Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-14 / 206. szám
2. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1942. szeptember 14. A híres marburgi színház tervezője remek új épülettervvel ajándékozta meg Zalaegerszeget Egyszer már hírt adtunk arról, hogy a vá- j rosi mérnöki hivatalba megérkeztek az új I mozi-színház épület tervei. Arról most nem \ beszélünk, hogy szükség van-e a város közönségének az új mozira, vagy sem, annyi azonban bizonyos, hogy a nagyon gyéren építkező városnak magának igen nagy szüksége van erre az új épületre, ha másért nem, legalább a színház megfelelő épületben nyerne felhelyezést és gazdagabbak leszünk egy szép Épülettel. Az már aztán, hogy a két mozi esetleges anyagi versenye miképen alakul, nem tartozik ránk, csupán a két tulajdonosra. A dologban részünkre annyi a lényeges körülmény, hogy Pék Gyula, egyik szomszéd községbeli földbirtokos, a város hozzájárulásával egy felállítandó második mozgó- és egy- fittal színházterem terveinek elkészítésével Kapcsolatosan pályázati hirdetményt írt ki, ftmelynek határideje máris lejárt és a beérkezett tervrajzokat f elü 1 vizsgálták. Az illetékes főmérnöki hivatal a beérkezett tervek közül Novák Ferenc budapesti építészmérnök terveit találta elfogadhatónak. Novák Ferenc annak idején a híres marburgi színháznak is tervezője volt és általában az építészmérnöki karban kiváló szaktekintélynek örvend, aki különösen egészen modern elgondolásai val áll igen közel a mai emberek gondolat- ■ világához. Novák Ferenc terve szerint az új mozi- színház-épület körülbelül 15 méter magas, teljesen modern megoldású erkélyekkel és oldalpáholyokkal, a mai kornak megfelelő öltözőkkel, házmesterlakással, hatalmas előcsarnokkal ellátott 350 férőhelyes épület, amely a Kovács Károly-téren nyer majd elhelyezést, természetesen a nagytemplom felé néző főbejárattal. Az épület felépítése aztán nagy lépéssel viszi majd előre a város rendezési kérdéseit is, mert a plébánia mögött elhelyezett utca úgyis előbb-utóbb, egyéb megoldás esetében is, rendezésre szorul, mert hiszen ilyen házak és a rendezetlen viszonyok a város szívében nem soká tűrhetők meg. A kivitelezéssel, úgy értesülünk, hogy két ház is lebontásra kerül 'majd s így az igen szépnek mondható épület egy, terveiben már el is készült rendezett téren emelkedik fel, ami nagyban emeli a templom környékét is. Reméljük, ezzel a rendezéssel kapcsolatosan a város módját ejti az utca kellős közepén álló transzformátorház áthelyezésének is és a kocsiút aszfalt- burkolata is meghosszabbítást nyer. Jogot» önvédelemre hivatkozik a máhemfai gyilkos Megírtuk, hogy Weinhoffer István ma- homfai lakos libalegeltetés miatt összeszólalkozott vitéz Antal József gazdával és feleségével s a vita hevében Weinhoffer István egy fiatalkorúval együtt vitéz Antalt és feleségét egy cséphadaró val alaposan helybenhagyta. Vitéz Antal hamarosan belehalt sérüléseiben, míg az asszonyt kórházba kellett szíállítani. Az ügyben megindult a nyomozás, amely- i nek során Weinhoffert és társát beszállították * a zalaegerszegi törvényszéki fogházba. A vizsgálóbíró előtti kihallgatásakor Weinhoffer jogos önvédelemmel védekezett. A vizsgálat tovább folyik, a gyilkos előtt kihirdették a letartóztató végzést. Négyezer ember zarándokolt a sümegi fájdalmas Szűzanyához Szentséges esti körmenet a fronton levő katonákért »Napjaink szenvedéseiben és a háború zivatarában fokozottabb ragaszkodással közíe- ledünk a Szenvedő Nagyasszonyhoz s könyör- günk vigasztalásért, erőért, az emberiség békéjéért és liarcoió testvéreink győzelmiéért«. Ezzel