Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-09-05 / 200. szám

Ahogy & humorista Sáljai Szabad-e pénzt adni a férj kezébe ? Idestova egy esztendős a házasodási köl­csön és hogy nem lett belőle országos bot­rány, az ismét csak Önöknek köszönhető,1 Hölgyeim. Mert én — őszintén szólva — iazt hittem. Előttem amikor a rendelet meg­jelent, felrémlettek egy országos nőlázadás rőt lángjai. Hogy mi váltotta ki belőlem ezt a komor látomást? A házasodási kölcsönről szóló rendelet •egyik szakasza. A rendelet szövegének vége felé húzódik meg ez a szakasz, mint valami szerény kis ibolya. Ám, ha figyelmesen el­olvassuk és belemélyedünk némileg, elké­pesztő a maga nemében. Arról intézkedik ugyanis, hogy a háza­sodási kölcsönt a férj kezeihez kell ldfi-^ sietni... Hölgyeim, én nem akarok most rámu­tatni arra, hogy ez az intézkedés mily mé­lyen sérti a női méltóságot, mennyire látszik belőle, hogy nyegle férfimunka és mint ilyen, mily egyoldalú, önök azonban, akik amúgy is épen eleget nyelnek azoktól a kutya férfiak­tól, egyetértenek velem, amikor a józan ész­hez apellálok: Szabad-e pénzt adni egyáltalán, a férj kezébe? Hölgyeim, önök jól tudják, hogy min­den férfi ingatag jellem. Már akkor, ami­kor elkezd habozni a nyomorult, vajh nősül­jön-e? Hátha még hozzá férj az illető! A férjben két lélek lakozik. A házias és a nagyvilági. Mikor házias a férj ? Ha ninc3 egy vasa sem. Ilyenkor este, hivatal után kisebb-na- gyobb kerülőket tesz, a féle egészségügyi sé­tát, de tízperces, negyedórás kujtorgás után mégis csak hazaveri az éhség. És belépvén, ekként szusszanyt: — Ejh, be jó hűvös idehaza... Aztán papucsot húz és tesz-vesz a ház körül. Néha még hasznát is látni a jámbornak. Ezzel szemben, ha pénze van? Höhőjj, az egészen más! A férj, ha pénz van a zsebében, káros szenvedélyeknek esik rabul és dölyfös urhat- námság vesz rajta erőt. Ha nincs nála pénz, hazáig bírja a kánikulát, ha pénze van, nem bírja. Be kell menni hűtőzködni valahova, ahol hűsítő dolgok igényelhetők, esapszékbe, kávéházba, vagy más e fajta bűnbarlangba. Általában, Hölgyeim, a férj, ha pénze van, megy mindenhová, csak haza nem. Ezek és ehhez hasonló meggondolások' tá­masztották bennem azt a balsejtelmet, hogy a rendelet inkriminált pontjából űjabb lélek­hasad ás támad a férfi-nő fronton. És hogy a katasztrófa mégsem következett be, az tisz­tara az Önök bölcs mérsékletének, de még- inkabb tiszta jövőbelátásának köszönhető. Igen, Hölgyeim, önölcnek már megint igazuk volt. Önök magukban csak legyin­tettek a rendelet hivatkozott szakaszának lát­tán. Önök azt mondták, csak hadd fizesse iaz állam a kölcsönt az újdonsült férjnek, csak hadd játssza ki magát, mint tavasszal a gyenge bárány, egy a fontos: nősüljön meg! Mert Önök már akkor tudták, hogy ez a pénzfelvétel, az lesz az ő utolsó intézkedése a pénzügyek terén.. . Dicséret illeti önöket a helyzetnek ezért a reális megítéléséért s még nagyobb dicséret illeti azt a néhány új asszonyt, aki továbbra is szem elölt tartotta a bölcs mérsékletet és nem vitte túlzásba a dolgot. Aki gondolt' &rra, hogy a férj akkor is érezze férfiúi mél­tóságát, amikor már letette a hűségeskűtj. És aki. ezért — különös tekintetlel a katonás időkre — férjének azóta is kiutal napi 20 fil­lér lénungot. Kiss József. 1942. szeptember 5. ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG A mi népünk nem érti me£ a gyümölcs jelentőségét ! A mi népünk még nem látta be a gyű- j mölcskészítményelc egészségtani fontosságát és gazdasági jelentőségét, hanem a turáni pusz­tákon árvái ló bőrsátrak alól szemléli a mai világ folyását is. Azt mondják, hogy sok pénzbe kerül a cukor, meg sok bibelődés van vele. Hát ez nem igaz, mert nagyszerűen lehet cukor nél­kül is, házilag kitűnő gyümölcsvelőket, gyű- i mölcsízeket készíteni. Ott van mindjárt a szil- l valekvár 1 Ahhoz már igazán nem kell cukor j és mégis vajmi kevés szilvalek várt főznek! jj a mi gazdasszonyáink, különben pedig a cu- | kor nélkül elrakott gyümölcsvelők később, a j tél folyamán -feljavíthatok egy kis cukorral, * vagy tésztákba elhasználhatok. Hej, de okos, j takarékos, gondos és szorgalmas asszonypk viol- i tak a mi drága, jó anyáink! A gyermekkorun­kat sok máson kívül megszépítette a sok kom­pot, lekvár, gyümölcssají, aszaltgyümöles stb. Manapság már nincsenek is ilyen gazdasszo- nyok! Pedig mindez a sok-sok, mesébe illő csemege nem sokba került, — a gyümölcs megtermett a szőlőnkben és cukorral vagy cukor nélkül, vagy aszalva nagy tömegben 1 elraktározódott télire. Csakhogy biz’ ez egy kis munkával, törődéssel járt, amihez nem fű­lik a mai gazdasszonyok foga. Hogy mennyire nem érzi át a mi népünk a gyümölcslekvárok és aszalványok jelentő­ségét, arra egy nagyon rikító példát említünk megbízható elbeszélés nyomán. Az egyik nagy szőlőuradalomban 1939- ben bőséges Istenáldás volt kajsziból s az uraság megengedte, hogy a nagyszámú cse­lédség vasárnap délelőtt a kijelölt fákról szed­hessen magának barackot. Aki iparkodott, bi­zony 30—40 kg-ot is összeszedhetett volna, de sokan ki sem mentek a barackszüretre, hanem a tanyában kényelmeskedett az asz- szonynép, — pedig messze lévén a telep a fa­lutól, templombamenés ürügye sem tarthatta távol. Egyik-másik szedett ugyan, ele azután 1 nagyrészt kalákában másnap eladták a falu­ban. S most itt jön a dolog csattanója! — Az uraság családonként 10 kg cukrot is utal­ványozott ki, hogy lekvárt főzhessenek. És egyik cseléd sem főzött lekvárt, hanem vagy elkávézgatta, vagy másra használta fel a cuk­rot. De még folytatása is van a dolognak! Szilva is sok termett, természetesen nem nagy ára volt s az uraság ugyancsak kijelölt szil­vafákat a cselédség részere, hogy szedhesse­nek róluk lekvárnak és asZalnivalót. Megint ismétlődött az előbbi eset, a cselédségnek! a fele sem tartotta érdemesnek, hogy leszedje aZ ajándékba kapott ingyengyümölcsöt. Az ■ élelmesebb je összeszedegetett vagy 50 kg- ínyit s abból lekvárt főzött, — de egyik sem \ aszalt volna a világért sem, — a lekvárt az- I után később eladta a Plangya gyűjtőemberé- é nek kg-ként 28 fillérért. Äz 50 kg szilvából \ Prémezett kabátok. Mikádők, Városi bundák Moly Mr elleni megóvását vállalom. í#|. <L & El SÁHCOS sziies mester Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. 5. v.-ÁTTTTl lett mintegy 12 kg szilvalekvárja s kapott! érte 3.36 pengőt, — szóval ennyiért veszte­gette el az édesanya a gyermekei szája elől a lekvároskenyeret, a lekváros buktát, a dö- rölyét, a téli csemegét, a fontos táplálékot* azt a kis gyermeki örömet! Hát tessék így éa itt propagandát csinálpi! Már megint nyilasék vezetlek ahazafiatianságban Az utóbbi időben igen sok dolga akadt az igazságügyi és nyomozó hatóságoknak a nyilasok ügyeinek végleges tisztázásával. Legújabban Vaj na Ernő dr.-t, a Szálasi- Voigt Párt osztályvezetőjét, a m. kir. hon­védvezérkar főnökének bírósága hűtlenség bűntette miatt 12 évi fegyházra ítélte. (Remél­jük, párthívei kitartanak mellette, amíg visz- szajön e kissé hosszúra sikerült nyaralásból, hátha ő is tud valami olyan okosat hozni a nyirkos cellák mélységeiről, mint például ve­zére, mondjuk egy új Kárpát-Duna-Nagy­haza-Vérvalóságot és egyéb, e féle apróságot. A szerk.) A büntetőtörvényszék ötöstanácsa pedig Csele Sándor nyilaskeresztes párti röpirat- gyártót és társait ültette féleszíendei hűvösre, mert nem átallották nagy hazafiságukban a nemzetet megrágalmazni. Megérkeztek a muraközi kismagyarok Zalaegerszegre Népes karaván érkezett ma reggel 9 óra­kor a plébániára. Nagy pakkokkal, a szülők kíséretében jött ma városunkba 12 gimna­zista és 6 polgári iskolai tanuló, akik vala­mennyien sokgyermekes családok tagjai. A^, emberi szeretet jóvoltából érkeztek ide, ahol közjóléti akció útján biztosítják számukra a tanításhoz szükséges pénzt. A megérkezett ta­nulókat szüleikkel együtt Mindszenty József pápai prelátus fogadta a plébánián. Mura­közből jöttek. Reméljük, hogy ezek a kis magyarold jól érzik magukat nálunk és hamarosan aka­ratukkal és tudásukkal első vonalba küzdik magukat a zalaegerszegi iskolákban. Megcsalta a száliásadénSjét Csobánczi Róbertnó Dorogi Ilona, volt zalaszentiváni házvezetőnő, jelenleg zalaeger­szegi lakos ellen a szállásadónője, egy zala­egerszegi szabómester özvegye följelentést adott be a zalaegerszegi rendőrkapitánysá­gon lopás bűntette címén azon az alapon, hogy tőle hosszabb idő alatt ágyneműt és fe­hérneműeket, más ruhaféléket és ékszereket lopott el 2000 pengőnél valamivel nagyobb értékben. A rendőri nyomozás kiderítette, hogy a feljelentés nem volt alaptalan és a házveze­tőnő, aki 6 gimnáziumot is végzett, időkö­zönként mint »százados özvegye« értékes in­góságokat adott el részben a zalaegerszegi, részben a ceUdömölki ószereseknél. Csobánczi-. né a rendőrségen beismerő vallomást tett. A rendőrség a nyomozás terhelő adatai alap­ján leíartózíatta és ma délben átkísérte a za­laegerszegi kir. ügyészségre. Az ügyben pár napon belül megtartják a tárgyalást is. Gabona-zsákok és ponyvák, valamint ké­vekötő zsinegek állandóan raktáron vann&ié 3 Schütz Áruházban.

Next

/
Thumbnails
Contents