Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-22 / 213. szám
a. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. szeptember 22. előtt nem íoglalliatja el, hanem kizárólag az említett szórakozóhelyek óvóhelyeire vonulhat. 14. Teljesen téves azoknak a felfogása, akik a riasztás, illetve a légitámadás idején a szabadban keresnek menedéket. 15. A lakóházak légoltalmát és óvóhelyeit országszerte ellenőrzi a hatóság. 16. Kéréseinkkel forduljunk bizalommal a légoltalmi ligához és mindenben támogassuk munkáját. 17. A honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportfőnöksége szeptember 21-től, hétfőtől kezdve hetenként két-három alkalommal 10 perces rádióelőadásokban tájékoztatja a nagyközönséget a sokat kérdezett és időszerű légoltalmi kérdésekről. Kísérjük ezeket az előadásokat figyelemmel és az abban hallottakat úgy hajtsuk végre, mint a honvédelmi miniszter rendeletéit. A Katolikus Nagygyűlés elé Irta: Nyisztor Zoltán. Megszokta már a magyar közvélemény, hogy a katolikus nagygyűlések kiállását komolyan vegye. Nemcsak azért, mert tudja, hogy benne az ország többségének a hangja és akarata jelentkezik, hanem azért is, mert programmadása a legtöbbször országos mozgalommá szélesedett, amelynek hullámverése elől nem zárkózhatott el senki sem. Ha csak az utolsó tíz év történetére gondolunk, menynyi nagy, sorsdöntő kérdés megvilágítását kaptuk meg ezektől a katolikus nagygyűlésektől! Mennyi szellemi cs lelki zűrzavart oszlattak szét és a csak szenvedélyeket és pártosko- dasokat felszító mcllékérdekek helvctt hogy terelték rá az ország közvéleményét az egyedül fontos, vagy legalább mindenek felett álló nagy kérdésekre! Ebből a szempontból az idei katolikus nagygyűlés sem marad el a várakozás mögött. Programmjának tengelyét újra az a Snagy gondolat alkotja, amelynél az emberiség élete és virágzása, célja és értelme, ereje és vigasztalása kezdődik: a család. Bár már évekkel ezelőtt az egyik katolikus nagygyűlés egész idejét és munkaerejét ennek a kérdésnek szentelte, bizonyára senki sem fog csodálkozni rajta, ha a téma most visszatér. Európa népei ugyanis most kemény és öldöklő harcot vívnak ugyan a világ egy jobb elrendezéséért, de ugyanakkor mindenki tudja és Európa legjobbjai sem takargatják, hogy az emberiség életfáját még egy másik belső veszedelem is fenyegeti, amely a család válságába kulminál. A fegyveres mérkőzés hozhat gazdaságilag és társadalmilag iigazságosan és jobban elrendezett világot, ha azonban a családi élet felbomlása tovább tart és az eddig mutatkozó arányokban folytatódik, háborús konfliktusok helyett most már belső rothadásban kell a nemzeteknek elpusztulniuk. A családmcntés ma nemzetmentés s íuv minden gondolat, terv, vagv akció, amelv a család megmentését, megvédését vagv megerősítését célozza, egyúttal nemzetmentő munka is. I *fí A magyar katolicizmusnak, mint különben minden erkölcsi testületnek, nem áll módjában és hatalmában a család válságát egymagában meggyógyítani s ahogy ma mondani szokták, a közvetlen cselekvés területére lépni. Nem is ez a fontos, hiszen ma már jobban látjuk, mint valaha, hogy a világ legsúlyosabb kérdéseit, sokszor hatalmi berendezkedéseket is világnézetek, erkölcsi elvek, közvélemény iránvítása. a közhangulat megszervezése, a lelkek megdolgozása dönti el. Az olyan reform, amelyre egy nép lelke és közhangulata nincs felkészülve, mégha törvénybe iktatják is. soha életté és üdvös gyakorlattá nem válik. A magyar katolicizmus tudja, hogv az ő legnagyobb szerepe abban áll. ha a lelkeket készíti elő a nagy átalakulásokra. Szerepe csak az lehet, hogy meghirdeti az örök és újra időszerűvé vált nagy igazságokat s lm a Katolikus Akció révért mozgalommá szélesíti ki azokat, amelyek átjárják az ország hangulatát és közvéleményét s így kész, érett talajt teremtenek a további reformok elé. A családmcntés terén inár történtek komoly cs mélyreható lépések hazánkban is. A régi liberális törvények egy részét, amelyek az egyik érsek rossz fogalmazása miatt épp a családokat sújtották, már megváltoztatták s az új intézkedések szellemében már mindenütt cl, működik és hat a csákód vériélem gondolata. Most már nemcsak jótékonysági szervek vannak, hanem hivatalos és hivatásos intézmények is, amelyek nemcsak a bajt gyógyítják, hanem a bajok további terjedésének elejét veszik. De azt is tudja és érzi' mindenki, hogy mindez még csak áttörés és kezdő tapogatózás, hogy ezekkel a kirívó bajokat el lehet tüntetni, a sújtottaknak segfí séget lehet nyújtani, de az embereket a család őseredeti tisztaságához, megbecsüléséhez s mindenek fölé való helyezéséhez még nem lehet elvezetni. Még jönni kell a gazdasági, társadalmi, szociális intézkedések özönének és légióként jönni kell a kellő törvények által is biztosított lelki meggyógyulásnak és újjászületésnek. Mert akármennyire is higgyünk abban, hogy a család válságának anyagi, gazdasági, pénzügyi cs szociális okai v annak, végeredményben mégis csak erkölcsi kérdés, amit erkölcsi eszközökkel kell meggyógyítani. De a katolikus nagygyűlés azt is tudja, hogy eme alapvető probléma mellett ma a lelkek sok más világnézeti kérdésben is eligazítást várnak. Hiába, a háború vihar, amely felhőivel beárnyékolja az emberi élet legtisztább tájait .is, villámaivjal pedig sokszor olyan foltokat világít be, amelyek jobb, ha sötétben maradnak. Ezért az idei katolikus nagygyűlés reflektorait rá fogja állítani napjaink szellemi áramlataira is s nem fogja engedni, hogy elsötétüljön az emberek szeme előtt épp az a világ, amit a kegyelem és a keresztény kultúra teremtett. A katolicizmus évezredes tapasztalatból tudja, hogy nagy forrongások és irányváltozások idején az ő szerepe és hivatása is mindig megnő s hogyha valakinek, éppen neki van joga világok teremtésénél vagy világok szüleié én él a hangját hallatni. A katolicizmus nem évült el, vagy nem romlott meg, hanem éppen háttérbeszoríttatása és hatóerőinek megbénítása okozza a világ kataklizmáját. Nem bújunk tehát el sem a vihar, sem az ellenség elől. hanem mindazt, amit a lelkek tájékoztatására és védelmére szükségesnek tartunk, messzehamgzó szóval meg fogjuk hirdetni. Pozitív építő munka lesz ez, lelki fürdője mindazoknak, akik az igazságot keresik s megerősítése azoknak, akik a hatalmat nem a rombolás szellemeitől, hanem az élet királyától, Krisztustól várják. Vasárnap haiszáz boszniai magyart telepítettek haza Dárda község vasárnap délelőtt könnyes meghatottsággal fogadta azt a hatszáz magyart, akit a kormánybiztosság Bjelinából hazatelepített. Az óhazába visszatelepedőket maga Bonczos Miklós kormánybiztos fogadta a pályaudvaron és többek között ezeket mondotta: — Most, a háború kellős közepén a magyar kormány úgy gondolta, itt van az ideje annak, hogy minden magyar erőt összefogjunk. Minden magyarra, bárhol éljen is a világon, szükségünk van. Minden csepp magyar vérre igényt tartunk. A visszatérteket egyelőre Dárdán helyezik el, ahol orvosi vizsgálatnak vetik alá» őket, majd a bácskai Hadiktelepen és Horthy - falván telepítik le valamennyit. Házaikat most építik, egyelőre minden család két hold földet kap művelésre. Azonkívül megkapják azonnal a szükséges vetőmagot, gabonát, takarmányt stb. Vasárnap avatták fal a korpavár-palini leventecsapat zászlaját Vasárnap délelőtt a korpavár-palini leventék zászlóját ünnepélyes keretek között avatták fel. Különös érdekessége az ünnepségnek, bogy a zászlót a leventék maguk vásárolták abból a pénzből, amit a bevonultak hozzátartozóinak megsegítéséből kerestek. Az ünnepségen megjelent Uh'er Ernő ezredes a I event e - h adosztá ly par ancsnokság részéről, ílovszky János képviselő, Krátky István dr. polgármester, Somogyi Gyula máltai lovag, Hegyi Lajos dr. nagykanizsai főjegyző, P. Gulyás Gellert ferences plébános, Domokos László dr. miniszteri tanácsos, Barthos Gyula hercegi erdőmester, Lontay Alán dr. járási főszolgabíró és igen sókan a helybeli és a környék előkelőségei, a leventeparancsnokok közül. Az ünnepség megkezdése előtt Eher ezredes díszszemlét tartott a kivonult lev ente- századok felett, majd háromnegyed 10 órakor P. Gulyás Gellért plébános ünnepélyes szentmisét mondott. Mise után pedig a korpavár- palini leventék példaadásáról beszélt. A zászlót megáldása után Korenszky Jenő igazgató vette át és formás, hazafiassagtol izzó beszédben tett fogadalmat a zászló megőrzésére. Tóth György Tordai Ányos Magyar harangszóját szavalta, majd a nagykanizsjai piarista diákleventék hazafias dalokat énekeltek Varasdy László dr. tanár vezetése mellett. Kovács Márta leventeleány Végvári Elemér Nagy magyar télben című versét szavalta igen bájosan. A műsorszámok után ílovszky János képviselő mondott hazafias ünnepi beszédet, amelynek befejezése után a zászlószögeket verték be. A lélekemelő ünnepség a Magyar Hiszekeggyel és a díszelvonulással ért véget. ÍCái8ÖÉfíiea@® sxep no« rt V ♦ Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) HIRDESSEN A ZALAMEGYBI ÚJSÁGBAN!