a meghívóval indították el a sümegi ferences zárda vezetői a sümegi vasárnapi búcsút, amelyre nemcsak Zalából, de a szomszé- 'j dós vármegyékből is nagy számban zarándokoltak a hívők, hogy szívük egész felajánlásával könyörögjenek a Fájdalmas Szőzhöz igaz ügyért harcoló katonáink győzelméért. A hívó szó visszhangra talált s körülbelül négyezer ember jelent meg a sümegi búcsún, amely már szombaton este kezdődött meg. Hét órakor szentbeszéd és litánia után gyertyás körmenetet tartottak a legmélilósá- gosabb Olt ári,szentséggel. C odás volt a gyér fényű gyertyák imbolygó fényében hullámzó roppant tömeg, amelynek közepén fenségesen tündökölt az Oltáriszentségben maga Jázua Krisztus. Vasárnap reggel 5 órakor szén iker esz i- uti áj tatossággal nyitották meg a napot, majd reggel 7 órakor énekes nagymise volt a kolostor jótevőiért és a harcoló honvédekért. Utána 9 órakor ünnepélyes főpapi szentmise következett, amelyet Szerecz Imre dr. keszthelyi apálplébános mondott fényes papi segédlettel. Fél 11-kor pedig a Szent Ferenc Harmadik* Rendjének templomi gyűlése, az új tagok beöltöztetése és a fogadalomtétel következett. Természetesen a templom egyes mellékoltáramál egész délelőtt egymást érték a szentmisék s így mindenkinek módjában volt egész misét hallgatni. Délelőtt 10—11-ig megismételték a szombat esti körmenetet, amelyet a Magyar Film Iroda hangos híradónak vett fel. A lelki és erkölcsi sikeren túl természetesen Sümeg részére a nagyszabású búcsú anyagilag is jól sikerült, mert mindenki egy-egy kedves emlékkel tért vissza a katonáink győzelméért tartott búcsúból. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából mmmmametamamtm Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás mwtr. • ;mWfY,invrirY^illrYl"l *ifW Szeptemberi évfordulók ! zalaegerszegi vonatkozásban * Zalaegerszeg város egy évszázados törlé\ netének rövid áttekintése alkalmával feljegyeztünk néhány érdekesebb esetet, amelyek szeptemberben történtek meg s amelyekről most mint évfordulókról emlékezünk. Száznegyven esztendővel ezelőtt, 1802. szeptember végén olyan óriási tűzvész dühöngött, hogy a városnak háromnegyed része leégett. Hetven éve annak, hogy az igazságügy és közigazgatás szétválasztásáról szóló törvény életbe lépett s ennek végrehajtása folyamán 1872. szeptember közepén költözött át a vármegye véglegesen régi helyéről, a mai törvényszéki palotából az akkori Kvartirhausba, amelyet 14 évvel ezelőtt a Széchenyi-téri oldalán is kétemeletesre húztak s ezzel vármegyénk igazán párját ritkító, szép székhazat kapott. 1879. szeptember 1-én avatták fel Deák Ferenc szobrát. 1885. szeptember 14-én, tehát pontosan ma 57 esztendeje vonult be az első helyőrség a zalaegerszegi laktanyába. A soproni 19. közös huszárezrednek egy osztálya (három százada) volt Zalaegerszeg legelső katonasága. Ezt két év múlva, 1887. szeptemberében a pápai 7. in. ldr. honvédhuszárezrednek, majd később a 6. honvédhuszárezrednek egy osztálya váltotta fel. A forradalmak után 1920- ban hagyták el a katonák a laktanyát, amely, azután tizenhárom éven át lakás, esendőris- kola céljaira szolgált. Megemlítjük — l)ár non évforduló —, hogy néhai Gömbös Gyula honvédelmi miniszter korában, 1930. június 5-én látogatást tett Zalaegerszegen és a vár- megyeháza bejáratánál az üdvözlésekre adott válaszában megígérte, hogy Zalaegerszeg katonaságot kap, mert nem is város az a város, amelynek katonasága nincs. , Aztán hozzáfogtak a laktanyaépület tatarozásához, átalakításához, bővítéséhez és 1933. S januárjában bevonulhatott a Körmendről ;<’ei <■ vezényelt honvéd zászlóalj.
