Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-26 / 217. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. szeptember 26. Bekötő utak építése Zala megyében Az allamépitészeti hivatal havi jelentéséből megismerhetjük azt az óriási munkát, amelyet a hivatal a nagykiterjedésű vármegyében végez ma a sok oldalról jelentkező akadállyal szemben is. A vármegye lakossága élénk érdeklődéssel kíséri a munkát, amelynek keretében tudvalévőén utak, továbbá hidak és más műtárgyak építése, javítása szerepel. Az utak kérdése tulajdonképen gerince az egész közmunkavilágnak, mert az embernek szabad mozgásához, munkájának elvégzéséhez, termelvényeinek értékesítéséhez útra, mégpedig jó útra van szüksége. Vármegyénkben másfél évtizeddel ezelőtt vett nagy lendületet az útépítés, amikor a jól kiépített főútvonalakba megkezdődött a községek bekötése. Községeinknek legnagyobb része ugyanis nem közvetlenül a főútvonalak mellett "fekszik. Bekötő utak létesítik az ösz- szeköttetést a főutak és községek között. Ezeket a bekötő utakat pedig ki kell építeni, mert különben az évnek kétharmadában (különösen, ha nedves az esztendő) ki nem lehet mozdulni a főközlekedési úttól csak 2—3 kilométernyire fekvő községből sem. Az állam gondoskodott arról, hogy a ( bekötő utak megépítésében a községek megfelelő anyagi segítséghez jussanak. Nálunk, Zalában még igen sok község nélkülözi a bekötő utat, amibe bele kell nyugodnunk, mert egyszerre jelentkezett akkora szükséglet, hogy annak kielégítéséről csak fokozatosan lehet gondoskodni. A tervezet készen van, de egyrészt a közlekedési, szállítási téren jelentkező nehézségek, másrészt az örvendetes területnagyobbodás módosításokat kívánj azon. Ehhez pedig nagy körültekintés és minden érdeknek szigorú mérlegelése szükséges, mert nem nyújtható kedvezmény egyik helyre olyan mértékben, hogy az másnak a nemtörődömségnek látszatát keltse. Az azonban bizonyos, hogy, ha az osztozkodók száma megszaporodik, a meglevőből mindegyik kevesebbet kaphat, ha csak ugyanolyan arányban nem növekedik az osztozkodásra szánt vagyon is. Jóval előbbre jutottunk volna az út- és műtárgyépítések terén, ha ránk nem csapnak a legutóbbi évek rendkívüli áradásai. Alig lehetett valami újnak építésére gondolni, mert hiszen a helyreállítás, a javítás akadályozott meg minden, újabban szükségessé vált munkát. A közönség nagy figyelemmel kíséri a közmunkák egymásutánjának megállapítását a a munkák foganatosítását. Épen ezért úgy kell az összeállítást eszközölni, hogy a kedvezésnek, vagy mellőzésnek még gyanúja s& férhessen ahhoz. A mi államépítészeti hivatalunknál ez a két fogalom ismeretlen. Épen ezért kérjük is a hivatal vezetőségét, hogy továbbra is egyenlő gondozásban részesítse a vármegye minden vidékét s biztosítsa a bekötő utak megépítésének gyors menetét, hogy a vármegyének minden legkisebb faluja is hamarosan kiszabadulhasson elzártságából. Az akadályokkal számolnunk kell, de alapos körültekintéssel azoknak javarésze is elhárítható. Apróságok a nagyvilágból Szumatra szigetén fekete rizs is nő. A belül természetesen fehér rizsszem egy fekete külső hártyának köszönheti fekete színét. Ez a fekete hártya még fonó vízben sem válik le. A fekete rizs íze és tápértéke egyébként semmivel sem marad el a fehér rizs möffött. métert is meg tud úszni. A Csile és Argentína határán folyó Rio Agrio folyóban pompás savanyúvíz folyik, amelynek íze erősen emlékeztet a citroméra. A. vidék lakossága valóban él is az alkalommal és vödörszámra hordja a folyóból a vizet, amely cukorral édesítve a valódi limonádéhoz csalódásig hasonló ízű üdítő italt szolgáltat. (MN) Murmanszk, a vodka városa, ahol egymás lelövésével szórakoztak a bolsik Murmanszk, egy nyomorúságos kis városka, de a cári Oroszország egyetlen jégmentes kikötője, már az első világháborúban is rendkívül fontos szerepet játszott. A cárnak küldött hadianyagszállítmányok mind ide érkeztek és a murman-vasúton Szentpétervár felé folytatták útjukat. Ma ez természetesen már nem megy minden nehézség nélkül. Murmanszk azonban még mindig Oroszország legfontosabb kapuja. De Murmanszk nemcsak földrajzi fogalmat és a fegyverellátás egyik legfontosabb központját jelenti, hanem inkább a vodka és részegség városát. Egészen a legutóbbi időkig nem ismertek más szórakozást, mint a Lenin- grádból hetenként egyszer érkező vonat fogadását. A murmanszki postavonat legnagyobb nevezetessége az étkezőkocsi volt, amelynek asztalain és padlózatán is megszámlálhatatlan vodkásüveg sorakozott. Az utasok órákon, sőt napokon át ott ültek az étkezőkocsiban és vizespoharakkal töltötték magukba a vodkát. Félholtra berúgott részegek támolyogtak üveges szemekkel a folyosón, hogy kinnt könnyítsenek magukon, s folytatták az ivást. A „vodka kör“ Az örökös ivás egyhangúságát csák az északi sarkkörön való áthaladás megünneplése Szakította meg. Minden utasnak ilyenkor íratlan kötelessége volt egy egész üveg vodka tegyetlen hajtásra való kiivása A berúgott cim- 1 órák az északi sarkkört »vodka-kör« -nek keresztelték át. A találó kifejezés Murmanszk - ban azóta is polgárjogot élvez. Ez a közmondássá vált vodkaivászat érthető módon Mur- manszkban sem maradt illő folytatás nélkül. Például az egyik állami szovjet tröszt képviselőjét Murmanszkba küldte, egy Norvégiából érkező gépszállítmány átvételére. A képviselőről azonban hosszú ideig nem érkezett semmi hír. Amint azután a tröszt egyik alkalmazottját az eltűnt megbízott felkufatiá- feára Murmanszkba küldte, kiderült, hogy a tekintélyes úr heteken át csak ivott, a nélkül, hogy küldetése elvégzésére csak egy lépést is tett volna. Egy alkalommal a »Murmanszki Újság« Szerkesztője mámorában a következő plakátot ragasztatta ki: »Ezennel megtiltom az északi lénynek, hogy világítson. Nekünk a leniniz- mus világít és más fényre nincsen szükségünk!«, A Mkakuk(C párbij A Skandinávia fenyegetésére idevezényelt vörös hadsereg nem tudott jobbat kezdeni, minthogy szintén ivásba merüljön, vagy pedig változatosság okából »kakuk-párbajokkal« szórakozzék. Az ellenfelek egy sötét szobába zárkóznak be, miután előzőleg sorshúzás útján eldöntik, hogy melyiküknek kell először »kukukk«~ot kiáltani. Amikor az illető ellci- áltotta magát, a másiknak jogában van a hang irányába lőni, ha nem talált, most neki kell kakukkolni. Ilyen módon a szórakozás akár »órákig« is eltarthat! Ez volt Murmanszk a háború előtt. Most fez északi hadszíntér egyik legmozgalmasabb pontja. (MN) A »kakadu« szó a maláj nyelvből származik és harapófogót jelent. Az elnevezés a papagájfélék családjába tartozó kakadu csőrének alakjára vonatkozik. A zsiráf már újszülött korában is 1.55 méter magas. Testének hosszúsága a második napon harminc centiméterrel növekszik. A legtöbb vizet fogyasztó fa a tölgy„ Napi vízszükséglete nem kevesebb, mint 85 liter. Utána következik az égerfa napi 66 literrel, majd a nyír mintegy 60 literrel. A tűlevelűek sokkal kevesebbel is beérik: a lucfenyő napi 13, az erdei fenyő 9, sőt más fenyőfélék csak 7 liter vizet »isznak«] naponta. A repkény a különösen hosszú életű növények közé tartozik és nem ritkák az 500 évre visszapillantó repkénytövek sem. Ezzel szemben a nyírfa például csak ritkán éri el a száz éves életkort is. Vannak fára mászó halak is. Ezek a lia_ lak az amerikai folyótorkolatokban élnek é3 órákon át is képesek a szárazon tartózkodni. Szétágazó gyökerei miatt különösen a mangró- ve-fát kedvelik, amelynek ágai közé erős mull- uszonyaikkal a gyökereken könnyen felkapaszkodnak. Míg a nőstény a gyökerek között fészkét építi, a hím rendesen az ágak között tölti az időt és gyorsan összehalmozott ágakkal és levelekkel védekezik a ragadozómadarak ellen. A leggyorsabban úszó állat egy sarkvidéki fókafajta, az úgynevezett tengeri leopárd, amely a víz alatt másodpercenként 15 €&ilm~£zinMz KADÉTSZERELEM. Végre egy film, amelyre bátran elvihetik a szülők gyermekeiket is; film, amelyben a saját életüket, örömeiket, tréfáikat és első szerelmes szívdobogásukat ismerik fel a fiatalok s amelyben múltjuk szép emlékein merenghetnek az idősebbek. A virágfakasztó évszak fuvallata lengi körül a ludovikás ifjak és felsőbblányok szívét. A daliás katonafiuk élén jól esik látni a szigorú ezredest, aki kifelé csupa kemény férfiasság, de belül egész szívével szereti és becsüli az o »kedves fiait«* öröm látni a melegszívű főherceget, aki a vén parkban szelíd borongással áll meg a százados tölgy előtt, amelynek kérgén még látható a szív és benne a két betű, amit! valamikor ő karcolt bele. És itt van a szeretnivaló, kedves alakok egész sora, akik mind azért vannak, hogy segítsék a szerelmeseket. De több is van a »Kadétszerelem« egyszerű címe mögött. A katonai erények dicsőítő éneke a film, amelynek befejező részében a hadnagyavató ünnepség lélekemelő apo- theozissá szélesedik. A poétikus zenés játékot Bán Frigyes rendezte kitűnően. Rajnajj Gábor, Solthy György, Hidvéghy Valéria, Zsil- ley Margit, Árpád Margit, Pataky Jenő, Mak- láry, Mihályi Ernő, v. Benkő, Puskás és Juhász játszanak az új Palatínus-filmben, amelyet szombat, vasárnap, hétfőn és kedden mutat be az Edison mozi. (Előadások kezdete: köznapokon 4, háromnegyed 6 és fél 3, vasárnap 2, háromnegyed 4, fel 6 Ós fel 8-kor) -L
