Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-19 / 211. szám
1942. szeptember 19. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 5. " A rögtonítélő bíróság a rendes bíróság elé tette át Szalai József ügyét Már Németországban büntetve volt Szalai József A zalaegerszegi, .kir. törvényszék elnöke ma reggel 9 órakor nyitotta meg a rögtönítélő bíróság tárgyalását Szalai József statáriális ügyében. A bíróság tagjai a következők: Kiss Dezső dr., Deményi András dr., Mojzer Ferenc d*?., Czeglédy Ferenc dr. kir. törvényszéki bírák és Halmágyi István dr. kir. járásbíró. A vádhatóságot Morava Károly dr. kir. ügyész képviselte. A tárgyalás jegyzőkönyvét Sády Jenő dr. kir. törvényszéki titkár vezette. A védelmet Array István dr. ügyvéd látta el, akit a kamara rendelt ki védőnek. Az elnöki megnyitó elhangzása után a kir. ügyész emelkedett szólásra, s ismertette a vádat. E szerint Szalai Józsefet lopás bűntette és szándékos emberölés bűntettének kísérlete ■címén állította rögtönítélő bíróság elé. A vádlott magáról Kihallgatása során Szalai József elmondotta, hogy 39 éves, jobaházai (Sopron megye) születésű napszámos. Utolsó állandó lakhelye Magyaróvár volt. 1923. év óta lopásból tartotta fenn magát, lopásért 7 ízben volt büntetve. Ezeket a büntetéseket a győri, soproni, kaposvári és szombathelyi törvényszékek szabták ki rá. Utoljára 1935-ben 3 évi szigorított 'dologházra ítélte a szombathelyi kir. törvényszék. A sopronkőhidai fegyintézetből, ahol szigorított dologházas ítéletét töltötte, 1938. tavaszán szabadult ki feltételesen. Időközben Németországba ment ki és ott is lopásból tartotta fenn magát, amire a néniét bíróság is szigorított börtönre ítélte. Majd kitoloncolták onnan. Hazatérve csempészetből és lopásból élt. Közbeszól a védő A védő most engedélyt kért a felszólalásra és kérte, hogy a bíróság szállítsa le hatáskörét s tegye át az ügyet a rendes bírósághoz. A bíróság rövid tanácskozás után a kérelmet «elutasította azzal az Indokolással, hogy ebben a kérdésben csak a bizonyítási eljárás lefolytatása után tud határozni. \ további kiballgatá-a során a vádlott elmondotta, hogy szeptember 9-én délután 5 óra tájban bement Zalaháshágyon id. Keszte Károly kőművesmester lakásába, ahol ruhákat akart lopni, de a tulajdonos 15 éves fia időközben hazatért s ő a ruhákat az udvaron hagyva, menekülni próbált. Az emberek észrevették és többen utánaszaladtak, ő pedig, hogy megszüntesse üldözését, hátralőtt a földre célozva. Tagadta, hogy bárkit is meg akart volna ölni, valamint tagadta azt is, hogy a lopás kísérletét este követte 't olna el. Mit mondanak a tanúk A bíróság ezután megkezdte a tanuk kihallgatását. Az első tanú, Simon András tehénpásztor, azt igazolta, hogy menekülés közben a vádlott mellette szaladt el, ő pedig hirtelen hátulról átfogta. Ekkor tette a vádlott a lövést, amely a földbe fúródott. A vádlott több lövést tett még utána, de nem sült el a fegyvere és ő elvette tőle. A tárgyalás során az elnöknek arra a kérdésére, honnan szerezte a fegyvert, Szalai azzal válaszolt, hogy a pisztolyt a múlt év nyarán egv gytdakeszi embertől vásárolta 25 pengőért. o Ör Kálmán tanú, aki házát zsuppolta, azt Látta, hogy Szalai menekülése közben az ő udvarába futott be. Rá is kiáltott, hogy álljon meg. Szalai azonban rászegezte a pisztoly, de nem sütötte azt el, hanem futott tovább s közben a talicskában megbotlott. Ekkor ugrott le a háztetőről, ö is utána vetette magát és addig kergették, amíg el nem fogták. Állítása szerint Szalai csak egy lövést tett oldalvást a földre. Ifj. Keszte Károly 14 éves fiú azt vallotta, hogy, amikor betért szobájukba, ott mindent a legnagyobb rendetlenségben talált. Amint az ablakon kinézett, látta, hogy Szalai átugrott a sövényen, de a zsákot nem vitte magával s azután elfutott a falu felé. Ö is követte mindaddig, amíg csak el nem fogták. Azt látta, hogy Őrre emelte Szalai a pisztolyt. Id. Keszte Károly annyit látott, hogy üldöznek valakit, ö is csatlakozott az üldözőkhöz, de lemaradt. Lövést is hallott s látta azt is, amikor Simon Szálait hátulról lefogta. Azt is hallotta, hogy közben a vádlott azt kiáltotta: ott menekül a vaddisznó, fussatok ti is utána. — Ezt az üldözők megtévesztésére mondta. Szalai épelméjű A tanúvallomások ezzel befejeződtek s megkezdődött a szakértők kihallgatása. Deli Károly dr. és Szekeres Sándor dr. ötvösök azt vallották, hogy