Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-08-22 / 188. szám

6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. augusztus 22. £ Milyen iparigazolvány alapján folytatható bizományi tevékenység A kereskedelmi miniszter elvi jelentőségű határozatban tisztázta azt a kérdést, hogy milyen iparigazolvány alapján folytathat va­laki bizományosi tevékenységet. A keres­kedelmi miniszter határozatában megálla­pítja, hogy azt a régi álláspontot, amely szerint a bizományi ipar természetéből kifo­lyóan a bizományi üzlet minden ágát fel­öleli, miért is az ilyen iparűzőt annak elő­zetes megjelölésére, hogy milyen árúk bizo- mányába való árusításával kíván foglalkozni, nem kötelezhető, — az évtizedek óta köve­tett gyakorlat és az időközben életbelépett! törvényes rendelkezések értelmében túlha­ladottnak kell tekinteni. Az ipartörvény sze­rint és az ennek alapján folytatott joggya­korlat alapján az ipar jogosítvány ért folya­modóknak pontosan meg kell jelölni azt az ipart, illetve kereskedést, amelynek engedé­lyezését kérik. Ilyen általános megjelölések, mint »kereskedés«, »saját számlájára kereske­dés«, »bizományi számlára kereskedés«, »ügynöki ipar«, az ipar pontos megjelölésé­nek nem tekinthetők. E kérdéssel kapcsolat­ban a miniszter még megjegyzi, hosy, ha valaki bizonyos cikket »kereskedésre« kér és kap iparjogosítványt, emiek alapján az iparjogosítványban felsorolt cikkekkel úgy sa­ját, mint bizományi számlára kereskedhetik. Ebben az esetben tehát az ipar jogosítványon a bizományi, illetve a saját számlára való kereskedésre szóló bejegyzés felesleges. Más kérdés az, hogyha valaki kifejezetten csak valamely cikkekkel saját, vagy csak bizo­mányi számlára folytatandó kereskedésre kér ipar jogosítványt, kizáróan csak az ilyen, esetekben kell feltüntetni az iparjogosítvá­nyon, hogy az bizományi, 'vagy pedig saját számlára szóló kereskedésre jogosít-e, de ebben az esetben az iparűző más számlára, mint amire az ipar jogosítvány a szól, keres­kedést nem folytathat. Például, ha valamely iparos »kézimunkakereskedő és bizományos«: ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal rendelkezik, kétségtelen, bogy a »bizományos«! megjelölés kizáróan csak a kézimunkakeres­kedés üzletkörébe tartozó árucikkek bizományi árusítására érthető. Az ilyen iparos tehát eme iparigazolvány alapján a kézimunkakereske­dés üzletkörén kívül eső cikkek bizományi árusítására nem rendezkedhetik be. A zalaegerszegi Izr. Hitközség és Szentegylet Elöljárósága mély fájdalommal jelenti, hogy dr. iesenthsS Jenő egészségügyi tanácsos, a zalaegerszegi Izr. Hitközség diszelnöke, folyó hó 20-án délután hirtelen meghalt. — Nagy halottunk hült tetemét f. hó 23-án, délután 3 órakor kisérjük az izraelita sirkertben örök nyugvóhelyére. A boldogult évtizedeken át állott testületeink élén és azoknak elkölcsi fejlődésén a legnagyobb odaadással és szeretettel fáradozott. Emléfeé'fc Böhs e8 nem múló Sgtisxük. Kedvező elhelyezkedési lehetőségeket biztosit ifjúságunk számára a gyógyszerész-pálya Épen a napokban jelentek meg hírek a gyógyszerészpálya elnéptelenesédérők Tény, hogy nagy a hiány gyógyszerészekben és az ifjúság az utóbbi években nem nagyon tüle­kedett erre a pályára. Ez a körülmény a gyógyszerész érdekeltségeket arra késztette, hogy most, az egyetemi beiratkozások idején felhívással forduljanak a pályaválasztó fiatal­sághoz és arra bírják az egyetemre készülő ifjak egyrészét, válasszák a' gyógyszerészetet élethivatásul. A felhívásban részletes tájékoz­tatót nyújtanak a gyógyszerészeti pályáról. Is- mertetik a különböző jóléti intézményeket és a pálya jövőjét. Többek között ezeket tartal­mazza a felhívás: — Elsősorban arra a soha nem tapasztalt elhelyezkedési lehetőségre hívjuk lel a pálya­választó ifjak figyelmét, amelyet a gyógy­ISKOLA! RUHÁKRA sötétkék és szürke szövetek továbbá mosó ártik és intézeti kelengyék szép választékban vannak. Schütz áruház szerészi pálya nyújt. Ma már keresve sem. találunk pályánkon munkanélkülit. Mindenki igen szép fizetéssel biztosíthatja megélheté­sét. A bő elhelyezkedési lehetőség nem