Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-09-22 / 213. szám

a. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. szeptember 22. előtt nem íoglalliatja el, hanem kizárólag az említett szórakozóhelyek óvóhelyeire vonul­hat. 14. Teljesen téves azoknak a felfogása, akik a riasztás, illetve a légitámadás idején a szabadban keresnek menedéket. 15. A lakóházak légoltalmát és óvóhe­lyeit országszerte ellenőrzi a hatóság. 16. Kéréseinkkel forduljunk bizalommal a légoltalmi ligához és mindenben támogas­suk munkáját. 17. A honvédelmi minisztérium légoltal­mi csoportfőnöksége szeptember 21-től, hét­főtől kezdve hetenként két-három alkalom­mal 10 perces rádióelőadásokban tájékoz­tatja a nagyközönséget a sokat kérdezett és időszerű légoltalmi kérdésekről. Kísérjük eze­ket az előadásokat figyelemmel és az abban hallottakat úgy hajtsuk végre, mint a honvé­delmi miniszter rendeletéit. A Katolikus Nagygyűlés elé Irta: Nyisztor Zoltán. Megszokta már a magyar közvélemény, hogy a katolikus nagygyűlések kiállását ko­molyan vegye. Nemcsak azért, mert tudja, hogy benne az ország többségének a hangja és akarata jelentkezik, hanem azért is, mert programmadása a legtöbbször országos moz­galommá szélesedett, amelynek hullámverése elől nem zárkózhatott el senki sem. Ha csak az utolsó tíz év történetére gondolunk, meny­nyi nagy, sorsdöntő kérdés megvilágítását kap­tuk meg ezektől a katolikus nagygyűlésektől! Mennyi szellemi cs lelki zűrzavart oszlattak szét és a csak szenvedélyeket és pártosko- dasokat felszító mcllékérdekek helvctt hogy terelték rá az ország közvéleményét az egye­dül fontos, vagy legalább mindenek felett álló nagy kérdésekre! Ebből a szempontból az idei katolikus nagygyűlés sem marad el a várakozás mö­gött. Programmjának tengelyét újra az a Snagy gondolat alkotja, amelynél az emberi­ség élete és virágzása, célja és értelme, ereje és vigasztalása kezdődik: a család. Bár már évekkel ezelőtt az egyik katolikus nagygyűlés egész idejét és munkaerejét ennek a kérdés­nek szentelte, bizonyára senki sem fog cso­dálkozni rajta, ha a téma most visszatér. Európa népei ugyanis most kemény és öldöklő harcot vívnak ugyan a világ egy jobb elren­dezéséért, de ugyanakkor mindenki tudja és Európa legjobbjai sem takargatják, hogy az emberiség életfáját még egy másik belső ve­szedelem is fenyegeti, amely a család válsá­gába kulminál. A fegyveres mérkőzés hoz­hat gazdaságilag és társadalmilag iigazságo­san és jobban elrendezett világot, ha azon­ban a családi élet felbomlása tovább tart és az eddig mutatkozó arányokban folytatódik, háborús konfliktusok helyett most már belső rothadásban kell a nemzeteknek elpusztulniuk. A családmcntés ma nemzetmentés s íuv min­den gondolat, terv, vagv akció, amelv a csa­lád megmentését, megvédését vagv megerő­sítését célozza, egyúttal nemzetmentő mun­ka is. I *fí A magyar katolicizmusnak, mint külön­ben minden erkölcsi testületnek, nem áll módjában és hatalmában a család válságát egymagában meggyógyítani s ahogy ma mon­dani szokták, a közvetlen cselekvés területére lépni. Nem is ez a fontos, hiszen ma már jobban látjuk, mint valaha, hogy a világ leg­súlyosabb kérdéseit, sokszor hatalmi beren­dezkedéseket is világnézetek, erkölcsi elvek, közvélemény iránvítása. a közhangulat meg­szervezése, a lelkek megdolgozása dönti el. Az olyan reform, amelyre egy nép lelke és közhangulata nincs felkészülve, mégha tör­vénybe iktatják is. soha életté és üdvös gya­korlattá nem válik. A magyar katolicizmus tudja, hogv az ő legnagyobb szerepe abban áll. ha a lelkeket készíti elő a nagy átalakulá­sokra. Szerepe csak az lehet, hogy meghir­deti az örök és újra időszerűvé vált nagy igazságokat s lm a Katolikus Akció révért mozgalommá szélesíti ki azokat, amelyek át­járják az ország hangulatát és közvélemé­nyét s így kész, érett talajt teremtenek a to­vábbi reformok elé. A családmcntés terén inár történtek ko­moly cs mélyreható lépések hazánkban is. A régi liberális törvények egy részét, ame­lyek az egyik érsek rossz fogalmazása miatt épp a családokat sújtották, már megváltoz­tatták s az új intézkedések szellemében már mindenütt cl, működik és hat a csákód vériélem gondolata. Most már nemcsak jótékonysági szervek vannak, hanem hivatalos és hivatá­sos intézmények is, amelyek nemcsak a bajt gyógyítják, hanem a bajok további terjedé­sének elejét veszik. De azt is tudja és érzi' mindenki, hogy mindez még csak áttörés és kezdő tapogatózás, hogy ezekkel a kirívó ba­jokat el lehet tüntetni, a sújtottaknak segfí séget lehet nyújtani, de az embereket a család őseredeti tisztaságához, megbecsüléséhez s mindenek fölé való helyezéséhez még nem le­het elvezetni. Még jönni kell a gazdasági, társadalmi, szociális intézkedések özönének és légióként jönni kell a kellő törvények által is biztosított lelki meggyógyulásnak és újjászü­letésnek. Mert akármennyire is higgyünk ab­ban, hogy a család válságának anyagi, gaz­dasági, pénzügyi cs szociális okai v annak, vég­eredményben mégis csak erkölcsi kérdés, amit erkölcsi eszközökkel kell meggyógyítani. De a katolikus nagygyűlés azt is tudja, hogy eme alapvető probléma mellett ma a lel­kek sok más világnézeti kérdésben is eliga­zítást várnak. Hiába, a háború vihar, amely felhőivel beárnyékolja az emberi élet legtisz­tább tájait .is, villámaivjal pedig sokszor olyan foltokat világít be, amelyek jobb, ha sötét­ben maradnak. Ezért az idei katolikus nagy­gyűlés reflektorait rá fogja állítani napjaink szellemi áramlataira is s nem fogja engedni, hogy elsötétüljön az emberek szeme előtt épp az a világ, amit a kegyelem és a keresztény kultúra teremtett. A katolicizmus évezredes tapasztalatból tudja, hogy nagy forrongások és irányváltozások idején az ő szerepe és hi­vatása is mindig megnő s hogyha valakinek, éppen neki van joga világok teremtésénél vagy világok szüleié én él a hangját hallatni. A katolicizmus nem évült el, vagy nem rom­lott meg, hanem éppen háttérbeszoríttatása és hatóerőinek megbénítása okozza a világ kataklizmáját. Nem bújunk tehát el sem a vihar, sem az ellenség elől. hanem mindazt, amit a lelkek tájékoztatására és védelmére szükségesnek tartunk, messzehamgzó szóval meg fogjuk hirdetni. Pozitív építő munka lesz ez, lelki fürdője mindazoknak, akik az igazságot keresik s megerősítése azoknak, akik a hatalmat nem a rombolás szellemeitől, ha­nem az élet királyától, Krisztustól várják. Vasárnap haiszáz boszniai magyart telepítettek haza Dárda község vasárnap délelőtt könnyes meghatottsággal fogadta azt a hatszáz ma­gyart, akit a kormánybiztosság Bjelinából ha­zatelepített. Az óhazába visszatelepedőket maga Bonczos Miklós kormánybiztos fogadta a pályaudvaron és többek között ezeket mon­dotta: — Most, a háború kellős közepén a ma­gyar kormány úgy gondolta, itt van az ideje annak, hogy minden magyar erőt összefog­junk. Minden magyarra, bárhol éljen is a világon, szükségünk van. Minden csepp ma­gyar vérre igényt tartunk. A visszatérteket egyelőre Dárdán helye­zik el, ahol orvosi vizsgálatnak vetik alá» őket, majd a bácskai Hadiktelepen és Horthy - falván telepítik le valamennyit. Házaikat most építik, egyelőre minden család két hold föl­det kap művelésre. Azonkívül megkapják azonnal a szükséges vetőmagot, gabonát, ta­karmányt stb. Vasárnap avatták fal a korpavár-palini leventecsapat zászlaját Vasárnap délelőtt a korpavár-palini le­venték zászlóját ünnepélyes keretek között avatták fel. Különös érdekessége az ünnep­ségnek, bogy a zászlót a leventék maguk vá­sárolták abból a pénzből, amit a bevonultak hozzátartozóinak megsegítéséből kerestek. Az ünnepségen megjelent Uh'er Ernő ez­redes a I event e - h adosztá ly par ancsnokság ré­széről, ílovszky János képviselő, Krátky Ist­ván dr. polgármester, Somogyi Gyula máltai lovag, Hegyi Lajos dr. nagykanizsai főjegyző, P. Gulyás Gellert ferences plébános, Domokos László dr. miniszteri tanácsos, Barthos Gyula hercegi erdőmester, Lontay Alán dr. járási főszolgabíró és igen sókan a helybeli és a környék előkelőségei, a leventeparancsnokok közül. Az ünnepség megkezdése előtt Eher ez­redes díszszemlét tartott a kivonult lev ente- századok felett, majd háromnegyed 10 órakor P. Gulyás Gellért plébános ünnepélyes szent­misét mondott. Mise után pedig a korpavár- palini leventék példaadásáról beszélt. A zászlót megáldása után Korenszky Jenő igazgató vette át és formás, hazafiassagtol izzó beszédben tett fogadalmat a zászló meg­őrzésére. Tóth György Tordai Ányos Magyar harangszóját szavalta, majd a nagykanizsjai piarista diákleventék hazafias dalokat éne­keltek Varasdy László dr. tanár vezetése mel­lett. Kovács Márta leventeleány Végvári Ele­mér Nagy magyar télben című versét szavalta igen bájosan. A műsorszámok után ílovszky János képviselő mondott hazafias ünnepi be­szédet, amelynek befejezése után a zászló­szögeket verték be. A lélekemelő ünnepség a Magyar Hi­szekeggyel és a díszelvonulással ért véget. ÍCái8ÖÉfíiea@® sxep no« rt V ♦ Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) HIRDESSEN A ZALAMEGYBI ÚJSÁGBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents