Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-05 / 200. szám
1942. szeptember 5. ZALAMEGYEI UJ8ÁG 3. Zalaegerszeg harcot indít a fekete piac ellen Zalaegerszeg' megyei város képviselőtestülete pénteken délután vitéz Tamásy István dr. polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városatyák mérsékelt számban jelentek ugyan meg, de egyes tárgyak körül mégis élénk eszmecsere fejlődött ki. Megemlékezés a kormányzóhelyettesről A polgármester a Hiszekegy elmondása után megindult hangon emlékezett meg arról a nagy csapásról, amely vitéz Horthy István kormányzóhelyettes hősi halálával a kormányzói családot és az egész országot érte. Bejelentette, hogy a halálhír megérkeztekor — távollétében — Milcula Szigfrid dr. polgármesterhelyettes a város közönsége nevében részvéttáviratot intézett a kormányzó kabinetirodájához. Fel is olvasta a távirat szövegét. Az egybegyűltek mély. meghatódott - sággal hallgatták végig a megemlékezést. Napirend előtt Közölte ezután a polgármester, hogy Hol- Sósy Ernő képviselőtestületi tagnak napirend- előtti felszólalásra adott engedélyt. Hollósy Ernő bevezetőjében jelezte, hogy felszólalása kétirányú. Először is a városházi munkarendről, a munka elosztásáról kíván szóíani. Hangsúlyozza azonban, hogy nem panaszok alapján. Mindenki előtt ismeretes — mondotta —, hogy a feleknek az egyes városi hivatalokban hosszú ideig kell várakozniuk, amíg ügyeik elintézést nyerhetnek; ismerjük azonban a városi tisztviselők lelkes buzgalmát s azért azt kell megállapítanunk, hogy a bajoknak oka nem is a tisztviselőkben, hanem vagy a tisztviselői létszám elégtelenségében, vagy egyes hivataloknak munkával való túlzsúfoltságában rejlik. Kéri a polgármestert, hogy a lehetőségek keretei között megfelelő intézkedésekkel orvosolja a bajokat. Erélyes intézkedésre van szükség Beszéde második felében részletesen kitért a fekete piacra. Megállapította, hogy a I zúgforgalmi árusítás egyre jobban elterjed és nagyobb méreteket ölt Zalaegerszegen. Ennek következtében súlyos károsodás éri a fo- gyasztókat és különösen a tisztviselő réteget, I akiknek a fizetése megközelítőleg sem emel- ; kedett. A termelő társadalom egyrésze nem j akarja megérteni, hogy ebben a háborúban • az ország jövője dől el és nem alkalmas idő 1 ez arra, hogy harácsoljunk. A falusi lakos- j ság nem viszi ma már piacra az árúját, ha- j nem azoknál a házaknál értékesítik, ahol min- j den pénzt megadnak érte. í — Erélyes intézkedésekre van szükség a zúgforgalom felgöngyölítésére, mert így egyik szabálytalanság a másikat hívja életre. Zúg- terményért ugyanis előkerülnek a zúg-ipari. | árúk is horribilis árakon. A gazdasági életet I pedig csak úgy lehet fenntartani, ha min- ! den rendelkezésre álló eszközzel harcolunk! \ a feketepiacok ellen. — A város polgármestere — folytatta j beszédében, — maga mögött érezheti az egész I város komoly lakosságát, akik egyébként is ) hálásak a város polgármesterének ezekért az j intézkedésekért, amelyekkel az életszükséglet- ! hez szükséges terményeket a múltban is biz- í tosítoíía a lakosságnak. A zsírellátásnál azon- ; ban még meg kell találni a rugalmas meg- í oldásokat a zsírelosztás gyors lebonyolítására. Ne suttogjunk, hanem konkrét adatokkal jöjjünk A város polgármestere örömmel vette a | felszólalást, mert hiszen a honi szükségletek \ biztosítása teljesen azonos fontossággal bír a ; harcoló katonák teljesítményeivel. A zúgfor- ■ galom elburjánzása a városra anyagilag is ; káros, mert nem folyik be helypénz, közellá- | tási szempontból pedig épen azok esnek el, i akik a belső arcvonal munkáját végzik. Min- | denki érezze magát hatósági közegnek. Előre j bocsátja azonban, hogy megkeresi a helybeli { rendőrkapitányságot, a közellátási felügyelő- \ séget is ebben az ügyben, részt kell azonban, \ hogy vegyen az ellenőrzésben a város íiszt- I viselői kara és a város minden lakosa. Ne 1 suttogjunk, hanem konkrét adatokkal jöjjünk elő minden esetben. Nagy elismeréssel szóSzékesfehérvártól — Zalaegerszegig Irta: Szakái Ferenc. Még Fejér megyében robog a vonat, amikor hirtelen a fák mögül szétterül a Balaton csodás, nagy levelezőlapja. Kékes-zöld vize lustán elnyujtózkodik a szeptemberi kánikulában. A vonat ablakán merészen .szembesüt velünk a nap és nem messze a vízen1! úgy csillannak meg a viíorlásvasZnak, mintha valamelyik merész festő palettájáról fehér pacait rakott volna fel a tarkára mázolt vászonra. A távolban a párás ködben sikkad a túlsó part girlandja. Aztán tovább robogunk. Álmosan nyújtóznak mellettem a h éringgé préselt emberek. Kinn a nádasok lomha serege ólálkodik szemben a nappal. Megálló megállót és állomást követ. A 19 kocsiból álló szerelvény ott kígyózik a víz partján és Füreden kissé pucérra vetkőzött hölgyek és diákká vedlett öregurak bámulnak és integetnek felénk. Néhányan visszaintenek és mire el siklik előttünk a táj, máris az almádi vén fák lógatják ránk hőset adó lombjaikat. Kissé szusszan a gép és nagy ívben követi tovább a part szeszélyes kanyargásait; hol közelebb kerülünk, ho! meg távolabb. Csopakon vörösen feszeng előttünk a dús . termésű szőlőföld, amely felett szemérmetlen seregélyliad igyekszik kikerülni a szőlőpásztorok éber mozdulatait. Néha sikerül, néha nem, de egy-egy szőlőszem azért zsákmányul esik és a győztes után sivítva suhan a sok sötétszürke kis madár. Tihany! — kiáltják többen is egyszerre és valahogy mindenki feláll egy kicsit, amikor a part felé befordul megrakodva a kirándulókkal megterhelt hajó. Beesteledik és keletről a teleképű hold belenyujtja vörösre ként csóré-lábait. Talán kissé el is mosolyodik az élvezettől, mert neki is jól esik ilyen hosszú napsütötte út után felüdítenie macát. A somogyi partokról id evil lóri zik az állomások fénye. Belepislognak a feketére fakult víztükörbe valameny- nyien és a szempillájuk nyoma megmarad ! egymással párhuzamosan és úgy húny ki j csendben a reggeli napsugárban. Nagy-nagy csend és békesség ez a hala- i toni táj. A végéről belátni az egész csodás magyar tengert és benne lehet hallani mindazt, amit a magyar történelem beleírt ebbe a nagy történelmi könyvbe, amelyben olvan jó és olyan boldogító lapozgatni. Szigliget, Badacsony, Somló. Múltúnk szépséges fejezetei ma is ott komorlanak, mintha valami játékos futurista rajzoló álmatlan éjtszaká- ján tintát borított volna a világosodó horizontra. A vonat kerekei monoton zakatolással szaladnak előre. Néha finom cigányzene csendül bele a világos éjtszakába és a bokrok alján hívogatni, csalogatni és védelmezni kezdi dalával párját az aranyos kis csalogány. Ki írta a dallamát, nem tudjuk, de sohasem szülőtt vitéz Nyilassy Ferenc közellátási hivatali vezető felelősségteljes munkájáról. A város, egyébként is hízlalási szerződést köt és aj takarmányszükséglet beszerzéséről is gondoskodott előre. A burgonyaellátásban máris sikerült annyit elérni, hogy a termelés útján a népkonyha, a szeretetotthon és a kórház biztosítva van. » A tisztviselőkérdésben is megnyugtató vá- ! Jászt adott a polgármester. A napirend tárgyalása során elsőnek a tüdő- és nemibeteggondozó intézet létesítésére vonatkozó bizottsági javaslatot terjesztették elő, amelyhez Németh János dr. orvos, az anya- és csecsemővédelemnek ismert, régi harcosa szólott. Bejelentette, hogy az Iiiségiroda-épületet a város képviselőtestülete már 1925. január 25-én az anya- és csecsemővédelem céljaira adta át, a fölött tehát most másképen rendelkezni nem lehet. Általános egészségház létesítésével el lehetne érni azt a célt, aminek elérésére akkor és amelynek elérésére ma törekszenek. A határozathozatalnál nagy meggondolást ajánlott a közgyűlés tagjainak. Czobor Mátyás hivatkozott azokra a nagy érdemekre, amelyeket Németh János dr. az anya- és csecsemővédelem körül két évtizeden át szerzett, szintén az Egészségház; létesítését kívánta, vagy a tüdő- és nemibeteggon- dozőnak olyan megépítését, hogy az fokozatosan kibővíthető legyen a többi egészségügyi osztállyal. Vitéz Tamásy polgármester magáévá tette t Németh János dr. és Czobor Mátyás vélemé- l nyét és így a pénzügyi és jogügyi bizottság- íí nak javaslatát ezzel kiegészítetten fogadta el f a közgyűlés. A többi tárgynál a bizottságok javaslatai [ változtatás nélkül határozattá emelkedtek. : Verbőea^ jogi szentiistádium f mindenféle jogi vizsgákra, f j áliamssámviteilent,e is elöfeéssit. ; L^ujibb bérbe la a«fje í méltányos feltételek mellett. Budapest, XI., Üllői-út 3. r-.-Tnnr.-== letett zeneköltő, aki utánozhatná, vagy épen lemásolhatná. A bazaltoszlopok szüreíjén vígan zúgnak! pislákoló mécs mellett a motoros fej tők és egymásután hullnak darabokra a hajdani lávakövek nagyon is hasznos maradványai. Lassan kopnak a hegyek és elindulnak előbb a Balatonon, majd a vasúton, hogy kényelmes utat biztosítsanak az ország lakosságának. Itt- ott fenyves huszárok zörgetik fegyvereiket, ha közébük furaködik egy nagyobb vad. Szőlőbarázdák szélén csatasorban állnak a tőkéid és dús termést ígérve kacsintanak le a völgyj tájaira. Nemsokára mézédesek lesznek a gerezdek és a tanyák, pincék pislákoló ablaka mögött szöszmötöl magában a gazda, aki a mézes folyadékból aranyszínű, vagy épén tűzpiros borokat csihol ki évszázados titkával. Az aranyló borok mellett tüzes nóták és bús melódiák születnek, amelyek végigharsogíiald előbb a partokon, aztán a szíveken és benne sír mindenikben ennek a népnek vigassága, keserve és öröme. Mert sírva vigad a magyar ma is és így tett a múltban is ezeknek az ősi köveknek alján. Monoton zakatolón suhanunk előre és benn járunk mélyen Zalában. Tapolca, Ukld és Zalaegerszeg előtt torpanunk meg csendben és álmosan, tele emlékekkel könyvelem el első utamat a magyar tenger partján, amelyben végiglapoztam történelmünk, szépséges magyarságunk tájait és itt írom e sorokat a legmagyarabb dunántúli megye székvárosában.