a vádlott teljesen épelméjű, D. Horváth Imx-e fegyverszakértő pedig azt állapította meg, hogy a pisztolyból csak egy lövést lehetett leadni, mert az üres hüvely nem esett ki. Azt csak mechanikai műtéttel lehetett volna eltávolítani, amihez azonban hosszabb időre lett volna szükség. Rendes bíróság elé Nines halálos ítélet A bizonyítási eljárás lefolytatása után a kir. ügyész arra kérte a bíróságot, hozzon ítéletet. A védő újból megismételte a tárgyalás elején tett indítványát, hogy a bíróság szállítsa le hatáskörét s tegye át az ügyet a rendes bírósághoz, amennyiben pedig az ügyet erre nem találja alkalmasnak, úgy a vádlottat bűncselekmény hiányában mentse fel. A bíróság félórás tanácskozás után kihirdette határozatát, amely szerint , az ügyet átteszi a rendes bírósághoz, mert emberölési szándékot nem látott fennforogni, a lopás pedig nem az elsötétítés ideje alatt történt. A rögtöni'élő bíróág határozata jogerős. ******************************* — A Mötre Dame isixeEákh&n wésge$t ® szünetet egy moghossxnbbf főtték. A tanítás szerdán, azaz 23-án kezdődik. 3 emelte a fejét. Ránézett a legényre és aszonta neki: — Aztán, Kinizsi Palkó, szeretnél-e katona lenni? Palkónak megbizsergett a szíve. Mondta, hogy szeretne. De ezt már pirosán mondta. Hanem a kisasszon is piros vót ám mán. Mer- hát fene egy szép legén vót ám az a Pali gyerek. Balázs úr meg ránézett a lányára, meg Palkóra, aztán aszonta, hogy jól van Kinizsi Palkó, majd még beszélgetünk róla. Aztán lefekünni készültek, mivelhogy álmosak is vótak, meg fáradtak is. Palkó ránézett még- egyszer a szépséges kisasszonra. meg az is Palkóra, aztán alunni mentek. Mind a ketten tutták mán. hogy miiül álmodnak az éc- caka. Mellettem Tarbuza Lajos, meg Szabó Lina egyszerre nyúltak egy kukoricáért. Lina fogta a kukoricát, Lajos meg Lina kezét. Lina nem engedte el a kukoricát, a fiű meg a lánv kezét. Néztek egymásra titkon, mosolyogva, mintha az egyik Kinizsi Palkó lenne, a másik meg a szépséges kisasszony. Bodrozott a füst tovább. — Másnap reggel, hogy a mónárék fölkeltek, az űri vendégeknek mán nyomuk se vót. Korán elmentek. Hanem hagytak ott egy levelet, meg egy zacskó pénzt. Nézik a levelet, Uát latinul van írva. Számolják a pénzt, hát ippeu tíz arany. Viszik a levelet a plébános úrhoz, az meg olvassa. Aztán aszongyn: — Na. Pali fiam, hát nagy szerencséd esett. Merhogy az van ebbe a levélbe írva, ' hogy ekkor és ekkor légy itt meg itt. Magyar Balázs úr vár rád. Bevesz katonának. Á tíz aranyat pedig kőttőpénznek atta. Szerencséltessen az Isten, Pali fiam! — Hát a Pali vót ám boldog. Nem cserélt vóna még magával Mátyás királlyal se. Alig várta azt az időt, hogy elindul!]ásson. Egy aranyat adott a mónárnak, egyen meg lovat vett, aztán elbúcsúzott és elindult. Ment mendegélt, három nap, három éjjel, szántáson- vetésen keresztül. Negyedik éjjelre egy erdőbe ért. Nem vót se vége, se hossza. Hát, amint megy, mendegél, egyszer csak előtte terem tizenkét zsivány. Mindegyiknél pisztol, meg fokos. Kiáltják, hogy állj! — Pali megáll. — Na, aszongya a zsiványok vezére, le arrul a lóiul, osztón csak add ide a pénzedét. A lovadat is elvesszük, téged pedig itt agyonütünk. > — Hát a Pali le is száll a lóruí. Avval csak megfog egy fiatal bükkfát, kirántja gyö- | Icerestül, csak úgy félkézzel, osztán úgy elveri j azt a tizenkét zsiványt. hogy mégesak azt se 3 tudták mondani, hogy: mukk, azon módon meghaltak. Lajos kidülleszti mellét,, Lina mosolyogva foszt. A többiek is föllélegzenek, hogy Palkó megmenekült. Száll a füst a lámpa felé. — Reggelre Pali odaért. Megmutatták neki Balázs űr sátrát. A lovát a sátorfához kötötte, azután megigazította a ruháját. Mán lepett is vóna, de beszédet hallott. Balázs úr, meg Margit kisasszon beszélgettek. Kihallatszott a hangjuk. — Hát osztán igazán megszeretted te azt a Palkót? — De meg ám, idesapám. Egy életem, egy halálom, vagy azé leszek, vagy senkié. Rohant is be Palkó, egyenesen a gyönyörűséges kisasszon karjaiba. Lajos és Lina keze ismét találkozott. Talán a többié is. Milyen jó is belebámulni a füstbe és szinte látni, valóságosan látni a Palkót, a kisasszonyt. A kukoricasás suhogott, a lámpás meg-megpercent. A nyitott pajtakapun át már besütött a hold. Az öreg Gróf Mihály pedig mesélt tovább világraszóló csatákról, országraszóló lakodalomról, kilencnapos táncról. S a pipafüst fodrozott tovább. Kocsis Lászlói,