Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-09-23 / 214. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. szeptember 23. 302 muraközi iparostanonc várja elhelyezését Zala megyében és az ország más helyén Tanoncotthont kell felépíteni a vidéki Mindszenty József pápai prelálus elnök­lete mellett a muraközi iparostanoncok elhe­lyezése ügyében tartottak ma délelőtt érte­kezletet a vármegyeháza nagytermében, ame­lyen megjelent Mik Károly muraközi népmű­velési titkár, Schmidt dr. vármegyei és Mikula dr. városi főjegyzők, Horváth István ipartes­tületi elnök, Németh József Baross elnök s az ipartestületi húsiparos, asztalos és cipész­iparos szakosztályok elnökei is. Az elnöklő prelátus ismertette az érte­kezlet összehívásának célját. A megszállás esz­tendeiben, — mint mondotta, — egyetlen ragasztószer maradt a nemzethez az iparos osztály, amelynek tagjai várva várták a fel­szabadulás napját. Igen fontos tehát az ipa­ros osztály magyar szellemben való tov ább­nevelése. A vidék egyébként is szegény és az ifjúság iparos pályákra való irányítását elő kell segíteni minden eszközzel. 302 tanonc elhelyezése Mik Károly népművelési titkár ismer­tette, hogy a Muraközben 302 iparostanonc- nak jelentkező fiú van. Ezek a fiúk csak négy elemit végeztek, de megvan a lehetőség arra, hogy továbbtanuljanak, mert valamennyien igen ügyesek, szorgalmasak és becsületesek. A mellett igénytelenek is, mert csaknem mind Sokgyermekes családok sarjai, ahol bizony nem adhatták meg a kényelmet, annál is inkább, mert hiszen a Muraköz az ország legsűrűb­ben lakott területe. Csodálatosan gyorsan meg­tanulnak ezek a gyermekek magyarul és kellő neveléssel igen hasznos polgárai lesznek az államnak. alispánját is. Mert hiszen ez a kérdés nem­csak Zalaegerszeg kérdése, hanem a várme­gye és az egész ország érdeke is. Simon asztalosmester a szakosztálya ne­vében felemlíti, hogy ma már nem adnak a tanoncnak kosztot, lakást és ruhát, ezért ezt a kérdést meg kell oldani előbb. Az érte­kezlet egyhangúan magáévá tette, hogy a tanoncotthon megszervezése okvetlenül szük­séges. A városi aggápolda igénybevétele Mindszenty prelátus, elnök szerint az ipa- rostanoncotthon az idén lel nem építhető, a kérdés megoldása azonban annyira sürgős, hogy arra valami megoldást kell találni. Né­meth Baross elnök ezzel kapcsolatosan be­jelenti, hogy a mesterek szívesen adnak na­gyobb fizetést a tanoncoknak, hogy a lakás- és kosztkérdést meg lehessen oldani. Sze­rinte a fizetésekből fedezni lehetne a kiadá­sokat. Horváth ipartestületi elnök határozati ja­vaslattal áll elő, amely szerint a város volt aggápoldája, volt rendőrségi épülete megfe­lelő lenne a tanoncotthonnak. Jelenleg, úgy; látszik, azok a szobák feleslegesek és a vá­ros könnyen nélkülözheti azokat. Lehetőség van arra, s határozott ígéretet is kapott már illetékes helyen, hogy az első lépések megtör­ténte után az iparügyi miniszter sem zárkózik el a segítség elől. Az értekezlet végül is úgy határozott* hogy küldöttséget meneszt az iparügyi mi­niszterhez, a helybeli ipartestület felhívja az Iposz-t, a vármegye pétiig megkeresi a szom­szédos törvényhatóságokat, hogy helyezzék el a muraközi tanoncokat. Milcula Szigfrid dr. polgármesterhelyettes főjegyző a helyiség kérdésében azt a felvilá­gosítást adta, hogy jelenleg a két helyiséget átadták a cserkészeknek, azonban a rendkí­vül fontos érdekekre való tekintettel meg kell kérni a parancsnokságot, hogy adja át a helyi égeket. Bízunk benne, hogy az értekezlet sikerre tud ja v inni célkitűzéseit, mert rendkívül nagy, nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy ezek a muraközi gyermekek minél előbb kitűnő ma­gyar mesterekhez kerüljenek tanoncnak. Ezen túl azonban az országban egyre nagyobb és nagyobb méreteket öltő tanonchiányt is je­lentős módon lehetne csökkenteni. Ha az­tán ezek a tanoncok jól érzik magukat itt és az ország többi városaiban, számítani lehet arra, hogy a rendkívül sűrű népességű Mura­közből évenként nagyobbszámú tanoncifjúságj kapcsolódik bele az ország ipari életébe. Megint terítékre hozzák a balatonfüredi járás átcsatolásának ügyét A jelentkezett tanulók közül 17 asztalos, ill autószerelő, 1 bognár, 15 csizmadia, 41 géplakatos, 1 kéményseprő, 87 lakatos, 40 mechanikus, 54 szabó, 15 villanyszerelő, 