Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-09-04 / 199. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. szeptember 4. nek fel. Nagy Károlyné és társa ingatlanajánlatát nem veszik figyelembe. A Levente Egyesülettől terület átengedése iránt megfelelő előterjesztést kérnek. A Galvani Kft.-vei a bérleti szerződést nem hosszabbítják meg. A plébániatemplom tatarozásához szükséges kézi és igásnapszám szolgáltatása tárgyában történt kultuszminiszteri döntést tudomásulvették, valamint a Magy. Ált. Hitelbank függőkölcsö- nének törlesztési ügyét is. D. Horváth Imrével bizonyos kifizetetlen számlákat illetően egyezs éget aj ánl anak. Különleges szép női felni ♦ Horvath Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) A jövő évben is 115 százalék lesz Zalaegerszeg pótadója Vitéz Tamásy István dr. polgármester és Mohos József dr. számvevőségi főtanácsos, főszámvevő, összeállították Zalaegerszeg város 1943. évi költségvetését. A háztartás rendes szükséglete 1,195.365, rendkívüli szükséglete 13.300, összes szükséglet 1,208.665 P. Erre rendes fedezet 950.463, rendkívüli 7.502, összes fedezet 957.966 pengő, a hiány 250.700 pengő, amelyet 218 ezer pengő alapra kivetendő 115 százalékos pótadó egyensúlyoz. A pótadó tehát a mai szinten marad. Az általános keresetadó kivetési kulcsa továbbra is változatlanul 7 százalék. Ez az összeállítás mint javaslat a képviselőtestület, majd az alispán és végső fokon a miniszter elé kerül. — • — öntözzük meg a házunk előtt lévő virágokat A mai napon a következő levelet kaptuk a szerkesztőségbe s mivel azzal magunk is mindenben egyet értünk, egész terjedelmében leközöljük. Tekintetes Szerkesztő Ur! Esténként, hogy elsétálgatok az utcák során, megdöbbenéssel látom, hogy a város által nagy költséggel elültetett virágok sorban elsülnek vízhiány következtében. Azt tudom, bogy a város nincs abban a helyzetben, hogy azokat sorban öntözze, mert vízvezeték nincsen, de egyébként meg igen nagy megterhelést jelentene, amire nincsen fedezet. Az lenne a tiszteletteljes kórelmem a város lakosságához, hogy minden háztulajdonos, saját érdekében is, de különösen a virágok érdekében, öntözze meg a virágokat. Siralom nézni a vastagon megporoix>d;Oít leveleket, amit legtöbbnyire már a pókháló is befont, annak jeléül, hogy bizony az égi csatornák csak nem kívánkoznak megnyílni. Ha pedig nem nyílnak meg, nem nézhetjük el, hogy a virágos Zalaegerszeg büszkeségei így tönkremenjenek, öntözzük meg tehát a házunk előtti kis parkrészleteket! Zalaegerszeg, 1942. szeptember 4. Teljes tisztelettel: Egy virágkedvelő. Gabona-zsákok és ponyvák, valamint kévekötő zsinegek állandóan raktáron vannak 1 Schütz Áruházban. Alispánunk a belatinci hősi szobor avatáson 8-án lesz az országzászló avatás is Belatinc község hazafias közönsége szeptember 8-án tartja hősi emlékmű- és or- szágzászlóavatási ünnepségeit, amelyen Brand Sándor dr., vármegyénk alispánja is megjelenik. Az ünnepségről a következő hivatalos műsort adták ki: 9.15-kor a vendégek ünnepélyes fogadtatása. 9.30-kor tábori szentmise. Winter György alesperes. Hiszekegy. M. kir. 5. honvédgyalogezred zenekara. üdvözlő beszéd. Vitéz Ferenc István. Hazajöttek. Kocsis L. verse. Szűcs Jűlia. Avatóbeszéd magyar nyelven, az országzászló átadása. Requiem. Geszler ö. Gazdasági és Ivultűregyesület vegyeskara. \ ezényel Szűcs J. Harmóniumon kísér Lütár I. Avatóbeszéd vend nyelven. Winter Györgn alesperes. Az emlékmű átvétele a község elöljárósága által. Zeneszám. Játsza a honvédzenekar. Dal a zászlóról. Lampérth G. verse. Gaat József. Záróbeszéd magyar és vend nyelven. Vitéz Csermely István. Az emlékmű megkoszorúzása. Himnusz. Honvődzenekar. Az ünnepség után közös ebéd. Egy teríték borral, ásványvízzel 4 pengő. A honvéd- zenekar a Hősök-terén térzenét ad. Délután 4 órai kezdettel a Levente Sportpályán műsoros ünnepélyt tartanak. ISKOLAI RUHÁKRA sötétkék és szürke szövetek továbbá mosó áruk és szép választékban vannak. Schütz áruház A Duria-Tisza új csatorna jelentőségét méltatja a német sajtó Zala alig várja a Sió és a Duna-Tisza csatorna megépítését Az egyik német kőnyomatos részletes cikkben foglalkozik azzal a nagyjelentőségű tervvel, amely a Duna-Tisza között elterülő és nagymértékben terméketlen, vagy kevésbbié kihasznált terület csatornával való újabb ket- témetszéűét tűzte ki célul. A tervet németi gazdasági körökben is nagy tetszéssel fogadják és természetesen vízi közlekedési összeköttetéseink révén a németek részére is előnyöket jelentene. A Duna-Tisza köze távolságban igen messze van Zala megyétől és talán első pillanatra nem is bír jelentőséggel. Ezzel szemben az igazság épen ellenkezője. Mert az új csatorna igen hosszú vízi utat takarítana majd meg a jövőben, amikor már e cikk írója által országos viszonylatban annyiszor hirdetett és most már a megvalósulás stádiumába lépett Sió csatorna teljes elkészül csévél megindulhatnak a kiváló zalai kövekkel az Alföldre és a Dunántúl távolabbi részeire a hajók. Őszinte örömére szolgál nemcsak vármegyénknek, hanem laz egíész országnak is a Sió csatorna megépítése. Több, mint tízmillió pengős beruházást jelent ugyan, de hol van ez ahhoz a nagy nemzetgazdasági jelentőséghez, amit a Balatonnak a Fekete- lengerrcl való hajóösszeköttetés jelenthet. Megállapított tény, hogy egy mázsa gabonának a Dunáig vasúton való kiszállítása nagyobb összeget kíván, mint ugyanakkora súlynak hajón a Fekete-tengerre való elszállítása. Zalából megindulnak a kőszállítmányok és az Alföldről megindulhatnak akár a Tiszán át Csöngrádról, vagy Szeged vidékéről a vármegye számára szükséges egyéb terményszállítmányok. S ezzel egyúttal óriási vagonpark szabadul fel s fordítható egyéb vonalak szállításaira. Ha ezt a tervet már megvalósították volna, könnyen belátható, hogy egészen másképen állnának az Alföld útjai is. Zala megye lakossága csak örömmel üdvözli azt' a nagyszabású vízhálózati tervet, amely a balatoni partokról hajók útján ösz- szeköti pár éven belül a Nagy Alfölddel cm kölcsönös kiegészítés útján megindul a sokkal nagyobb gazdasági fellendülés, amelynek során a német hajók kirándulókkal is ellátogathatnak a Dunántúl belsejébe. Megesznek egy hegyet! Németország egyik vidékén ehető hegyi van. Igaz, hogy nem szoktunk közönséges szántófölddel táplálkozni, de Blankenburgba» az egyik hegynek, csekély mélységben olyan baktériummentes agyagrétege van, amely az élelmezéssel kapcsolatos betegségek elleni gyógyító hatása általánosan közismert. A begy egyik oldalát már »elfogyasztották«. — o — Amint öregszünk — könnyebbek is leszünk Érdekes megállapítást közölnek a természettudósok arról, hogy az ember ahogy öregszik, egyúttal napról-napra könnyebb is lesz. Ahogy a fiatal szervezet növekszik, ugyanúgy az idős emberé fogy. Megállapították, hogy például a máj egy felnőtt embernél másfél kilogramm, ugyanakkor egy 60—70 éves emberé 800—900 grammal fogy. Aa agyvelő az aggkorban 150 grammot veszít a súlyából, a vese pedig 170 grammról 100-ra csökken. Csak a szív tart ki szilárdan az ember mellett és egészen a halálig nő.
