Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-08-31 / 195. szám

2. ZALA MEGYE! UMÁd 1942. augusztus 31. Visszavert szovjet támadások Rzsevnói ás Msdintől északnyugatra A német csapatoknak a keleti arcvonal középső és északi szakaszain vívott eredmé­nyes elhárító harcaival hapcsolatban a véderő főparancsnoksága a kővetkező részleteket közli: Augusztus 29 én a német csapatok nem • csak a Kalugától délnyugatra lévő térségben értek el jelentős eredményeket az elhárítás te’ rén, hanem Medintől északnyugatra és Rzsev mellett is. A Medintői északnyugatra végrehaj tott egyik német előretörés, amelynek célja az ellenség egyik helyi jellegű betörésének meg semmisítése volt — teljes sikerrel járt. — A harcokban a németek megsemmisítettek 21 el­lenséges páncélkocsit, 7 másikat pedig páncé­losok megsemmisítésére alakított csapaíaink tettek harcképtelenné. Augusztus 28-án Rzsev térségében, ennek az arcvonalszakasznak északi és északkeleti vidékén szintén nagy ellenséges támadás volt. A súlyos német elhárító tűzben a támadó ellenséges hullámok nagy veszteség gél omlottak össze Az augusztus 30 i finn hadijelentés a kö­vetkezőképen hangzik: Az Aunusi földszoros nyugati részén egy ellenséges század támadásait elhárítottuk. En­nek során az ellenség húsz halottat vesztett. Rukajärvi vidékén tüzérségünk az ellenség lő végállásait és törzskarának szállásait lőtte és veszteséget okozott az ellenségnek. Az uhtuai arcvonalon egy ellenséges kü­lönítményt, miután betörést kísérelt meg Iá maszpontunkra, ellenlökéssel visszavetettünk. A többi arcvonalon csak járőrösszetüzések és helyi jellegű tűzharcok voltak. Most nyert megállapítást, hogy augusztus 28-án a földi légvédelem az Aunusi földszoroson lelőtt két ellenséges vizi repülőgépet. Az újdelhii bíróság felmentette Gandhi fiát Mint Újdelhiből jelentik, az újdelhii tör ! vényszék szombaton délben kezdte meg a tár­gyalást Gandhi fia ellen. A Hindostan Times főszerkesztőjét azzal vádolták, hogy lapjában az indiai kapcsolatban olyan híreket közölt, amelyek sértették a nemzetvédelmi intézkedé seket. A tárgyaláson több tanút hallgattak ki, A magyar ember élete bensőséges kapcso latban áll a földdel és annak termékeivel. Lelki alkatát, érzésvilágát mi sem tükrözi vissza job ban, mint az a mély értelmű néhány szó, mely nem hiányzik soha abból a szívbéli mondóká ból, mellyel a falu népe ünnepi alkalmakkor a kenyéradó gazdát köszönteni szokta: ,,Bort, búzát, békességet . . .“ % Ezek az ősi turáni szavak arról beszélnek, ! akik mind Gandhi fia mellett vallottak s en nek alapján a bíróság kénytelen volt Gandhi fiát felmenteni. A bíróság elnöke az ítélet ki­hirdetése után kijelentette, hogy a rendőrség által becsatolt bizonyítékok alapján nem ítélheti el a vádlottat. hogy a magyar föld fiának gondolatvilágában bor nélkül nincsen igazi öröm, nincsen földi boldogság. Az ő szemében az érett szőlőgerez­dek kierjedt levének pompás zamata ép olyan kincs, mint a mindennapi kenyér édes illata és olyan érték, mint maga a háborítatlan élet. És méltán . . . hiszen a gazda verejtékes keze munkájának, szorgalmának és tudásának gyű mölcse: a bor, — akár a dal és muzsikaszó, ———■ ...~7T.......oá—iaafii tf ála&xtö és 6 hónapos! simaszőrű malacok eladók iágodbin 22 sz. alatt. hűséges barátként végigkíséri az embert a szü­lés pillanatának örömünnepétől kezdve, sok víg és szomorú életmozzanaton keresztül egé­szen a sírig, a halotti torig . . . De nemcsak a gazdaember becsüli meg a borát, büszkén tekint arra úgyszólván minden hazánk fia akkor is, ha nem él vele és ha is meri anne k sátáni erejét, mely megszállja a gyengét és lesújt arra, aki mértéket nem is­merő kézzel nyúl feléje. A magyar irodalom és képzőművészet leg­nagyobbjai számtalan örökbecsű alkotásának a bortermelésből fakadt a rugója és a tárgya, s mindannyi a magyar lélek sajátos visszhangja. A sok szép megnyilatkozásból álljon itt egyetlen kiragadott példa és pedig az a beszéd, amelyet szépirodalmunk büszkesége, nyelvünk szókincsének gyémántköszörűse: Jókai Mór mondott a bor védelmére. A nagy mesemondó Bécsben, az ottani írótársak meghívására résztvett egy irodalmi eszmecserét követő közös estebéden, s ott a forró hangulatban az egyik ünnepi szónok cél­zatosan csipkelődő modorban a németek ked­ves ita'át, a hűsítő sört (Bier) magasztalta. Jókai úgy érezte, hogy fontos magyar ügy fo­rog kockán, azonnal szólásra emelkedett és a vendégsereg ámulatára a következő rögtönzött pohárköszöntővel emelte eszményi magasba a borospoharat : „Bocsánat, barátom, bő bugyo* gós bécsi bácsi! Bierrel bátorkodói bámani boromat? Badar beszéd! Badacsonyi biílikom: búm börtöne. Bűvös budai bércről buzgó bi­kavér bánatom bundája. Bár Bacchus bömbölő bombákat bocsájt, bizony borban billegetem barna bajúszomat. Borostyánt, babért, Darna babám búját bor bírja bontani. Becsületemre bajtárs, bor bírja bizalmam, borban betegszik bánatom birodalma“. * Az áldott szőlőtőke szereteíe régi, örökle­tes tulajdonsága népünknek. Egyéb sajátossá­gaival együtt ezt is az ázsiai őshazából hozta magával. Annak a feltevésnek valószinüségét, hogy a szőlőt őseink már évezredekkel ezelőtt is ismerték, földrajzi adottságok, művelődési körülmények és nyelvészeti kutatások eredmé­nyei is megerősítik. Az a földrajzi terület ugyanis, amelyen az óhazabeli elődeink félnomád életüket élték, — tehát, ahol pásztorkedó, halászó, vadászó élet­módjuk mellett állataikat nevelték és táplálékul szolgáló legszükségesebb terményeiket termesz­tették, olyan néptörzsek települési helyével volt határos (kabarok, szkiták, turkok, bolgárok), amelyeknek területén otthonos növény volt a szőlő. A kazárok birodalmában — melynek ha­tára délen a Kaukázus gerincéig, északon az óbolgárokig, nyugaton a Dnyeperig és a Krim félzigetig bezárólag, kelelen pedig a magyarok, és besenyők országáig, tehát az Ural forrás­Szovjet bombázók Berlin felett már a záróövezet elölt nagy magasságba kény- szeritették őket és így csak szórványosan dob­tak le célzás nélkül robbantó és gyujtóbom- bákat a város külső területeire. A keletkezett kár csekély. Katonai részről kőzlik: Szovjet bombázók a vasárnapra virradó éjszaka átrepültek Berlin fölött. Tervszerűtlen és szétszórtan ledobott robbanó- gyujtóbombáik jelentéktelen károkat okoztak csak Néhány ellenséges repülőgép el­érte Nagy-Berlint, jólirányzott légvédelmi tűzzel "Rövidárukban nincs hiány A rövidáruk piaca, mint mindig ebben az időszakban, általában gyenge. Bár nincs min den régi cikk és a minőség is változik, azon­ban végeredményében hiány nincs és a keres­let megfelelően kielégül. Természetes, hogy a gumiból készülő rövidáruk szenvedik a leg több változást, mert kevesebb nyersanyag jut a rövidáruk készítésére, azonban az új minő­ségekre sincs panasz, a szükségletnek megfelel nek. A paszomány és a szalag, a két főcikk, az új minőségekben beváltak és kelendőek. A pamutáruk lassan eltűnnek és pótlásuk mű­selyem és egyéb pótanyagok feldolgozásával történik elfogadhatóan. A leginkább a cérna körül mutatkoznak nehézségek, azonban meg állapítást nyert, hogy míg a feldolgozóipar cérnaszükségleíét egyenletesen ellátják, addig a háziasszonyok meglehetősen sok cérnát gyűj­töttek fel általában, úgy, hogy egy vonatko zásban sincs fennakadás. A rövidáruk áraival kapcsolatban most van folyamatban a gyáraknál az új kalkulációs rendszer, amely elé a kereskedelem érthetően nagy érdeklődéssel tekint. Jó ideje alig voit eltolódás, de most is nyugodt a p ác, hogy meglepetés nem jön és az új árak is normális fokozatossággal fognak jelentkezni. Régi készletek komoly mennyiségben nin csenek kereskedői kezekben, az új áru pedig folyamatosan, bár adagoltan kerül állandóan a forgalomba. A honfoglalás előtti magyarok ismerték-e a szőlőt és a bort ? Irta: Gerő Zoltán m. kir. mezőgazdasági kisérletügyi igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents