étvágyunkat, növeli ellenállá­sunkat a meghűléses betegségekkel szemben. Víz mellett a napozás nagyobb mértékben ér­vényesül, mert a levegő tisztább, a víz felülete pedig mint millió tükör veri vissza, irányítja ránk a napsugarakat. Kimelegedve, izzadt testtel ne ugorjunk azonnal a vízbe, hanem várjuk meg, amíg le­hűlünk. Ha a víz partja homokos, mezítláb járva rajta kitűnően erősíti talpizomzatunkat és így megóv a lúdtalptól. A levegőzést légfürdő formájában hasz­nosítsuk. Szellős helyen levetkőzve tesszük ki magunkat frissítő hatásának. Erre olyankor is megvan a lehetőségünk, ha víz nincs közelben. Erdő tiszta levegője igen alkalmas légfürdő­zésre. Vigyázzunk arra, hogy naplózáskor, lég- fürdőzéskor sem viselkedésünkkel, sem ruhá­zatunkkal mások jóízlését ne sértsük. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLAI CIKKEK ISKOLAI KELLÉKEK KEGYTÁRGYAK legolcsóbb beszerzési helye ZALAEGERSZEG, Széchenyi-tér 4. Tel. 128.

Next

/
Thumbnails
Contents