Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-12 / 205. szám
4. ZÁLÁMEGYEI ÚJSÁG 1942. gseptember 12. késése miatt senki se türelmetlenkedjék. Előfordulhat, hogy ez időn túl sem érkezik meg valami okból kifolyólag a bélyegmentes tábori postai levelezőlap. Ez esetben Jttz eljárás a következő: a) Az "érdekelt fél intézzen előszpr kérdést a hadműveleti területen lévő hozzátartozójához, hogy részére feladott-e bélyegmentes tábori postai levelezőlapot. Amennyiben K kérdezettől, annak elöljárósága által meg- lerősítő záradékkal ellátott olyan értesítés érkezik, hogy a tábori postai levelezőlapot a kérdezőnek elküldte, úgy ez értesítés elleneben a központi tábori postahivatal kiszolgáltat egy másik kitöltött bélyegjegyes tábori postai levelezőlapot. b) Fentiek alapján az értesítés a központi tábori postahivatal címére küldendő. Világhírűdé Az egyik német kutató intézetnek sikerült a dohány virágjából finom illatszert elő- iállítania. Természetesen az illatszeren nem lebet érezni, hogy dohányból készült. — Most Ünnepük meg világszerte a zsebóra négyszázl- ieves jubileumát. Ugyanis 1542-ben Peter Kénjein nürnbergi lakatosmester ajándékozta meg )rz emberiséget a zsebórával. Az első zsebóra muskotály alma formájú volt. — Dániában most találtak a tudósok egy ezeréves koponyát, amelyről minden kétséget kizáróan meg- jállapították (!), hogy annak idején fejműtétet hajtottak rajta végre. Az operáció sikerrel járt, de a beteg belehalt az agyhártyagyulladásba. — Szántai Sréter István nyugalmazott honvédelmi miniszter, aki a múlt világháborúban mint ezredes, a Mária Terézia rend lovagja lett. 75 éves korában most meghalt. Az első Teleki-kormánynak volt a hadügyminisztere. — Franciaországban egyre nagyobb visszhangot kelt az a követelés, hogy kobozzák el az orszjág területén lévő angol vagyonokat. — Csütörtökön részleges napfogyatkozás volt, amikor is a napkorong 532 ezredrésze sötétedett el. A napfogyatkozás reggel 5.40 órától 7.15 óráig tartott. — Bernben tegnap letartóztattak egy vizsgálóbírót, mert} zsidó menekültet csempészett át jó pénzért la határon. — A beauvaisi híres székesegyházba Úlkulccsal a napokban éjjel ismeretlen tettesek behatoltak és magukkal vitték a rendkít j : ! t ] vül értékes orgona 450 sípját. — Spanyolországban nemrégen vihar pusztított és a villám egy szappangyárba csapott bele. Egynapi megfeszített munkával tudták csak a tüzet] eloltani. A kár óriási. — Horvátországban ismét szabályozták a kenyérellátást. E szerint személyenként naponta csak 11.5 deka liszt igényelhető, míg a nehéz testi munkások 30 deka kenyeret kapnak. — Zágrábban megtiltották, hogy a vízvezeték vízéi bárminemű öntözésre használják fel. — Jókai Móráét, a híres Grosz Bellát, mint nemrégen hivatalosan jelentették, megfosztották állampolgárságától. Most Grosz Bella fiát Héthelyi László hírlapírót és Nagy Lajos dr. zsidó brit rádióbemondót is megfosztották' állampolgárságuktól. — Boszniában sikerült leleplezni azt a közigazgatási tisztviselőt, aki egy erdősnéli hivatalából a kommunistáknak állandóan jeleket adott le. Egy detektívnek azonban igen izgalmas közelharcban sikerült revolverlövfé- sekkel ieteríteni az elvetemült embert. — Amerikában az egyik professzor az egyetemén most keresztre) t vény - falcul tást akar felállítani, mert szerinte ez igen jó nevelő hatással van a fiatalságra. Tafearménykisitalást kapnak a bérhizlalás! szerződést kőtő gazdák Zalaegerszeg város zsírellátásának bizio- \ sítása céljából a közellátási miniszter kilátásba helyezte, hogy azoknak a kisgazdáknak és gazdaságoknak, akik a várossal bérhizlalás! szerződést kötnek és a hizlaláshoz szükséges takarmány fele mennyiségével rendelkeznek, sertésenként 50 kg árpa és 200 kg tengeri ki- Utalását engedélyezi addig, amíg a rendelkezésre álló takarmánykészlet ezt lehetővé teszi. A polgármester felkéri a hizlalni szándékozó és fele takarmánnyal rendelkező gazdaságokat, hogy a berhízlalási megállapodás részleteinek megbeszélése végett a városi javadalma hivatalban jelenjenek meg. A berhízlalási egyezség jóváhagyása után a lekötött sertések után a város előleget is folyósít. Igénybe veszik a szénát A közellátási miniszter rendeletet adott ki, amelyben kötelezi mindazokat, akiknek idei, vagy ennél korábbi termésű szénájuk van, hogy megvételre kötelesek felajánlani. A rendelet szeptember G-án lépett életbe, amely idő után a szénát eladni nem lehet és köteles azt minden gazda a romlástól megőrizni. A termelő a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, vagy vásárlási engedéllyel bíró személynek, vagy az ezzel megbízott kereskedőnek adhatja csak el. Ha a termelő igazolja, hogy takarmányozásra nincsen elég szénája, úgy az elöljáróságtól vásárlási engedélyt kérhet. A réti szénát csak szállítási igazolvánnyal lehet egyik helyről a másikra elszállítani. A felesleg kiszámítása úgy történik. hogy minden egyes lábasjószág után — a növendékei is beleértve — 5—5, juhokat számítva darabonként 1 kiló napi adagot kell számításba venni. Akinek a számítások figyelembevételével feleslege van, vagy akinek 100 mázsánál nagyobb mennyiségű feleslege van, 15 napon belül köteles azt bejelenteni a községi elöl járói ágnál, vagy az utóbbi esetben a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél. OLVASSA A ZALA MEGYEI ÚJSÁGOT! Mentsük meg Sümeget, a kialudt vulkánok városát A Belgrádban megjelenő » D onauzeitung« pzt a címet adta egyik legutóbbi számában — igen előkelő helyen — közölt riportjának, amelyben Európa és egy kicsit taláqi Magyarország számára is újból felfedezi a valóban méltatlanul mellőzött Sümeg városát. Bevezetőben tájleírást ad a riport írója, majd megállapítja, hogy a kialudt vulkánok tövében olyan művészi alkotásokra bukkan a tájékozatlan utazó, ame yek egyenesen bámulatra méltók. — Klasszikus föld ez — írja a riporter. Lépten-nyomon ősrégi településekre bukkan az ember. Úgyszólván minden zúg tele van a rómaiak, a germánok, az avarok, a frankj Karol ingok és az Árpádok emlékeivel. Még száz esztendővel ezjelőtt is tündöklő élet uralkodott ezen a tájon. Hatása az egész Magyar- országra rányomta a maga bélyegét. Az alföldi és az erdélyi életmegnyilvánulások romantikus felnagyítása háttérbe szorította Sümeget, pedig ez a város semmiben sem maradt Erdély, vagy a Szlovákiává lett Felvidék városainak kultúrértéke mögött. Már egy rövid séta is meggyőzi az embert arról, hogy Sümeg barokk kultúrája egyenesen bámulatos. A szebbnél szebb paloták, nemesi kúriák, polgár-házak és templomok láttán egyszeribe megérti az ember, hogy miért uralkodott itt legtovább a laíinitás. Mert tudni kell, hogy még a múlt század közepén is klasszikus latin nyelven és hibátlanul beszéltek itt a ness mesek és jurátusok. A magyarság élet- és építészed formájára sehol sem gyakorolt nagyobb befolyást a latin és nem utolsó sorban a német szellem, mint épen itt. Mindamellett tévedés volna azt hinni, hogy a latinitás a maga eredeti mivoltában jelentkezik Sümegen. Egyáltalán nem. Az igazság az, hogy a latin-német befolyás az úgynevezett dunántúli szellemben kristályosodott ki olyan életformává, amely végeredményben klasszikusan európai és — magyar. A riporter ezután hosszasan foglalkozik' a sümegi vár romjainak és történetének leírásával. Elmondja, hogy a vár 1210-ben épült és abban az időben templárius lovagok tulajdonában volt. A török időkben végvárnak számított és jelentőségét II. Lipót uralkodása! idején vesztette el. Megállapítja, hogy a veszprémi püspökök, akik időszakonként itt re- zideáltak, remek nyaralóval és két pompás templommal ajándékozták meg a várost. A nyaralót részletesen is leírja a riporter és) megemlíti, hogy az építője Padányi Bíró Márton püspök volt, építése pedig Fellner Lipót német építész nevéhez fűződik. A házi kápolnát Antoni Orsati, »a pesti stokkator mester« tervezte. Á nyaraló mellett emelkedik az Athanasius Martin Wittner testvérek által a XVIII. században emelt franciskánus templom, amelynek csodatevő Madonna képét Richter Ferenc festette. Valamivel távolabb a plébánia-templom köti le a nézelődő figyelmét. Ennek a templomnak a külseje nem valami előnyös, de annál csodálatosabb a belseje. Nagyméretű freskói és oltárképei valósággal lenyűgözik az embert. Anion Maulpertsch, az osztrák Tiepolo 1857—58-ban varázsolta ide ezeket a remekműveket, amelyek a maguk nemében valóban páratlanok. A riporter végül elmondja, hogy Sümeg tulajdonképen a Kisfaludy-testvérek városának tekintendő. Életükben nagy irodalmi élet uralkodott a város falai között, de híres volt Sümeg a báljairól is. Farsang idején n Dunántúl minden valamire való nemese és polgára itt mulatozott. Kisfaludy Károly, a nagy magyar romantikus író és költő háza és a Darnay múzeum a mai napig érintetlenül áll Sümegen, deí igen sok más épület is megőrizte eredeti formáját, jeléül annak, hogy ebben a dunántúli kisvárosban megbecsülik a múltat, a régi magyarság életformáját, amelyből a magyarság mai európai hivatása kisarjadt. Nagy vonásokban eddig a »Donauzeitung« cikke, amelyet csak köszönettel könyvelhetünk el — a magyar idegenforgalom szervei nevében is. Ugyanekkor azonban nem mulaszthatjuk el az illetékesek figyelmét felhívni arra, hogy itt volna a végső ideje kiemelni Sümeget a mai méltatlan helyzetéből. Amit a német újságíró újra felfedezett, azt nekünk, magyaroknak legalább hasznosítanunk' kellene. Állítsuk he Sümeget is a magyar idegenforgalom egyik központjának, hogy vele is dokumentálhassuk: a magyarság valóban kul- túrhivatást töltött és tölt he Délkéleteurópában. A kezdeményezésnek talán Sümeg vezetői részéről kellene kiindulnia. Elvégre elsősorban Sümegnek az érdeke, hogy idegenforgalmi centrummá váljék...