3 hentes és mészáros, 4 kovács, 2 kőműves, 1 köteles, 1 szobafestő, 4 varrónő, 3 vegyes- kereskedő és 2 kárpitos tanoncnak jelentke­zett. A jelentkezők egyelőre igen bizalmat­lanok, mert eddig, a szerb uralom alatt,f semmi társadalmi segítségben nem részesül­tek. Tanoncotthon kérdést meg kell oldani Horváth István ipartestületi elnök sze­rint a jelentkezett tanulókat az ország egész területén el kellene helyezni és főleg városok­ban, mert a községek iparosai nem állanak olyan nívón a legtöbb esetben, mint a vá­rosiak. Itt a városban szépszámú tanoncoí el lehet helyezni, azonban szükség van arra, hogy a többi törvényhatóságokat is megke­ressék a felesleges tanoncok elhelyezése ér­dekében. Erre az értekezlet felkéri a vármegye Különleges szép n öi rr T ♦ Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) Balatoni üreden időről-időre felvetődik egy bizonyos gondolat, amely izgalomba hozza az egymás szomszédságában békésen élő két vármegyének, Zalának és Veszprémnek la­kosságát. Óhaj fejeződik ki ebben a gondo­latban: kanyarítsák le Zala megye testéről a balatonfüredi járást és csatolják Veszprém megyéhez... Tíz évvel ezelőtt a gondolat kiterme­lői és terjesztői azt hirdették, hogy megnyer­ték már a gondolat részére a magasabb kor­mányköröket és így az akkor csonka Zalá­nak újabb megcsonkítására készítették elő a vármegye társadalmát. A nagy hullámokat vert mozgalmat azonban sikerült leszerelni s vármegyénk keleti és nyugati részeinek kép­viselői a megyegyűlés színe előtt tettek erős­fogadást, hogy a megcsonkító törekvéseket közös erővel fogják visszaverni. Hivatalos rész­ről is a legmegnyugtatóbb ígéret hangzott el, hogy Zalának a balatonfüredi járáshoz való jogát minden eszközzel megvédik. Igazán megható jelenetek játszódtak le akkor a me- gyegyűlésen. Különösnek találjuk, hogy ezek után most ismét felröppenhetett a gondolat. Egyik vesz­prémi laptársunk vasárnapi számában Bala­tonfüredi levél... című cikket a követke­zőkkel vezeti be: Balatonfüred, a regi, patinás fürdő­hely, Veszprém mellett a Balalonvidék második fővárosa. Szinte érthetetlen, hogy Veszprémhez való közelsége mi­att miért is nem tartozik Veszprém vármegyéhez, amikor eladás, vétel slb. céljából úgyis városunk felé irányul b mivel oly messze is esik a nehezen megközelíthető zalavármcgyei székvá­rostól. Ismerjük földrajzi viszonyainkat, tudjuk', hogy Balatonfüred sokkal könnyebben és ké­nyelmesebben közelítheti meg Veszprémet, mint Zalaegerszeget, azt is tudjuk, hogy van mit irigyelni a balatonfüredi járással, csak épen azon csodálkozunk, hogyan kívánkozha- tik valaki ősi megyéjétől csalt azért, mert i a szomszédban közelebb találhat »nagy« vá­rost, mint a sajátjában. Hát eddig tart a ra­gaszkodás és szeretet a szép Zalához, hogy annak legnagyobb büszkeségét, legdrágábp kincsét átadná valaki — minden lelkiisme­reti fúr dalás nélkül a szomszédnak, mitsem törődve szülő megyéjének jogaival, tradíció­val, fájdalmával. A levél írója balatonfüredi, tehát zalai ember. Elárulja ezt levelének végén, ahol megtudjuk azt is, hogy a neveléssel és taní­tással hivatásszerűen foglalkozik. Kár volt ezt a kérdést érintenie, mert »repül a nehéz kő, Id tudja, hol áll meg...« Egyébként sajnálkozunk zalai földünkén, akinek fáj az, hogy szülőföldje még mindig a szép Zalához tartozik. Hagyja el ő Zalát. Senki sem siratja meg. Mi újság a környéken ? Nemcscsocs vasmegyei községben néhány nappal ezelőtt Patkó Lajos éjtszakai szarvas­lesen a kukoricásból kilépő Takács Sándor gazdálkodót szarvasnak nézte es rálőtt. A golyó szíven találta Takácsot, akit később a statáriumtól való félelmében eltemetett aa erdő szélén. Baranyakisfalud baranyamegyei község­ben Ferbezsár Adolf 42 éves napszámost mun­ka közben egyik présháza fala maga alá te­mette. Azonnal meghalt. Székesfehérvárott a Fejérmegyei Naplói című napilap nyomdavállalata, a Pannónia rt. most ünnepli fennállásának századik évfor­dulóját Pápán ünnepélyes keretek között fogad­ták tegnap délután az első sebesültszáílitcj vonatot, amelynek sebesültjei az Esterházy] kastélyból átalakított vöröskeresztes kórház­ban nyernek elhelyezést. Szombathelyen Bárdossy László ny. mi­niszterelnököt a vármegye törvényhatósági bi­zottsága örökös tagjává választotta.

Next

/
Thumbnails
Contents