kon­junkturális jelenség, hanem az utóbbi évek statisztikai adatai szerint maradandó. Hia végignézünk a többi intellektuális pályán, azt látjuk, hogy mindenütt hosszú ideig kell dul- goznia az ifjúnak olyan fizetésért, amely épen csak a mindennapi megélhetésre ele-, gendő. Ezzel szemben a gyógyszerészi pá­lyán mindjárt az oklevél elnyerése után igen szép fizetéssel lehet elhelyezkedni. Előkészí­tés alatt áll a nyugdíjpénztár, hamarosan fel­állítják a korpótlékos pénztárt. Készen van és rövidesen letárgyalásra kerül az új gyógv- szerészi törvény. A gyógyszerészi pálya tár­sadalmi téren mér földes léptekkel halad előre. Megalakul a gyógyszerészi kamara. Az a gyógyszerész, aki további tudományos mun­kára érez hivatást, azonnali elhelyezkedést ta­lál tudományos intézeteinknél és egy év után gyógyszerész doktori címet kap. Vegyészeti gyáraink is tömegesen keresnek gyógyszerész tisztviselőket. A Nemzeti Onállósítási Alap elő­segíti a gyógyszerészek önállósulását, a pá­lyaválasztó magyar ifjúságnak tehát minden oka megvan arra, hogy a gyógyszerészi .pá­lyát mint szilárd alapokon nyugvó élethivatást lássa maga előtt. FIZESSEN ELŐ A ZALAMEGYET ÚJSÁGRA! Zalai képab Huncut dolog az a művelődés (közismert, régi nevén kultúra). Mi tagadás, a magyar­nak csak óvatosan, kávéskanállal adható be. Ki tudja, bizonyos tekintetűben talán jobb is, hogy így van. Sokan mondják ugyanis, hogy a művelődés (kultúra) kicsinyben adagolva or­vosság, nagy mennyiségben beszedve — méreg. Hagyj[u,k a fejtegetést későbbi időkre. Most legfeljebb csak annyit szögezzünk le, hogy a nagybani adagolás sem valami veszélyes, mert mire az emésztőszervekbe jutna, igen nagy része veszendőbe megy. Úgy látszik, párolgó- képessége fölöttébb nagyfokú. Valahogyan ezek jutottak eszembe, ami­kor egyik háborús napon egy békességes gö­cseji községben pillanatfelvételeztem. Tiszta, csinos kis házacska a »tett« szín­helye. Négyévesnek látszó leányka játszado­zik az udvaron. Anyja ugyanott szorgoskodik. Fiatal asszony, gyorsan pöndörödik. Amikor az asszony meglátja, hogy feléjük tartok, odaszól kislányának: — Gyere hamar, kislányom, megmosdat­lak! A kicsike még nem vett észre. Gyanút­lanul kérdezi anyjától: — Mér, idesanyám? Há kö emennyi? (3, azok a gyermekszájak! Mi mindent elárulnak akaratlanul is, pár szavukkal! * * * A falu és a város közti viszony sokszor járt döcögős úton kies Pannóniában. Olyan ez a viszony, mint valami köri nyű szívű le­ányzó. Sok kísértés környékezi és egyszer ide, másszor oda hajlik. A mostani háborús idők alaposan próbára teszik a leányzó hűségét. A leányzó pedig a legalaposabban ingadozik ... A falusi és városi lakosság az utóbbi idő­ben meglehetősen szembekerült egymással. A megélhetési nehézségek a városi lakosságot erős próbára teszik. A falusiak közül pedig sokan közönyösen nézik ezt a nehéz helyze­tet. Sőt: jócskán akadnak, akik »hja, for­dult a kocka« — féle megjegyzéssel szinte kárörömmel nézik a városi (ellátatlan) lakos­ság hősies áldozathozatalát. Hallani is a vá­rosiak keserű kifakadását e miatt. Kedves jó városiak! Tudom, hogy nehéz dolog vékony szeletke kenyérrel lelkesedni ne­mes, nagy eszmékért, de kell annyi hősies el­szántságnak lennie bennetek, hogy a belső front erejét nem gyöngítitek, most, amikor acélos kemény kiállást kell mutatnunk. A belső front is olyan fontosságú ma, mint a külső. A belső frontnak is akadnak ma sebesültjei is, hősei is. Lehetetlen, hogy legyen egyetlen magyar is, aki a hősiességvállalásból durván kivonná magát. És ti, kedves jó falusi atyámfiai! Ne akadjon közietek senki, aki a mai idők nyúj­totta helyzeti előnyt kJ akarná használni saját előnyére! Nem becsületes dolog és nem em­berhez méltó a káröröm mások nehéz helyze­tén. Ha van köztelek, aki az emberi sorskö­zösségbe ennyire nem tud beleilleszkedni, zár­játok ki magatok közül! Ne fertőzzön meg másokat is! Mindnyájan pedig bízzatok és higgyetek’ a jobb, a boldogabb magyar Jövőben, amely mindenkinek — városinak és falusinak egy­aránt — megadja a megérdemelt darab ke­nyeret. Huhn Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents