Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-05 / 200. szám
ZAL AMEGY El ÚJSÁG 1942. September 5. // Őszinte levél a szovjet or ősz népéletről Utazásaink során sok olyan dolognak voltam a szemtanúja, amit ha könyvből olvastam volna, akkor sem hitiem volna el. Több orosz faluban állomásoztunk. Majdnem mindegyikben láttam valami érdekeset. Az első község, amelyikben megszálltunk, nagyon szomorú képet mutatott. Ledőlt falak, kormos, üszkös gerendák mutatják az utat, amerre a dicső orosz hadsereg futólépésben visszavonult. A saját fajtája iránt is kegyetlen vörös horda útjelzőket hagyott maga után : feldúlt lakóházak, szétszórt bútorok, szóval — kimondhatatlan borzalom mindenfelé. Boldogok lehetünk, nem tudunk a jó Istennek elég hálát adni, hogy ez a vad horda nem léphette ái ezeréves hazánk határát, pedig kísérletezett elégszer. Most nem akarok a háború borzalmairól írni. Az első állandó helyünk egy, körülbelül olyan nagyságú község volt, mint Botfa és az orosz viszonyokhoz mérten elég rendes is. Széles utcáját fák szegélyezték mindkét olda Ián. A község kelet-nyugati irányban feküdt. Az északi soron körülbelül 8—10 katasztrális holdat kitevő gyümölcsös terült el, mögötte mintegy húsz méterre folyócska volt. Ebben fürödtünk néhányszor. Körülbelül két hétig tartózkodtunk itt. Egy lakóházba szállásoltak másodmagammal. S Sakéház kSjeeSjr&i* Az orosz lakóház három részből áll. Először egy pitvarhoz hasonló sötét lyukba lé pünk. Ennek az előszobának is nevezhető lyuknak két bejárata van. Az ajtót farúddal reteszelik el éjszakára. Ebben a zugban mindenféle lim-lom van. Az előszobán keresztül a kony hába lépünk. Itt nagyon kevés látnivaló akad. A konyhának három kicsiny ablak adja a vi lágosságot. A fal körül lócák vannak. A konyha nélkülözhetetlen alkotórésze a kemence. Ezt mindennap fűtik. Itt forralják a tejet, itt főzik az ebédet és melegíti a konyhái is. Az orosz népnél olyan fontos a kemence, mint nálunk a tűzhely. A tejet tejesfazékban forralják, kampó val emelik ki. A kemence tetején alszik a család. Aki nem fér el a kemence tetején, az a földre telíti a kecske és birkabőröket s azokon alszik. A konyha felszerelése nagyon szegényes. Van néhány tejesfazék, 1—2 piéhtál, fából fa rágott kanál és egy európai kés egészíti ki a konyhai felszerelést. Ezenkívül van még a vizesvödör, esetleg két három tányér. A falon óra ketyeg, jelzi az idő múlását. Egyik másik házban réz-szamovár is van. A szoba már egészen nyugatias berende zésü. Az ablakok nyithatók s azokon függönyök teszik barátságossá a szoba berendezését. A szobán három ablak van. A falakon családí- és szentképek sorakoznak tűrhető rendben A szoba egyik sarkában a falon ikon, az oroszok majdnem egyetlen szentképe függ. A sarokban hatalmas családi láda áll, amelyben ruhájuk és egyéb értékeik vannak. Az egyik sarokban vaságy áll, ameiy nem volt elfoglalva. A falakat körülbelül 50 százalékos mész é« kréta keverékkel meszelik, s ha hozzáérünk, a ruhánkra tapad. Az ablakban virágok teszik kellemessé a szobát. Körülbelül így néz ki az orosz lakás belseje a módosabbaknál. Természetesen vannak ennél sokkal nyomorúságosabb viskók is. A ház teteje szalmával van fedve, egy alig fél méteres fakémény áll ki belőle. Trágy&sfivsnwb m fesoba «n#l«.etft! A lakóházzal egybeépült sö ényből az is tálló. Szintén szalmával fedett. Az istálló bizony furcsa állapotban van, mert a trágyát na gyón ritkán hordják ki. Szegény állat egész nap ott tipródik, közben búsan kéri az ennivalót. Közvetlen mellette van a trágyadomb, a lakástól legfeljebb két méterre. Az istálló mögött van a veteményes kert. A kert beosztása olyan, mint a mienk. Mindenféle kerti növény van, az egy paprikán kívül. A talaj kitűnő, csak nem használják ki eléggé. A házak előtt trágyakockák sorakoznak. Ez lesz a téli tüzelő. Elképzelhető, milyen kellemes a szoba levegője. A másik helységben már nem volt ilyen lakóház. A lakás két részből áll: egy bejáratból és egy konyhából. Itt is két bejárata van a lakásnak. Ebben a sötét lyukban aludt a család. Mi a konyhában kaptunk szállást. A konyha berendezése itt még szegényebb volt. Itt is kemence foglalja el a legnagyobb helyet. A konyhának berendezése a lócán kívül nincs. A fal körül itt is lócák vannak. Az ablakok itt is beépítettek. Szellőztetni nem lehet. Egy karp. tizedes volt a lakóházunk egyik tagja egy szintén karp. őrvezeíő. Hárman éltünk a szellőzhetetlen odúban. Udvar itt sincs, akár csak a többi helyen. Ha már udvarról beszélünk, meg kell jegyez nünk azt, hogy az orosz udvarok nincsenek bekerítve, mint nálunk. Ebben az udvarnak ne vezett térségben van három trágyakockákból álló gúla, amelyet a téli tüzelésre szárítanak ki. Ugyancsak a lakóház melleit van közvetlenül az istállónak nevezett félszer is. Ebben egy elég szép kort megért tehénke kérődzött. Mei lette egy birka bégett keservesen. Az alvás természetesen a földrehintett zizegő szalmán történt. Nem kell külön mondanom, hogy reggelre mindén csontunk meg« fájdult. Étkezésük nagyon messze áll a magyarokétól. Leginkább tejet, vagy forralt tejben darát reggeliznek. A burgonyát főtten, vagy sülve beíeapi ítják a tejbe és úgy eszik meg. A burgonyát különben úgy is elkészítik, mint nálunk. A kenyerük bizony fekete. Amikor megláttam, azt hittem, meg sem tudjuk enni, A sors más képen határozott. Nemsokára eljött az idő, mikor örültünk, hogy abból ehettünk eleget. Itt különben nem volt rossz sorsunk, mert este, reggel, sőt még napközben is tejet ettünk. Evés előtt és evés után háromszor vetnek keresztet, evés után az ikon felé fordulva meghajolnak. A kenyérnekvaió gabonát szélmalmokkal őröltelik meg, vagy mozsárban, sőt van olyan hely is, ahol kézidarálóval állítják elő a lisztet Az u‘ak mentén kettesével-hármasával le hét látni a szélmalmokat, amelyeket szél hiányá ban emberi erővel hajtanak. Ezek a szélmalmok természetesen nem adnak olyan lisztet, mint a magyar malmok Ruházatuk sokban különbözik a mi népünk ruházatától. A ruha anyaga durva és silány. Mint általában a szláv népek, ezek is szeretik a tarka színeket. Fejükön átkötött kendőt hordanak, ami elveszi a formájukat. Még a nagy melegekben is nagy ködment és pamutból készült harisnyát hordanak. A tisztaságnak nem nagy barátai. Koszosak, piszkosak. Nem valami bizalomgerjesztők. A férfiak ruházata nem sokban különbözik a nőkétől. Vastag posztóból készült ruhájuk felett ők is hordják a jellegzetes orosz nagykabátot. Minden valamirevaló orosz fejében ott van a jellegzetes orosz tányérsapka. Vasárnapi ruházatuk már tarkább. Ilyenkor azt hiszem, vendek között vagyok. Vasárnap estéken összeverődnek csoportba és nevetgélnek, nótáznak a balalajka zenéjére. Egyáltalán nem látszik, hogy háborús gondjaik volnának. Néhol harmonikával kísérik majdnem egyhangú dalaikat. Nagyon érdekes az orosz tánc. Teljesen elüt az európai táncoktól. Most már megtartják a vasárnapokat is. Ha szentmisénk van, eljönnek s buzgó áhítattal figyelik a szent cselekményeket. Ma már elmondhatjuk, hogy nem veszett ki a hit az orosz népből. A 25 éves, Istent nélkülöző korszak a lelkekből nem tudta kiölni a* Istent. Minden orosz házban ott Van a házioltár- nak nevezhető ikon, amely eddig el vök rejtve a padlás zugában, számítva arra, hogy egykor újra szükség lesz rája. A régi orosz nép nagyon sokat törődhetett hitével, becsülhette papját s mindazokat, akik nevelésükkel foglalkoztak. A tekintély tisztelet még ma is megvan. Becsülik elöljáróikat és mindenben igyekeznek eleget tenni az új rendszer követelményeinek. A családfő is visszakapta régi tekintélyét. Majd, ha elsimulnak és begyógyulnak' a huszonöt év okozta és a mai sebek, akkor más lesz itt az állapot, de sohasem olyan, mint a Tisza partján. Templomok. Templomaik még huszonöt év után is bámulatba ejtik a nézőt. Láttam teljesen ép és félig ép, valamint teljesen rombadőlt orosa templomot. A községek nagyságához mérten hatalmas templomaik vannak. Most várják a* idők változását. Várják, hogy újra búgjon az orgona és zengjen az ének. Orosz papot még csak egyszer láttám, amióta itt kinn vagyunk. Az orosz népszokásról ezideig nem sokat tudok mondani. Most még egy-két dolgot szeretnék megjegyezni. Az orosz népieké titok a mi számunkra, mert nem tudunk a nyelvén beszélni és a háború is kiforgatta a lelkiségét. Mindamellett elmondhatjuk, hogy jószívűek. Házaiknak kerítése nincs. A kutak nagyon messze varrnak egymástól s azokban — majdnem mindenhol — ihatatlan a víz. Nagyjából így néz ki az »orosz paradicsom« . Aki nem hisz szavamnak, jöjjön ki és nézze meg. Amit itt leírtam, csak töredéke annak, amit itt láttam. Nagyon sokan elcsendesednének, ha látnák azt, ami itt van. örüljön mindenki annak, hogy mi vagyunk itt és nem ők nálunk I Az otthoniak legyenek türelemmel, mert nemsokára eljön aa idő, amikor a vörös horda s minden, ami ra- emlékeztet bennünket az őszirózsás forradalomra, eltűnik véglegesen. Magyar hittel higy- Igyünk a gonosz legyőzésében és Nagy-Magvar- ország feltámadásában! K. J. Öltözködjünk TÓrH GYULA úri és női szabóságából Kész női kabát és ruhaosztály Uridivat; és szöveteladás HBIWBWEI^miMlWaCaWl
