Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-09-07 / 201. szám

2. ZALA MEG YBI ÜJRÍG két, a missziós tagokat és a vendégeket. Be­jelentette ezután, hogy, mint minden évben, laz idén is összejöttek, hogy beszámoljanak} egész évi munkájukról. De a mai nap rend­kívüli. Mérföldkő. Jubiláris fordulóponthoz ér­tünk, — mondotta. Huszonöt év áll mögöttünk. Lelki örömökben, eredményekben gazdag múlt. Majd így folytatta: — Ha visszapillanltjmk huszonöt évvel ez­előttre, még csak szárnypróbálgatás a helyi Szociális Missziótársulat munkája. Nehéz, küz­delmes, sok akadályt megvívó feladat állt az lakkori vezetőség előtt. De Isten segítségé­vel átharcolták a leküzdhetetlennek látszó munkát. Van már régóta szegénygondozó Ott­honunk, amely az idén megnagyobbo­dott; van szép, tágas kápolnánk is, I amely eddig talán csak délibábnak lát­szott ábrándjainkban s amelynek fel­szentelésére oly áhítattal készülünk. — Világító fáklyö volt e rögös, sötét út­vesztőben e 25 év alatt országos alapííó fő­nökasszonyunk, Istenben boldogult Farkas Edit példája, útmutatása, akinek nevéhez fűződik a Szociális Missziótársulat megalapítása, meg- pzervezése. Az ő elindulása nyomán jutottunk e nevezetes évfordulóhoz. A gyűlés tagjai ezután egyperces néma felállással áldoztak az alapítónő emlékének, majd az elnök bejelentette a közgyűlést meg­előző szokásos kurzus megnyitását s a Szent­lélek kegyelmét kérte munkájukra. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Kopasz Irma dr. missziós nővér tartott előadást »Az Egyház az emberért« cím­mel. Könnyen áttekinthető vázlatos előadása keretében rámutatott arra, hogy az Egyháznak minden korban megvoltak a maga népgon­dozó és népmentő tevékenységei, hogy az em­beri szükségletek kielégítése mellett mindig gondolt a lelkiekre is, mert örök életre hiva­tott emberekről van szó. Ma jobban, mint va­laha, kibővült ez a munkatér annál is inkább, mert maguk a hatóságok is rájöttek arra, hogy intézményesen kell hozzásegíteni az em­bereket, hogy minél többen tudjanak önma­guknak és családjuknak földi és mennye? bol­dogulást biztosítani. A Szociális Missziótársu­lat 1908. óta keresi és képezi a világi aposto­lokat erre a munkára és, hogy mennyi igazán buzgó munkatársra jjeis pártfogóra talált, azt mutatja a zalaegcrszcg: Szent Jó­zsef szeretetház és napköz! otthon, amely mintegy koronája és megtestesí­tője az itteni szervezet komoly, terv' szerű munkájának. Előadásában szólott arról a mindent fel' ölelő emberbaráti tevékenységről, ami a ke­reszténységet az első évszázadtól kezdődően a mai napig megszakítás nélkül jellemzi. Az őskeresztények korában a diakónusoknak, dia­konisszáknak és özvegyeknek volt megbízatá­suk a betegek, elhagyatottak, árvák, szegé­nyek felkeresése, gondozása. Amikor az Egy­ház már szabadabban élhette hivatását, már kórházak is épültek betegek részére. Ismer­tette az akkori kórházi \ iszonyokat. Rendsze­res gyógykezeléssel akkor találkozunk, ami­kor a IV. században a bencés településeknél a kolostor mellett nemcsak betegház, de gyógy­szertár is volt. A XV. században 19 ezer volt az ilyen lazarettek száma. A nagy járvá­nyok idején már betegápoló rendek külön szentelték magukat ennek az irgalmassági cse­lekedetnek. Részletesen kitért itt a szerzetes- rendek betegápolási munkájára, az Egyház­nak a foglyokkal való törődésére, a szegény- gondozásra, a szegényügy rendezésére, a kór­házügyek fejlődésére. Előadását ezekkel fe­jezte be: »Legyen ez a Szent József oltalma alatt álló szociális telep a jövőben még jobban központja ennek a környéknek, induljon ki innen az a szétágazó szociális és missziós mun­ka, amely a családgondozás útján időtállóan fogja megmutatni ennek a környéknek, hogy mit tesz az Egyház az emberért a mai idők szükségletének megfelelően«. A nagy figyelemmel végighallgatott elő­adás után Boér Judith missziós nővér a női lélek építő erejéről szólott, hivatkozás­sal a szombat éjjeli bombázásra, amely köze­lebb hozza azt az élet-halálhareot, amit már évek óta folytat az Egyház és a nemzet. A női lélek építő erejének azonban nagyobb kihatása van, mint a rombolásnak. Rámutatott azokra a zavarokra, amelyek a családi élet ritmusá­ban, a termelésben, a fogyasztás, gazdagság, szegénység, Istenhit, egyén és közösség kő­iül egyre gyakrabban és feltűnőbben jelentkez­nek. De ezek a zavarok nem a halálra, hanem az életre szolgálnak, ha helyesen használjuk fel a női lélek építő tulajdonságait. Megraj­zolta azokat a női tulajdonságokat, amelyeknek szépségei ezeket a zavarokat megszüntethetik vagy legalább csökkenthetik. Kifejtette, hogy A veszprémegyházmegyei Papi Otthon egyesület Hévízfürdőn a Kurszalonban közgyűlést tar­tott, amelyen az egyházmegye minden részé­ből sokan vettek részt. A közgyűlésen Czapik Gyula dr. veszprémi megyéspüspök elnökölt, aki Langmár Lipót dr. oldalkanonok kíséreté­ben érkezett. Mivel a múlt évi októberra tervezett köz­gyűlés a megyésfőpásztor betegsége miatt el­maradt, ezúttal két évről adtak szamot a je­lentések. A részletes beszámolót Csóthi Géza prelátus, murakeresztúri apátplébános terjesz­tette elő, amelyben megállapította, hogy a Papi Otthon, amelyet egyházmegyei és ide­gen papok állandóan látogattak, közmegelége­désre és dicséretre méltó módon teljesíti hi­vatását. Bár fejlesztése kívánatos, a jelen ke­reteiben is megfelel céljának. Egyetlen saj­nálatos körülményre kell rámutatnia s ez a rossz közlekedés, amely azonban az európai "«a, a nő építő erejének legideálisabb munkatere? a család. Ki erősítheti jobban a családi kö­telékek titokzatos cs legyőzhetetlen gyökerét, mint a nő. A nő erejével állhatunk ellent a társadalom és a bombák romboló' hatásának. Erőfeszítéseket kell tennie a nőnek, hogy a keresztény családi életnek kedvező körülmény alakuljon ki. Itt kell érvényesíteni legjob­ban a nő; élet alkotó erejét. Az ellátatlan nő- többlet ellátására olyan szociális politikát kell megalapozni, amely a nemiséget kiemeli a sö­tét izzásból és a tisztaságot nem egyesek ki­válts á gává, líanern egész nemzedékek sajátjává teszi. Ezért kell a missziósoknak összefogniok, Isten-adta teremtő erejüket ennek a szent cél­nak szolgálatára fordítani. Minden teremtett lény a jövőért hoz áldozatot. Az ilyen család- védelem: lélekszolgálat és nemzetvédelem. A nagysikerű előadásokért az elnök mon­dott köszönetét, majd Szirmai Miksáné ügyv. elnök bejelentette, hogy az elhunyt missziói tagok sírjait hétfőn délután 4 órakor látogat­ják meg, 6 órakor pedig Kopasz Irma dr. tart előadást a hadigondozásról. A keddi ünnepségek reggel háromnegyed 9-kor kezdődnek, amikor a nagytemplomból körmenet indul a kápolnaszentelésre. Este 6 órakor díszközgyűlés. A Szent József Otthon épülete nem egy szerény, a többi között talán szégyenkezve megbújó ház, nem is egy hivalkodó, büszke palota, hanem méltó kifejezője annak az esz­mének, amely az egész intézményt létrehozta s annak az akaraterőnek, amely ilyen nagy­szerűen kivitelezésre juttatta. Imponáló épü­let. Díszére válik a városnak, dicséretére az építtető egyházközségnek és az építő Láng Nándor építő-vállalkozónak. Az épületnek a déli szakasszal, a kápolnával és más helyisé­gekkel való kibővítése pompásan sikerült. hírű gyógyfürdőnek régi nagy tehertétele. A két év számadásait Végh József dr. hé- vízszentandrási plébános, az Otthon igazgatója mutatta be. Tisztújítás során a közgyűlés el­nöknek 3 évre közfelkiáltással újból Csóthi Géza prelátust választotta meg és kiegészítette az igazgatóválasztmányt, amelynek rendes tag­jai lettek: Kreutzer Dezső, Major György, Berkenyés István és Kőszeghy Antal, póttagjai Torma József és Huchlhausen Lajos. A szám­vizsgáló bizottság tagjai: Berkovics Imre, Ta­kács Antal és Sinkovics Nándor, ellenőr Kovács István dr. alsópáhoki plébános. Közgyűlés után a megyésfőpásztor hosz- szabb időt töltött papjai körében. — A gyomor és a bélcsatorna alapos kitisztítására igyunk hetenként legalább egy­szer reggel felkeléskor egy pohár természe­tes »Ferenc József« keserűvizet, mert czgyor- san és biztosan takarítja ki az emésztés sa­lakkal telt útjait és az egész anyagcserét elő­mozdítja. Kérdezze meg orvosát 1 Ujnépi Elek Géza és neje mélységes fájdalommal jelelentik, hogy egyetlen gyermekük: Dr. Elek Pál oki gazda a század parancsnokától érkezett hivatalos értesítés szerint folyó évi augusztus hó 19-én a harctéren hősi halált halt. Palin, 1942. évi szeptember hó 7-én.

Next

/
Thumbnails
Contents